143007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kovasavban dús, timföldtartalmú anyagok feltárására

u Megjelent: 1956. június hó 1-én ^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.007. SZÁM 12. m. 5—9. OSZTÁLY — VE—190. ALAPSZÁM Eljárás kowasawfoast dús, tsmföldtartalmú anyagok feltárására Vereinigte Aluminium-Werke Aktiengesellschaft, Berlin és Bonn (Nyugat-Németország). A bejelentés napja: 1954. október 16. Timföldtarbalmú anyagok feltárására gyakran al­kalmazzák a mész-szóda-elj árast, melynél a kiin­dulási termékekben jelenlevő kovasavat mész segít­ségével kalciumszilikáttá, míg a timföldet a szóda segítségével oldható alumináttá alakítják át, me­lyet azután az üledék kilúgozása útján kinyernek és timföldhátráttá dolgoznak fel. Azonban ennél, valamint a Bayer-elj árasnál a kindulási termékek túl nagy kovasavtartalma kerülendő, mivel külön­ben fennáll az a veszély, hogy alkáliszilikátok kép­ződése következtében az alkáli egy része az alu­minátképződés számára elvész. A kiindulási termé­kek kovasavtartaimának a feltárás előtti csökken­tését célzó egész sor eljárás ismeretes, melyek ér­telmében a kiindulási termékeket gyakran nátron­lúggal előkezelik, miután azokat előzőleg kalcinálás­nak vetették alá. Így pl. vizsgálatokat végeztek ar­ra vonatkozóan, hogy milyen mértékben .távolít­ható el a kovasav az agyagból, ha azt 800—1100 C°-on előizzítják s azután kis töménységű nátron­lúggal kezelik. E vizsgálatok során azt tapasztal­ták, hogy az agyagnak 1000 C° körüli hőmérsékle­ten való kalcinálása és ezt követően 10%-os nát­ronlúggal való kezelése az agyagból jelentős meny­nyiségű kovasav eltávolítását teszi lehetővé, ezúton azonban legjobb esetben csak oly terméket sike­rült előállítani, mely a Si02 :Al 2 0 3 = 1:1 molvi­szonynak, azaz a szillirnanit összetételének felel meg, vagyis mely 52—45% timföldtartalom mellett még 30—25% SiO„-t tartalmaz. Nagyobb, 20%-ig terjedő töménységű nátronlúg alkalmazása esetén megállapították, hogy az a timföldet jelentős mér­tékben támadja meg és ezért az eljárást nem al­kalmazták. E felfogással szemben, a találmány értelmében a 900—1100 C°-ra, előnyösen 1000 C°-ra előheví­tett timföldtartalmú anyagokat, vagyis kovasavban dús anyagot vagy gyengébb minőségű bauxitot 20%-nál nagyobb NaOH-tartalmú nátrorilúggal 70—100 C° között, előnyösen a forráspont hőmér­sékletén, viszonylag rövid ideig, pl. 15—30 percig kezeljük, miáltal a kovasavtartalom nagyobb részét sikerül az anyagokból eltávolítani. Lényeges emel­lett, hogy a kovasavtartalmú anyagok kezelési ide­jét viszonylag rövidre válasszuk, mivel — mint azt megállapítottuk — ilyen módon sikerül sok kova­savat, de emellett kevés timföldet oldani. A talál­mány tehát a feladatot olymódon oldja meg, mely­lyel szemben a szakmabeliek előítéletei voltak, ne­vezetesen, hogy a kovasavnak kovasavban dús agyagból való eltávolítása céljából azt nagyobb tö­ménységű nátronlúggal kezelni nem célszerű. Ez kitűnik abból, hogy a találmány értelmében előnyösen 20% NaOH-tartalmat lényegesen meg­haladó töménységeket alkalmazunk. Ügy találtuk, hogy előnyösebb, ha körülbelül 30%-os NaOH-al dolgozunk és körülbelül 1000 C° körül előizzított anyagot kezelünk forrponti hőmérsékleten ezzel a lúggal. Ezáltal sikerül a Si02 tartalmat a felénél lényegesen kevesebbre csökkenteni, ezzel szemben a timföldben mutatkozó veszteség az A12 0 3 össz­mennyiségére számítva 10%-nál nem tesz ki töb­bet. Ügy találtuk továbbá, hogy ezek az eredmé­nyek még javíthatók azáltal, hogy az első kezelés során nyert maradékot még egy második kezelés-" nek vetjük alá ugyanazon feltételek mellett, mely­nél gyengébb, körülbelül 10%-ig terjedő, előnyö­sen 5—7,5%-os nátronlúgot alkalmazunk. Ilymó­don sikerül például kovasavban dús agyagból a Si02 tartalom 80—85%-át eltávolítani, míg a tim­földnek csak 10—15%-a oldódik fel. így tehát „mesterséges bauxit"-ot nyerünk, melynek Si02 tartalma körülbelül 15—20% vagy még kevesebb, míg a timföldtartalmat 70%-ra, vagy még többre sikerül növelni. A két fokozathoz szükséges alkáli­mennyiség 1 mol Si02 -höz 0,5—2,0 mol Na2 0; cél­szerű az 1:1 molviszony alkalmazása. Túlnagy mér­tékű alkáliadalék csökkenti az eljárás gazdaságos­ságát. Ennél a kezelési módnál is fontos, hogy vi­szonylag rövid, körülbelül 15—30 percig tartó ke­zelési idők mellett dolgozzunk, melyeknek betar­tásával sikerül a timföld-veszteségeket kielégítő határok között tartani. Ilyen rövid kezelési idők­nek nagy jelentőségük van az eljárás gazdaságos­sága szempontjából. A találmány szerinti eljárással dúsított anyag kifogástalanul dolgozható fel az ismert eljárások­kal, például a Bayer-elj árassal vagy a zsugorításos feltáró eljárással, valamint a Bayer-elj árassal kom­binált zsugorításos feltáró eljárással, még pedig mérsékelt alkáliveszteségek mellett, mert —r úgy találtuk — a jelentős mértékben csökkentett Si02

Next

/
Thumbnails
Contents