143005. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses eljárás és berendezés ferromágneses anyagok keresztmetszetének, különösen lemezanyagok vastagságának célszerűen folyamatos ellenőrzésére

143.005 3 Ä 31. ábra ismét más példaként! kiviteli alaknak a 32. ábra XXXI—XXXI. vonala mentén vett hosszmetszete. A 32. ábra a 31. ábrának megfelelő felülnézet, Végül a 33. ábra a 32. ábra XXXIII—XXXIII. vo­nala mentén vett keresztmetszet. A rajzon azonos hivtakozási számok azonos rész­leteket jelölnek. Ha a jelleg azonos, de az elren­dezés tükörképszerű, a hivatkozási szám vesszőzött. Ha a jelleg azonos és az elrendezés hasonló, a megkülönböztető jel alsó számindex. Elekromágne­ses szempontból analóg, de bekötésük folytán kom­penzáló hatású elemek megkülönböztető jele a hi­vatkozási számot kiegészítő „a" index. A találmány szerinti berendezés általános elren­dezésiét feltüntető 1. ábrán a gerjesztő tekercs út­ján homogén átmágnesező teret létesítő elektro­mágneses rendszerből, valamint a rendszer útján az anyagban keltett és ennek keresztmetszetétől függő mágneses fluxusból a keresztmetszetre jel­lemző villamos jelet származtató eszközökből össze­állított és a következőkben röviden mérőelemnek nevezett egységet 40 hivatkozási számmal, a vizs­gálandó anyagot az átmágnesező térbe vezető pá­lyát 41 hivatkozási számmal, a villamos: jelet indi­káló szervet 42 hivatkozási számmál, végül a be­rendezés áramforrását 43 hivatkozási számmal je­löltük. A 43 áramforrással 44 elem lehet sorba­kapcsolva, amelynek rendeltetése, hogy a vizsgált anyag keresztmetszet-változásának a 40 mérő­elemre való visszahatásából a gerjesztő áram erős­ségében okozott változásokat csökkentse. Ez a 44 elem lehet például a 40 mérőelem áramkörébe, vagy magába a 43 áramforrásba iktatott nagy im­pedancia, vagy valamilyen áramstabilizáló elem, például barretter. Barretterként alkalmazhatunk például önmagában ismert vashidrogéncsövet. A gerjesztő tekercs útján homogén átmágnesező teret létesítő és a keresztmetszetre jellemző villa­mos jelet származtató 40 mérőelem mármost kü­lönféleképpen alakítható ki. Megoldhatjuk a feladatot például úgy, hogy ger­jesztő tekercsként az anyag pályáját övező szole­noidot alkalmazunk. Ilyen megoldást tüntetnek fel a 2—4. ábrák. E példakénti kiviteli alak esetén a 45 anyagot szolenoidként kialakított gerjesztő 46 tekercsen vezetjük át, a 42 indikáló szervet pedig a 4. ábrán látható módon a szolenoidnak ahhoz a 47 szakaszához; csatlakoztatjuk, amelyen belül az átmágnesező tér homogénnek tekinthető. A szole­noiddal gerjesztett átmágnesező tér homogén sza­kaszának viszonylagos hosszát többféleképpen nö­velhetjük. Eljárhatunk úgy, hogy a szolenoid me­neteinek emelkedését a tekercs végei felé csökkent­jük. Alkalmazhatunk azonban a tekeresvégeken el­rendezett járulékos gerjesztő meneteket is. Sőt, az utóbbi két intézkedés együttesen is foganatosítható. Kivitelezhetjük azonban a 40 mérőelemet úgy is, hogy az átmágnesező teret létesítő elektromágneses rendszerbe a mágneses tér homogenitásának a tér kijelölésével való biztosítása végett a találmány értelmében az anyag pályája mentén elrendezett és a mágneses fluxust vezető legalább egy jármot iktatunk. Ilyen példakénti kiviteli alakot tüntet fel az 5. és 6. ábra. E példakénti kiviteli alak esetén U-alakú 48 jármot alkalmaztunk, amelynek 49 száraiban a 45 anyagot hézaggal átbocsátó 50 nyí­lások vannak. E példakénti kiviteli alak kapcsolása egyébként egyezik a 4. ábra szerintivel és ezért nincs külön feltüntetve. Nyilvánvaló, hogy mind a 2—4., mind az 5. és 6. ábrák szerinti példakénti kiviteli alakok különösen alkalmasak hasábos tes­tek, például keskeny szalagok, vagy huzalok vizs­gálatára. Szélesebb szalagok vizsgálatára célszerűen a 7—9. ábrák szerinti példakénti kiviteli alakot alkalmaz­zuk, amelynél részarányos elrendezésben a vizsgált 45 anyag mindkét oldalán van egy-egy U-alakú 48,48" járom.. Ezeknek szélessége a 8. ábrán látható módon nagyobb a téglalap keresztmetszetű 45 sza­laganyag szélességénél. Ennek az intézkedésnek célja, hogy a 45 anyag a 48'.48" jármokkal kijelölt átmágnesező tér homogénnek tekinthető szakaszán haladjon át. Az átmágnesező tér homogenitásának fokozása végett egyébként a gerjesztő tekercset a találmány értelmében részben a jármon is elren­dezhetjük. A gerjesztő tekercsrészeket ilyenkor cél­szerűen úgy méretezzük, hogy a mérésre kiraga­dott tekercsrész szempontjából a vizsgált anyag fluxusának visszavezetésére való elemek, neveze­tesen a légrések és a jármok mágneses ellenállása gyakorlatilag elhanyagolható legyen. Ez esetben a mérésre kiragadott tekercsrész homogén terű, vég­telen hosszúságú szolenoidnak tekinthető. Az áb­rázolt példakénti kiviteli alak esetén tehát a ger­jesztő 46 tekercs a fentieknek megfelelően három 46',46".47 részre van osztva, amelyek közül a 46' tekercsrész. a 48' jármon, a 46" tekercsrész pedig a 48" jármon van elrendezne, a mérésre kiragadott 47 tekeresrész viszont az előző példakénti kiviteli alakokhoz hasonlóan övezi a 45 anyag pályáját. Amint a 9. ábrán látható kapcsolási vázlatból ki­tűnik, a 46,46" tekercsrészek úgy vannak bekötve, hogy a velük társított 48',48" jármokban keletke­zett fluxusok csak a vizsgált 45 anyagon át záród­nak. A találmány szerinti berendezés ilyen szim­metrikus kialakításának még az a jelentős előnye is van, hogy a vizsgált 45 anyag esetleges, hullá­mosságábóT származó légrésingadozások hatása automatikusan kompenzálódik. Nehezebben mágnesezhető és , hasábos, például szabályos sokszög- vagy körkeresztmetszetű anya­gok esetén célszerűen sugarasan elrendezett jár­mokat alkalmazhatunk. Szabályos hatszög kereszt­metszetű anyag vizsgálata esetén a jármokat pél­dául a 10—12. ábrák szerint rendezhetjük el. Itt a szabályos hatszög keresztmetszetű 45 anyag egy­egy oldallapja mentén sugárirányban elrendezett 48',48",48IIT ,48 IV ,48 V ,48 V! jármokat alkalmaztunk és a gerjesztő tekercset a jármok- számának megfele­lően hat 46',46",46ITI ,46 IV ,46 V ,46 VI részre osztottuk. 'A homogén átmágnesező tér intenzitásának a leve­gőre eső erővonalszakasz csökkentésével való foko­zása végett célszerű, ha a jármok a találmány ér­telmében különösen a íl. ábrán látható módon 49',49",49m ,49 IV ,49 v ,49 V! száraik közét csökkentő 5]'.5l",51nl ,51 IV ,51 v ,51 VI nyúlványokkal vannak el­látva. Amint a 12. ábra szerinti kapcsolási vázlatból kitűnik, a 47 mérőszakaszt az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 46',46",461I, ! 46 IV ,46 V ,46 VI te­kercsek összessége alkotja. E példakénti kiviteli alak az előzőtől egyébként abban is különbözik, hogy a gerjesztő tekercsek kivétel nélkül a jármo­kon vannak elrendezve. Az előbbiekben ismertetett megoldásokat általá­ban kesikenyebb anyagok vizsgálatára alkalmazzuk.

Next

/
Thumbnails
Contents