142980. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sínjárművek sebességének folytonos önműködő ellenőrzésére, önműködő jelzésátvitellel a pályáról a vonatra

2 142.980 mérőelemmel, pi. tágulás- vagy nyúlásmérővel mér­hető és villamos nagyságban fejezhető ki. Példa: A 2. ábra, példaképpen, az önműködő féknek a hőelemmel való vezérlését szemlélteti. A hőelem az 1. ábrán is szemléltetett 2, 3 ellen­állás-spirálist tartalmazó berendezés, A 2 spirálist az alapállásban B telepből állandó áram járja át. A vonatbefolyásoló berendezés Z1 kontaktusa, mely az alapállásban zárva van, kikapcsolja a fűtőára­mot, mihelyt az említett vonatbefolyásoló berende­zés pl. a „figyelem" befolyásolást kapta. Az alap­állásban az áramot átjárt 2 spirális a 3 spirálist is felmelegíti. Ez utóbbi, mint a 2. ábrából kitűnik mérőhíd egyik ágát alkotja, ahol is egy másik 4 ág ugyanabból az anyagból, pl. platinából van és úgy van méretezve, hogy a hőmérsékletingadozások befo­lyásai éppen kiegyenlítettnek. A hidat a szükséges 5, 6 ellenállások egésztíik ki. A hidat G generátor táplálja, melynek feszültsége a menetsebességtől függ- (pl. tachometerdinamo). Mérőszervként (galvanometer) R jelfogó szolgál. A híd egyensúlyban van, ha a 2, 3 spirálisok hő­mérséklete ki van egyenlítve. Az R jelfogóteker­csen tehát nem folyik áram, bárminő is legyen a G generátor feszültsége, azaz a vonat sebessége. Ha a vonat már most oly jelzésen halad át, mely a „figyelem" helyzetben van és vonatbefolyásolás lép fel, akkor a Z1 kontaktus megszakítja a 2 spi­rális fűtőáramát, az egész hőelem lehűl és ennek következtében a 3 spirális is és a híd egyensúlya megbomlik. Működi mód: Tegyük fel, hogy a mozdonyvezető a jelzést nem vette észre és gyakorlatilag állandó sebességgel to­vábbrobog. Bizonyos idő múlva a 2 spirális annyira lehűlt, hogy a keresztirányú hídáram az R jelfogó raegálási értékét elérte. Ekkor az R1 kontaktus nyílik, megszakítja a Br fékezőkészülék tartóáram­körét és a fékezés beáll. Világos, hogy az R jel­fogó működésbe lépési értékét annál inkább érjük el, minél nagyobb a menetsebesség és ezzel együtt a generátor-feszültség. A hőelem lehűlési görbéjét, illetve a keresztirá­nyú áramot a hídban úgy választjuk meg, hogy szabályszerű fékezésnél az R jelfogó működésbe lé­pési árama nem éretik el, mivel annak ellenére, hogy a 3 ellenállás állandóan hűl, a generátorfe­szültség is a sebességcsökkenés folytán süllyed, ami természetesen a hídáram csökkenését vonja maga után. A berendezésnek az alapállásba való visszaveze­tése helyes fékezésnél vagy előre meghatározott ha­társebességnél, vagy pedig további vonatbefolyá­solással önműködően történhet, míg a visszaállí­tást hibás fékezés, pl. minimális sebesség elérése után, magának a mozdonyvezetőnek kell elvégez­nie. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés sínjárművek sebességének folyto­nos, önműködő ellenőrzésére, jelzésátvitellel a pá­lyáról a vonatra, azzal jellemezve, hogy a járművön hőelem szolgál sebességnorma gyanánt, melynek állapotjellemzője, jelzésátviteli folyamat után, a jármű tényleges sebességének megfelelő értékkel hasonlítható össze úgy, hogy a jármű meg nem engedett sebességénél a biztosító folyamatok a jár­művön megindulnak és a menetsebesség önműkö­dően a megengedett értékre csökken. 2. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hőelem vákuumban van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hőelem gázlégkörben van. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hőelem állapotjel­lemzőjének és a jármű tényleges sebességének megfelelő érték összehasonlítása hídkapcsolásban történik. (2 rajz) A kiadásért felelT a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 123. Terv Nyomda, 1956. Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents