142975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémköppenyes villamos vezetők, különösen kábelek előállítására

Megjelent: 1956. évi április hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.975. SZÁM 21. c. 1—19. OSZTÁLY — SE—446. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés fémköpenyes villamos vezetők különösen kábelek előállítására Ä Magyar Állam, mint a feltalálók Szentmártoni Aladár oki. gépészmérnök, Ninausz István oki. gépészmérnök, Heinrich Kálmán technológus és Uhereczky Endre oki. elektromérnök budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1953. május 30. Fémköpenyes villamos vezetők, első sorban erős-és gyengeáramú kábelek fémköpenyét vagy úgy készítik, hogy a fémet képlékeny állapotban a kábelre sajtolják, vagy a kábelt a később a köpenyt alkotó fémcsőbe húzzák és a csövet a kábelre tömörítik. Könyű fémből, nevezetesen alumíniumból készült köpeny felvitele mindkét esetben nehézségekkel jár. Alumínium vagy más könnyű fém képlékeny állapotból való felsaj tolásakor nehézséget okoz egyrészt a fém szükségképpen nagy hőmérséklete, másrészt a felsajtoláshoz szükséges viszonylag igen nagy nyomás, ami bonyolult szerkezetű prések alkalmazását vonja maga után. A csőbe való behúzásnál viszont nehézséget jelent a rendkívül nasrv térszükséglet és ennek következtében terjedelmes berendezés. A köpenycsövei; ugyanis a behúzás foganatosítása végett egyenesbe kell kifektetni, ami normális kábelhossszat véve alapul 250—300 méter hosszú behúzó pályát jelent mimellett a kifektetéshez, behúzáshoz és egyéb műveletekhez szükséges gépi berendezés egy részét a behúzó pálya egyik, másik részét a behúzó pálya másik végén rendezték el, tehát két munkahelyre volt szükség. További nehézség adódik abból a körülményből, hogy a behúzhatóság véget a köpenycsövet a kábel átmérőjénél nagyobb belső átmérővel kell szerkeszteni, majd behúzás után a köpenycsövet a kábelre rá kell tömöríteni. Mivel a tömörítés művelete közben a köpenycső tekintélyes mértékben megnyúlik, a kész kábel hosszánál lényegesen rövidebb köpenycsővel indulnak, úgy hogy a behúzás után, de a tömörítés előtt, tehát amikor a cső és a behúzott kábel a behúzó pályán fekszenek, a kábel egy tekintélyes hosszú szakasza fedetlen és így mind mechanikus, mind pedig atmoszferikus behatásoknak is ki van téve. Ez utóbbi körülmény különösen távjelző illetőleg távbeszélő kábelek gyártása esetén rendszerint meg nem engedhető és ezért az ismert eljárások ily kábelek készítésére különösen alkalmatlanok. A találmány célja a fent említett hátrányok kiküszöbölése és lényege olyan új eljárás, valamint berendezés, amelynél egyrészt csak egyetlen, a behúzó pálya egyik végén elrendezett munkahelyre van szükség, másrészt a kifektetett kábel a művelet egész tartama alatt teljes hosszában borítva, tehát mind mehanikus, mind atmoszferikus behatások ellen védve van. Evégből a találmány értelmében a kábelt saját hosszánál rövidebb köpenycsőbe "és a köpenycső egyik végéhez, csatlakoztatott védőcsőbe húzzuk, amely védőcső a köpenycsőnek a kábel behúzását követő tömörítés okozta megnyúlása közben a kábellékekről automatikusan eltávolodik. Ezzel elértük azt, hogy a kábel a dobról* való lefuvatása után az egész köpenyezési művelet befejezéséig csőbe burkoltan, tehát védetten van elhelyezve. A találmány értelmében továbbá a cső kifektetéséhez, a behúzáshoz, a cső és az abban fekvő kábel vontatásához szükséges köteleket a pálya egyik végén áttereljük és visszavezetjük a pálya másik végébe, úgy hogy munkahely csak a behúzó pálya egyik végén van elrendezve. A találmány értelmében továbbá előnyösen tükörképesen elrendezet két berendezéssel szimultán dolgozunk, amivel x

folyamatos üzemet teszünk lehetővé, amennyiben a két egymás mellett fekvő és közös csővontató kötéllel dolgozó pályán egyes munkaszakaszok felváltva játszódnak le, amint azt az alábbiakban még részletesen ismertetjük. A fogalmak tisztázása végett lerögzítjük, hogy a leírásban és igénypontokban „köpenycső" alatt azt a csövet értjük, amelyet az eljárás utolsó fázisában a kábelre tömörítünk és amely így a kész kábel fémköpenyét, például alumíniumköpenyét alkotja. „Védőcső" alatt pedig e leírásban és igénypontokban azt a csövet értjük, amelybe a kábel behúzása alkalmával, a tömörítés előtt, a kábelnek az a csupasz vége jut, amelyet a köpenycső csak a tömörítés után borít be és amely a tömörítés közben a kábelről fokozatosan és automatikusan eltávolodik. Ez a cső előnyösen acélból készül és a gyártó berendezés alkatrészét képezi. A találmány szerinti berendezés egyik példakénti kiviteli alakját a mellékelt rajzban vázlato-