142970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémalkoholátokkal vagy ezek jelenlétében végbemenő reakciók foganatosítására
2 142.970 sara, valamint a találmány részleteinek szemléltetésére néhány kondenzációs és szubsztituciós reakciótípusba tartozó példát közlünk. Megjegyezzük, hogy a találmány nincs a megadott példák részleteire korlátozva, hanem az kiterjed minden fémalkoláttal lefolyó vagy fémalkoholát közvetítésével végbemenő ipari reakció esetére. 1. példa Etüciklohexenil-barbitursav előállítása. 161 g (1,91 mol.) diciándiamidot, 331,5 g (1,50 mol.) etil-ciklohexenil-ciánecetsavetilésztert (118—119 C° körüli frakció 1 Hgmm nyomás mellett) 185 g absz. metanolban visszafolyós rendszerben 1 / 2 órán át forralunk. Ezután 42,6 g fém—Na-ból (1,85 mol.) és 353 g absz. metanolból készült Na—metilát-oldat és 50 g hangyasavas etilészter keverékét adagoljuk a forrásban levő reakciós elegyhez akként, hogy a keveréket egyenletes ütemben kb. 1,5 óra alatt hozzácsurgatjuk. Az adagolás befejezése után az elegyet két órán át tovább forraljuk, majd az alkoholt teljesen.ledesztilláljuk. A még meleg maradékot kb. 10-szeres mennyiségű 5-ször normál sósavval forralva hidrolizáljuk Kihűlés után a kivált etil-ciklohexenil-barbitursavat szűrőre visszük es a szűrőn 400 kcm hideg vízzel mosásuk. Az anyagot 2 X 120 kcm triklóretilénnel feliszapoljuk és szűrjük. Végül kloridmentesítés céljából az anyagot 500 kcm deszt. vízzel 1 órán át kb. 70 C°-ig melegítjük. A kihűlt csapadékos elegyet hidegen szűrjük, deszt. vízzel mossuk, 70 Cc-on szárítjuk. Kitermelés 294 g gyógyszerkönyvi minőségű végtermék, az elméletinek 83%-a. O. p. 171—173 C°. E példában leírt reakciót hangyasavas etilészter nélkül végrehajtva 51%-os nyeredéketértünk el. 2. példa 5—izopropil-barbitursav előállítása .# 8,05 g fém-Na-t (0,35 mol.) 170 kcm kereskedelmi absz. etanolban (99,5%-os) oldunk. Az oldat lehűtése után annyi hangyasavésztert adunk hozzá, mint az oldatból kivett minta már nem zavarosodik meg további hangyasavészter hozzáadására. Ezután keverés közben 9 g száraz karbamidot (0,15 mol.) adagolunk az oldathoz, majd csepegtető tölcséren át 20,2 g (0,1 mol.) izopropil-malonsavas-dietilésztert (206—216 C° között forró frakció, fs.150 0,999). A reakcióelegyet kb. 5 órán át visszafolyató feltéttel ellátott rendszerben forraljuk, majd az alkoholt vízfürdőn ledesztilláljuk és a visszamaradó Na-sót 100 kcm vízben feloldjuk. Ha az oldat zavaros, megszűrjük és hűtés közben konc. sósavval kongóra megsavanyítjuk. Másnap a kicsapódott izopropilbarbitursavat vízzel mossuk, szárítjuk. Kitermelés első generációban 12,5 g. Az anyalúgból bepár lás után további 1 g végtermék nyerhető ki. összes nyeredék 13,5 g, az elméletinek 79,4%ra.O. p. 208—210 C°. E példát etilformiát mellőzésével, de egyébként azonos körülmények között végrehajtva 50%-os hozadékkal sikerült az izopropil-barbitursavat előállítani. (Kitermelés 8,5 g.) 3. példa 5,5—dietil-barbitursav. 60 g fém-Na-t (2,6 mol.) 1000 kcm kereskedelmi absz. alkoholban (99,5%-os) oldunk. Az így kapott alkoholos nátriumetilát-oldathoz 40 kcm hangyasavas etilésztert, 75.,2 g száraz karbarnidot (1,25 mol.) és 172 g (0,79 mol.) dietilmalonésztert (215—225 C° közötti frakció, fs.ir,° 0,990) adunk, az egészet jól átkeverjük, majd 5—6 órán át autoklávban 100—105 C° körüli belső hőmérsékleten tartjuk. Kihűlés után a csapadékos reakcióelegyet szűrjük, az izolált dietilbarbitursavas nátriumot 800 kcm vízben oldjuk, az oldatot szénnel derítjük, szűrjük, az oldatból hűtés közben tömény sósavval pH 6-ra való savanyítással az 5,5—dietil-barbitursavat kicsapjuk. Kitermelés 123,3 g gyógyszerkönyvi minőségű dietilbarbitursav, vagyis az elméletinek 84,2%-a. A példában ismertetett reakcióval, de etilformiát nélkül, a nyeredék 102,7 g, azaz az elméletinek 7 0%-a. 4. példa Monoetilmalonsavas-di etilészter. 95 g fém-Na-ból (4,13 mol.) és 800 kcm kereskedelmi absz. alkoholból 99,5%-os) nátriumetilát-oldatot készítünk. Kb. 35 C°-ra való lehűlés után, keverés közben, 93 g hangyasavas-etilésztert adunk az oldathoz. Az így előkészített nátriumetilát-oldatból 490 g maionsavas dietilészter (190—197 C° közötti frakció, fs.150 1,062) hozzáadása után képződött nátriummalonészterhez nyomásálló rendszerben 276 g klóretilt (4,27 mol.) öntünk hozzá egyszerre vagy részletekben, aszerint, hogy melyik megoldás, kedvezőbb a helyi műszaki adottságoknak. A reakcióelegyet keverés közben 45—55 Cc -ra melegítjük. Miután a klóretil elreagált (a reakcióelegy pH-ja ekkor nem több 7,5-nél), a kivált NaCl-t szűréssel eltávolítjuk az elegyből és a szűrletet frakcionáljuk. Kitermelés 500 g monoetilmalonészter (207—211 C° közötti frakció, fs.150 1,001), azaz az elméletinek 87%-a. A példában ismertetett reakció etilformiát mellőzésével 69,5%-os nyeredéket adott azonos végtermékben. 5. példa Dietilmalonsavas-dietilészter. 95 g fém-Na-ból (4,13 mol.) és 800 kcm absz. etanolból (99,5%-os) nátriumetilát-oldatot készítünk a szokásos módon. 35 C°-ra való lehűtés után 93 g hangyasavas-etilésztert adunk az oldathoz. Az így előkészített nátriumetiláthoz, keverés közben, 575 g monoetilmalonésztert (3,06 mol.)—minőségi adatokat 1. 4. példában—adunk hozzá, a reakcióelegyhez nyomásálló zárt rendszerben 270 g klóretilt (4,27 mol.) öntünk egyszerre, vagy részletekben. Állandó keverés közben az elegyet 45—55 C°-ra melegítjük fel. Miután a klóretil egészében elreagált, a kivált nátriumkloridot szűréssel eltávolítjuk a reakcióelegyből és a visszamaradó oldatot frakcionáltan desztilláljuk. Kitermelés 595 g dietiknajonészter (218—-22?
