142958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fénypolarizáló réteg előállítására
Megjelent:. 1956. .évi április hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.958. SZÁM 42. h. 17-22. OSZTÁLY - OI-21. ALAPSZÁM Eljárás fénypolarizáló réteg előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók Szimán Oszkár oki. vegyész, Szabó Sándor oki. gépészmérnök és Kakucsi Etelka laboráns, budapesti lakosok jogutóda, Budapest A bejelentés napja: 1952. december 11. Ismeretes, hogy a polivinilalkohol előnyösen alkalmazható polárszűrők készítéséhez. A polivinilalkohol jól oldható vízben, melegen nagymértékben nyújtható, jódnak szerves oldószerei oldatával könnyen dikroitikussá festhető, sarkító tulajdonságai ugyancsak megfelelőek. — Igen hátrányos tulajdonságként jelentkezik azonban az, hogy a kellő sarkítást adó mértékben nyújtva a hártya igen merevvé-válik, ami a további kezelés folyamán (festés, szárítás, felcsévélések) azzal jár, hogy a hártya hosszirányban rendkívül könnyen repedezik. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy részlegesen formálozqtt polivinilalkohol használatánál a.fent felsorolt — magával a polivinilalkohol használatával összefüggő — előnyök még fokozódnak, viszont az említett hátrányok, tehát a merevvé válás, repedezés, nem jelentkezőnek. Ismeretes, hogy polialkoholok alifás vagy aromás aldehidekkel savanyú közegben acetálokat képeznek, melyek a polialkohol fizikokémiai tulajdonságait erősen megváltoztatják. Polivinilalkohol esetében a hidroxil csoportok különböző mennyiségben reagálhatnak valamely aldehiddel és így különböző acetálozottsági fokú termékek keletkeznek. A termékek tulajdonságai az acetálozási foktól függően változnak mégpedig csökken a vízoldhatóság, nő, majd csökken az oldószerekben való oldékonyság, nő a rugalmasság, csökken a lágyuláspont. Polarizációs szűrők készítése szempontjából előnyösnek találtuk a polivinilalkohol formaldehiddel képezett, még vízoldható formáljanak használatát. A felhasznált polivinilalkohol közepes vagy magas polimerizációs fokú legyen, célszerűen pl. az I. G. Mowilith 70 jelű polivinilacetát eLszappanosításával készülhet. Jó sarkító fólia előállításához különösen alkalmas pl. az alábbi módon előállított polivinil formál. Figyelembe veendő, hogy sem túlkevéssé, sem túlerősen formálozott polivinilalkohol nem ad optimális eredményt. 88 gr polivinilalkoholt oldunk vízben 1 literre. Ebből az oldatból 150 ccm-hez 19,5 ccrn 4,2%-osra hígított kereskedelmi formaldehid oldatot és 3,70 ccm 36,5%-os sósavat adunk. Az elegyet összerázzuk és 75—80 C°-os vízfürdőben 90 percig keverjük. Lehűtjük, szűrjük. Az éles, azaz tisztán átlátszó oldatot pontosan kivízszintezett, sima, vastag síküveg felületre öntjük. Célszerű az üvegfelületet előzőleg Ciba Invadin FO-jelű szerrel vékonyan bekenni, hogy a beszáradt hártya könnyebben leváljék az üveglapról. Az oldat-réteget szobahőmérsékleten lassan beszárítjuk. A megszáradás után az üvegfelületről könnyen lehúzható, egyenletes, teljesen víztisztán átlátszó részlegesen formálozott polivinilolkohol fóliát kapunk. Az így készített anyag kb. 20 X 60 cm üveglapra öntve ad kellő vastagságú fóliát. Az előbbi eljárás szerint készült fóliát valamely alkalmas húzó és feszítő berendezésre szereljük, mely lehetővé teszi egyenletes, erős megnyújtását. A kifeszített fóliát egyenletesen temperált térbe helyezzük és feszítésnek tesszük ki. A temperált térben a fólia a nyújtóerőnek könynyen enged és eredeti hosszának 3—5-szörösére nyújtható ki. Az így kezelt fólia vastagsága kb. 30 mikron és erős (kb. 800 millimikron/cm) ket^tőstörést mutat. A fóliát ezután feszített állapotban J3 tartalmú oldattal megfestjük. Festésre alkalmas oldat pl. a következő: 2.gNH4 J 3g J 100 ccm víz és 200 ccm metanol elegyében oldva. A festő oldattal 2—3-szor való bekenés után a fólia előnyös dikroitikusságot mutat. A fóliák üveglapok közé való ragasztása pl. a
