142954. lajstromszámú szabadalom • Alakos céltábla forgatógép
Megjelent: 1956. évi április ho 1 -én. „__ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.954. SZÁM 72. e. OSZTÁLY - NA-359. ALAPSZÁM Alakos céltábla «* forgatógép Nagy Jenő gépészmérnök, Budapest Bejelentés napja: 1954. november 29. A pisztoly céllövészet egyes számai (gyorstüzelőpisztoly, hadipisztoly és öttusapisztoly) csakis eéháblaforgató berendezéssel bonyolíthatók le. Az alakos céltábla a versenyzőnek csak az előírt időtartam alatt áll lövésre kész helyzetben, utána 90°-kai elfordul. Ezután a táblára a versenyző értékelt lövést nem tud leadni. A pisztoly-céllövészet fent már említett vállfajainak még meg nem oldott problémáját jelenti a céltáblacsoportok pontos és előírás szerinti forgatása. E művelet eddig javarészt kézi működtetéssel, ezenkívül pneumatikus géppel, vagy elektromos úton húzó mágnessel ment végbe. Ezek a megoldások távolról sem elégítették ki a Nemzetközi Lövész Szövetség által megkívánt pontosságot. A nemzetközi, ill. világbajnoki versenyeken elért csúcseredmények nem voltak hitelesíthetők, mert az eredmények nem azonos feltételek mellett jöttek létre. A találmány szerinti forgatógép meglevő gépek és gépelemek meghatározott csoportosításával oldja meg ezt a problémát, melynek elvi felépítését az 1. sz. ábra tünteti fel. A. gép működése a következő: Az 1. villanymotor szolgáltatja a céltábla forgatásához szükséges forgató nyomatékot. A motor állandó szögsebességgel forog, egyenletes járását 3 nagytömegű lendítőkerék biztosítja. Ha a motor és a lendítőkerék nem egybeépített, akkor ez utóbbi a 2 rugalmas tengelykapcsolóval csatlakozik a motorhoz. A lendítőkerékkel azonos tengelyre van felékelve a 4—5 fordulatszámcsökkentő fogaskerékpár 4 hajtókereke. A 4—5 fordulatszámcsökkentő áttétele ügy van megállapítva, hogy az 5 hajtott tengely pl. 200— 30Ö percfordulattal forogjon. A hajtott mű 5 agyában 6 forgókés tengelykapcsoló van alkalmazva. A kapcsolófej által időszakosan forgásban tartott tengelyre van felékelve az üzemviszonyoknak megfelelően mégszerkesztett 9 forgó kényszerpálya. A kényszerpálya a 6 forgórészes kapcsolómű behatására egy-egy meghatározott nagyságrendű szögelfordulást végez. Ennek következtében 8 görgős tolórúd a 12 céltáblák mozgatását egyik értelemben (pl. I—II. irányban) elvégzi és a rugója e közben összenyomódik. E ponttól kezdve két megoldást lehet alkalmazni a táblák alapállási helyzetben való forgatására, e megoldásokat a 2. sz. ábra magyarázza a következők szerint: a) ha a kényszerpálya vége ugrásszerűen megy át a kezdeti helyzetbe, akkor 8 h reteszelő berendezés tartja a 8 görgős tolórudat a szélső helyzetben. Innen alapállásba ez utóbbi a retesz felszabadítása után jut, közben k rugóerő elvégzi a táblák ellenkező értelmű forgatását (2/a ábra); ö) ha a forgó kényszerpálya két szimmetrikus félből áll, az első 180°-os fordulat után legmagasabb, a második 180°-os fordulata után a legmélyebb pályarész áll meg a görgős rudazat alatt. Ez utóbbi esetben az ellenkező értelmű mozgás nem szabadon visszacsapódó, hanem vezérelt mozgás lesz. Ezen esetben retesz nem kell (2/b. ábra). A 9 kényszerpálya azon mozgását, mely a 8/a rugót nyomja össze, mindkét (a. és b.) esetben a 7 kioldó kilincs váltja ki. Az alapállásba való visszatérést, azaz az ellenkező értelmű 90°-os tábla forgatást a) esetben a 8/b reteszelőmű kioldása, b) esetben a 7 kioldó kilincsmű végzi. Mindkettőt a 10 húzómágnes működteti. A 11 géprész, szalagfék vagy egyéb szerkezet, mely a kényszerpálya lendületének lefékezését és alapállásban való pontos beállását célozza. A találmány szerinti forgatógép a kapcsoló hornyok számának és a fordulatszám megválasztásának függvényében csupán 0,1 másodperc időbeni bizonytalanságot mutat a célzásra és lövés leadásra meghatározott idővel szemben. Az eddig ismert berendezések rendszeresen ekkora pontosságot felmutatni nem tudtak.
