142942. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és üzemanyag-szivattyú befecskendezéses belső égésű motorok rugalmassá tételére

2 142.942 I szervet felül az erős 6 rugó terheli. A golyót viszont az 1 szervhez alulról a gyengébb 7 rugó szorítja. Ennek az utóbbi rugónak csak az a ren­deltetése, hogy a golyó állandó éirintkezésben maradjon a felső 1 szervvel. A felső szerv 2 du­gattyúja tűréssel illeszkedik a felső 8 szelep­házrész furatában. A szelep útján a rugalmas adagolás a követ­kezőképpen történik. Ha a szivattyú dugattyúja a 3. ábrán feltüntetett bütykös tárcsa I pontjá­nak megfelelő felső holtponti helyzetben van, a szelep záródni kezd és az 1 felső szerv 2 dugaty­tyús részének 12 alsó éle vagy még a 8 felső du­gattyúház 11 felülete felett, vagy már vele egy szintben van. A szivattyú dugattyújának vissza­felé való mozgása közben az 1 szerv 2 dugattyús része a 8 szivattyúház hengeres furatába kerül és az erősre méretezett 6 rugó erős nyomása kö­vetkeztében a szivattyú dugattyújának és a csa­tornák méretviszonyainak megfelelően vissza­felé áramló folyadékhoz képest egy_ kissé előre siet. Az előresietés sebessége a 6 rugó nyomásá­tól, továbbá a 2 dugattyúszerű rész és a 8 szi­vattyúház közti tűrés nagyságától függ. Az előre­sietést ez a tűrés teszi lehetővé, mert a gyűrű­alakú résben folyadék visszaáramolhat. Az 5 go­lyó az 1 szervvel együtt, ezzel érintkezve fog mozogni, mert a gyengébb 7 rugó az 1 szervhez szorítva tartja. A szelep zárása a motor fordu­latszámától függően különböző szivattyú-du­gattyú helyzetekben fog bekövetkezni: egy bi­zonyos lassú fordulatszámnál például a bütykös tárcsa (3. ábra) an szögelfordulásának megfelelő II dugattyúállásban, viszont nagyobb fordulat­számnál az an i szögállásnak megfelelő III du­gattyúhelyzetben, nem pedig mindig ugyanab­ban a dugattyúhelyzetben, ami akkor következ­ne be, ha a szelep a dugattyú visszamozgása kö­vetkeztében visszaáramló folyadék mozgásához képest előre nem sietne. A szelepnek a folyadék­áramhoz viszonyított előresietési sebessége ugyanis nagyjában állandó és akkor a szelep a motor kisebb fordulatszáma esetén a zárásig na­gyobb utat fog megtenni a folyadékhoz képest, tehát a bütyköstárcsa elfordulásába mérve előtyb zár («;/ elfordulási szög), mint nagyobb fordu­latszám esetén (am elfordulási szög). Lassúbb fordulatszámnál tehát a nyomószelep zárása a szivattyú-dugattyújának még egy felsőbb hely­zetében következik be, úgyhogy kevesebb folya­dék fog visszaáramlani a szelepülés feletti tér­ből a szivattyú munkaterébe, mint nagyobb for­dulatszámnál és ennek következtében az adag nagyobb lesz. Az adagolás rugalmassága a"6 és 7 rugók erejének különbségétől, a tűrés nagysá­gától és a bütykös tárcsa együttműködő kerületi görbe részének esésétől függ. A 2. ábra szerinti szelepnél a teljes adag nagy­sága szabályozható a 10 alátét vastagságának változtatásával. Vastagabb alátétnél az adag ki­sebb, vékonyabbnál nagyobb. Az előbbi esetben ugyanis a zárószervnek hosszabb utat kell meg­tenni, tehát később zár, az utóbbi esetben pe­dig előbb. Ha a teljes adagolást nem kívánjuk alátéttel szabályozni, a rugalmasan adagoló nyomószelep szelepháza és zárószerve is 2 darab helyett 1 da­rabban készülhet. Ebben az esetben a zárószerv­nél a golyó elmarad, helyette az 1 szerv alsó vagy felső részén zárófelülettel szeleptányért, képezhetünk ki. A 4. és 5. ábrán feltüntetett önműködő szívó­szelep 13 zárószervét a 14 rugó húzza a 15 üre­ges dugattyú szelepülésére. A zárószerv 16 bor­dái tartják vissza a nyomószelep 17 golyóját az idő előtti zárástól. A 4. ábra a szivattyú záró­szerveinek helyzetét a dugattyú nyomólöketének végén, holtponti helyzetben, az 5. ábra pedig a dugattyú szívólökete alatt tünteti fel. Ahhoz, hogy a szívószelep a rugalmas adago­lásnak megfelelő mennyiségű "folyadék átbocsá­tása után zárja a dugattyún levő szelepülést, a bütykös tárcsa szívógörbéje és nyomógörbéje kö­zötti részét a 6. ábrán feltüntetett módon a for­gás irányában gyengén emelkedő vonalként kell kiképezni, és a 14 rugót úgy kell méretezni, hogy a legnagyobb fordulatszámnál az emelkedő vonal végén zárjon. A fordulatszámtól függ, hogy a szelep, a bütyöstárcsa milyen y szögelfordulása után fog záródni. A 6. ábrán I a dugattyú szí­vólöket utáni holtponti helyzete. Kisebb fordu­latszámnál a szeleptányér a bütykös tárcsa ki­sebb y a elfordulása után fog a dugattyún levő szelepülésre ráfeküdni, mint nagyobb fordulat­számnál, amikor a szögelfordulás nagyobb, pl, y in lesz. Ennek következtében a dugattyú ha­tásos lökete a bütykös tárcsa már említett görbe­vonalú kialakítása folytán kisebb fordulatszám­nál nagyobb lesz, mint nagyobb fordulatszám­nál. Az adagolás rugalmassága a szeleptányéron kialakított átömlő nyílások összkeresztmetszeté­től, a 14 szeleprugó erejétől és a bütykös tárcsa kerületi vonalának együttműködő részének emel­kedésétől függ. A teljes adag beszabályozása a 4. és 5. ábrán látható szívószelepmegoldásnál a dugattyú löketmozgásának a mozgás irányában való átállításával történik. Ha a dugattyút fel­felé állítjuk el, a 13 szívószelep 16 bordás része nagyobb tengely elfordulásig tartja nyitva a 17 nyomószelepet a szívólöket alatt, úgyhogy ez több folyadékot enged visszaáramlani a henger munkaterébe, mint a dugattyú lefelé való elál­lításánál, az adag tehát kisebb lesz. Az elállítás akár üzem közben is történhet ami előnyt jelent a nyomószelep kapcsán ismertetett alátéttel való • beszabályozáshoz képest, amely csak üzemen kí­vüli állapotban eszközölhető. A teljes adagolásnak kívülről üzem közben való beszabályozása a fentebb ismertetett ru­galmas adagolásra beálló nyomószelep alkalma­zása esetén is megvalósítható, emelhető vagy elforgatható résvezérléses dugattyú alkalmazá­sával. Szabadalmi igénypontok 1. Üzemeljárás belső égésű motor rugalmas­ságának növelésére teljes terhelésnél, azzal jel­lemezve, hogy a motor üzemi fordulatszámának csökkenésével növeljük a befecskendezett üzem­anyag-adagot. 2. Az 1. igénypont szerinti üzemeljárás kivi­teli módja, azzal jellemezve, hogy a nyomó- és/

Next

/
Thumbnails
Contents