142933. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés

ja-rucru" Megjelent: 195^ évi ápcüis hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.933. SZÁM 24. L 1—3. OSZTÁLY - Ju—71. ALAPSZÁM Tüzelőberendezés A Magyar Állam, mint a feltalálók, Juhász István, Beér János, Benes Zoltán oki. gépészmérnökök, budapesti lakosok jogutóda. Bejelentés napja: 1954. október 14. Az utóbbi években sok kazán-tüzelőberendezésben lényegesen nagyobb víztartalmú szenet tüzelnek el, mint amilyen víztartalmú szénre a tüzelőberendezést tervezték és építették. Ez a nagy víztartalom mozgórostélyos tüzelőberendezésekben gyújtási nehézségeket okoz: a szén nem gyullad közvetlenül a rétegállító után, hanem sokkal később, hátrább, sőt megeshetik, hogy a tűz le is megy a rostélyról, a tüzelőberendezés kialszik. E gyújtási nehézségek elhárítására elterjedt megoldás a póttüzelés alkalmazása, eleinte többnyire pakurával, az utóbbi időben pedig szénporral is: egy ventilátor-malomban megőrlik a szénnek egy részét és befújják a tűztérbe. A gyújtási nehézségeken kívül újabban egy további nehézség is jelentkezik. Az újabb bányászati módszerek egyre porosabb szenet termelnek, a szénben egyre több az aprószemű rész, a kb. 5 mm-nél kisebb szemcse. A szénpor erősen megnöveli a rostélyon fekvő szénréteg áramlási ellenállását. Így csak kevés égési levegő jut át a szénrétegen. Ennek következtében csökken a tüzelőberendezés teljesítménye és hatásfoka. Ennek a nehézségnek az elhárítását oldja meg a szénpor-póttüzelésnek a jelen találmány szerinti továbbfejlesztése, amelynek egy példaképpeni foganatosítási alakját a mellékelt ábra mutatja. Az „1'' szénhombárból vagy surrantóból a „2" adagolócsiga a „3" osztályozócsőbe adagolja a szenet, amely csőben meleg füstgáz áramlik felfelé. Ez a füstgáz magával ragadja a beadagolt szénből a port, az apró szemcséket a „4" szénpormalomba, amely finomra őrli és egyúttal a szükséges ventilációs munkát is szolgáltatja: szívja a füstgázt az „5" vezetéken át a tüzelőberendezésből és nyomja a finomra őrölt szénporral együtt a „6" vezetéken át az égőkbe. — A „3" osztályozócsőben azok a nagyobb szénszemcsék, amelyeket az áramló füstgáz nem ragad magával felfelé, lehullanak a „7" edénybe, majd ennek kúpos fenekén át a „8" cellás ürítőbe (gáz-záró forgó zsilip), melyen áthaladva lehullanak a rostélytüzelés „9" garatjába. Ilyen módon a rostélytüzelésre pormentes szén kerül, a port pedig a ventilátor-Hmalom finomra őrölve póttüzelés céljára fújja be a tűztérbe. Minthogy a póttüzelés az eltüzelésre kerülő szénnek csak bizonyos hányadát tudja elfogyasztani, a szén portartalma pedig változó, üzem közben "változtatni kell az elválasztási szemcsehatárt. Ez azt jelenti, hogy nagy mennyiségű port tartalmazó szénbői esetleg elég lesz pl. az 1,5 mm-nél kisebb szemcséket kiválasztani és megőrölni a póttüzelés részére, míg kis portartalmú szénből esetleg a 3 vagy 4 mm-nél kisebb szemcséket kell kiválasztani. Vagyis, ha a szén portartalma csökken, akkor 1,5 mm-ről 3 vagy 4 mm-re növeljük az elválasztási szemcsehatárt. Ezt a növelést úgy hajtjuk végre, hogy a „3" osztályozócsőben megfelelően növeljük a füstgáz áramlási sebességét. Ezt a változtatást végrehajthatjuk a füstgáz útjának valamely alkalmasan megválasztott pontjában elhelyezett csappantyúval is, de célszerűbben egy a „3" osztályozócsővel párhuzamosan kapcsolt „10" kerülővezetékbe iktatott „11" csappantyú segítségével hajtjuk végre. Ha a „11" csappantyút zárjuk, kevesebb füstgáz áramlik a „10" kerülővezetéken át, több füstgáz áramlik a „3" •osztályozócsövön át és a „3" osztályozócsőben nagyobb sebességgel áramló füstgáz nagyobb szemcséket is magával ragad. Biztonsági szempontból vigyázni kell arra, hogy a ,,6" vezetékben a füstgáz ne legyen melegebb 100° C-nál, mert ha a szénport tartalmazó füstgáz túlságosan meleg, robbanás veszélyét idézheti fel. A „12" csappantyún, át hideg levegőt engedhetünk a malomba és így szabályozhatjuk kellő alacsony értékre a füstgáz hőmérsékletét a „6" vezetékben. Az ábra kapcsán leírt megoldást nem csak szénpor-póttüzeléseknél lehet alkalmazni, hanem ún. kombinált tüzeléseknél is. amelyeknél a teljesítmény jelentős részét, esetleg a felénél is többet, szénporégők szolgáltatják, a többit pedig egy a tűztér alján elrendezett mozgó-rostély-tüzelés. Az ilyen kazánok tűzterét a tiszta szénportüzelésű kazánoknál szokásos kivitelekhez hasonlóan szokták kialakítani: magas, forrcsövekkel erősen hűtött tűztér, sarokégők stb. Minthogy az ilyen kombinált tüzeléseknél a teljesítménynek csak kb. a felét, vagy ennél kevesebbet szolgáltat a rostélytüzelés, igen messzemenő portalanítást kell végrehajtani, vagyis nagyon magasra kell beállítani az elválasz-