142893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás masszamagok gyártására
Megjelent: 1957. október hó 1-én. ^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.893. SZÁM 21. g. 31. OSZTÁLY - DE-117. ALAPSZÁM Eljárás masszamagok gyártására A Magyar Állam, mint Dr. Dénes Péter oki. gépészmérnök, budapesti lakos jogutódja Bejelentés napja: 1951. június 27. A bejelentés tárgya eljárás masszamagok gyártására, melyet az jellemez, hogy az alkalmazandó szervetlen szigetelőanyagot vagy annak alkotórészeit átmeneti vegyületeinek oldataként keverjük el a ferromágneses porral és a szigetelőréteget a fémszemcséken egy további műveletben alakítjuk ki. Ez a művelet lehet vegyi elbontás, hőkezelés, vagy ezek kombinációja, melynek folyamán a fémszemcséket a szervetlen szigetelőanyag vagy összefüggő rétegben, vagy kolloidális elosztásban, oldhatatlanul teljesen körülhurkolja. A találmány szerinti eljárás kivitelére egy egyszerű példa a következő. Finoman elosztott vasport ammóniumkromát vizes oldatával tökéletesen elkeverünk, majd a keveréket kb. 200 C°-ra hevítjük fel. Ezen a hőmérsékleten az ammóniagáz eltávozik és a kiváló kromoxid igen finom kolloidális elosztásban körülburkolja a fémszemcséket. Egy másik kiviteli példa szerint a fémport nátriumszilikát vizes oldatával keverjük össze és a nátriumszilikátból a sziliciumdioxidot koloidálisan kicsapjuk, pl. híg ecetsavval. A keletkező nátriumacetátot kimossuk, majd a port 170 C°-on szárítjuk. Ecetsav helyett más gyenge szerves savat, vagy ammóniumsókat, pl. ammóniumszulfát, ammóniumacetát, is használhatunk. A szigetelt vasszemcsék összetartására kötőanyagként kevés természetes, vagy műgyantát is keverhetünk a porhoz. Egy másik változatban kicsapató közegként olyan vegyületet alkalmazunk, mely maga is kolloidális szigetelőanyagot választ le magából, mely a sziliciumdioxiddal vegyíthető. Pl. az előbbi példában, ha a kicsapatást ólomacetát vizes oldatával végezzük, kolloidális ólomoxid is rakódik le a fémszemcsékre és pl. védőgázatmoszférában való izzítással ólomszilikát burkolat képezhető ki. Lényegesen kedvezőbb szigetelést nyerünk akkor, ha az egyes fémszemcsék körül összefüggő zománcburkolatot képezünk ki. Célszerű alacsony olvadáspontú zománcokkal dolgozni és ebben az esetben az sem fontos, hogy a többi alkotórész kolloidális állapotból menjen üvegoldatba. Ha pl. az előbb említett sziliciumdioxid-ólomoxid szemcsékkel burkolt vasrészecskéket bórsav vizes oldatával keverjük és a keveréket besűrítjük, már kb. 400 C°-on való izzítással ólomboroszilikát keletkezik, mely a szemcséket teljesen körülveszi. Keverhetjük a fémszemcséket ólomacetát és bórsav vizes oldatainak keverékével, majd hevítéssel a szemcséken ólombdrát réteget képezünk ki. Ólomacetát helyett alkalmazhatunk bizmutacetátot is. A hőkezelést végezhetjük laza porral, vagy a kisajtolt formadarabbal. A laza por felhevítésével tökéletesebb szigetelőburkolatot kapunk. Az előre zománcozott porból készült magokat is lehet később a zománc zsugorodási hőmérsékletéig hevíteni, hogy a zománcrészek összeszinterelődjenek, mert ebben az esetben további kötőanyag nélkül, tehát viszonylag igen kevés szigetelőanyaggal is mechanikailag nagyon erős magokat nyerünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás masszamagok gyártására, amelyet az jellemez, hogy az alkalmazandó szervetlen szigetelőanyagot vagy annak alkotórészeit átmeneti vegyületek oldataként a ferromágneses porral tökéletesen elkeverjük és a szigetelőréteget a fémszemcséken további műveletben úgy alakítjuk ki, hogy az az egyes fémszemcséket összefüggő rétegben, vagy kolloidális elosztásban oldhatatlanul teljesen körülveszi. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyet az jellemez, hogy a szervetlen szigetelőanyagot vegyületének oldatából vegyi úton, vagy hőkezeléssel, kolloidális állapotban kicsapjuk. 3; A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a kicsapató közeg is kolloidális szigetelőréteget szolgáltat. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a szigetelőrétegnek a kialakítása a kolloid-