142892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rétegellenállás előállítására

2 142.892 Rendkívül előnyös kolloid vagy közel kolloid disz­perzitású anyagok alkalmazása. A beágyazó ellemállásrészecskék állhatnak tisz­tán kötőanyagokból, vagy kötőanyagok és finoman porított ellenállásanyagok keverékéből. A kötő­anyagok lehetnek természetes gyanták vagy mű­gyanták, mint pl. fenol-, karbamid-, melamin-, kazein-alapú keményedő gyanták, poliészter-, po­liamid-, szulfonamid-, klórdifenil-, aldehid-, keton­es szénhidrogén-műgyanták, vinil-polimerek, cel­lulózeszármazékok, polietiléngyanták, szilikonok stb. Az oldószerek és lágyítók önmagukban ismert, a mindenkor alkalmazásra kerülő kötőanyagok ál­tal megszabott anyagok. A találmány kivitele úgy történik, hogy a be­vonandó szigetelőhordozót a filmöntől'ej előtt auto­matikusan egyenletes sebességgel elmozgatjuk és a filmoldatból — az összetétel, a viszkozitás, a le­vegő nedvességtartalma, áramlási sebessége, a filmoldat kiáramlási sebessége állandó tartása mel­lett :— a hordozóra meghatározott vastagságú ré­teget öntünk- A megadott műszaki feltételek be­tartása biztosítja az egyenletes értékű és kedvező villamos sajátságú vezetőiétsg kialakulását. A filmöritési eljárás-arra is alkalmas, hogy a át­haladó hordozó szalag keresztirányban különféle fajlagos ellenállású masszát vigyünk fel, pl. a po­íencióméturgyűrűk csatlakozórészein szokásos ala­csony ellenállású masszát, vagy pl. a logaritmikus karakterisztikájú potenciómétergyűrűk készítésé­nél. Ez történhet úgy, hogy egymás mellett több filmöntőszájat alkalmazunk és több különböző összetételű filmoklatból öntünk filmet, amelyeknek a szélei összeérnek és száradásnál összeelegyed­nek, illetve összepolimerizálódnak. Az átmenetek sima ellenállásváltozásának követelménye szem­pontjából azonban sokkal kedvezőbb az az eljárás, . amelynél az alacsonyabb fajlagos masszát, pl. az ún. kontaktmasszát, amely a kivezetésekhez csat­lakozik, először megfelelő szélességben kétoldalt "leöntjük, majd az> ezután következő legalacsonyabb fajlagos ellenállású masszát öntjük olyan széles­ségben, hogy a kontaktmasszát kis darabon átla­polja vagy teljesen befedje, majd az ezutáni ér­tékű masszát ismét olyan szélességben öntjük, hogy az a saját területén kívül az előző masszát átlapolja, ill. az eddigi masszákat teljesen befedje. A módszer ismétlésével végül a legmagasabb faj­lagos ellenállású massza is átlapolódik, ill. a sza­lag teljes szélességét beborítja. Ezzel az eljárással az átmeneti helyeken az ellenálláskarakterisztika legömbölyödik, viszont az átmeneti helyektől né­hány milliméter távolságban a fedőrétekek nem emelik számottevően az alapréteg megszabta el­lenállást. Az átlapolásoknak és a masszák együttes A kiadásért felel a öntésének egyéb kombinációi is könnyen végre­hajthatók. A bevonás végrehajtása után a bevonatot egyes esetekben szükséges, más esetekben célszerű hő­kezelésnek alávetni. így pl. a hőrekeményedő fe­nol-, karbamid-, melamin- stb. alapú gyanták, mintegy 120—180 C-on történő hőkezelést kíván­nak meg, ami célszerűen úgy valósítható meg, hogy a bevont szalagot megfelelő hosszúságban ke­mencén vezetjük át. A hidegen száradó műanya­gok, mint pl. a cellulózeszármazékok, a vinil-poli­merek stb. szobahőmérsékleten is megkeményed­nek, de az oldószer gyorsabb eltávolítása érdeké­ben lehet ezeket is alacsony hőfokú hevítéssel, pl. 60 C-on hőkezelni. A potenciómétergyűrűk ezután már a végleges felhasználásra kerülő nagyságra és formára dara­bolhatok. A darabolással egyidejűleg lehet a kive­zetőkhöz csatlakozó bemélyítéseket, furatokat is kialakítani. Szükség esetén a kész kivágott gyű­rűk további homogenizáló vagy értékbeállító hő­kezelésnek vethetők alá. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás rétegellenállások élőállítására, ame­lyet, az jellemez, hogy szigetelőanyagból készült hordozólapra filmöntési eljárással egy — vagy kü­lönböző összetételű több — ellenállásmasszát vi­szünk fel. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a filmöntés alatt a szi­getelőhordozó sebességét, az ellenállásmassza ösz­szetételét, vizkozitását, a levegő nedvességtartal­mát, áramlási sebességét és a filmoldat kiáramlási sebessségét állandó értéken tartjuk. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti eljárás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy több különböző faj­lagos ellenállású masszát viszünk fel egymás mellé, amelyek szélei egymást érintik. 4. Az 1—2 .igénypontok szerinti eljárás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy több különböző ösz­szetételű és fajlagos ellenállású masszát egymás fölé viszünk fel, úgy hogy azok egymást teljesen vagy részlegesen fedik. 5. Az előző igénypontok szerinti eljárás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ellenállásrétegaaek a kivezetésekhez csatlakozó kisebb fajlagos ellen­állású részét levegőn stabil nem nemes fémrészek, pl. ónpor, kolloidális nikkelpor stb. hozzáadásával állítjuk elő. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli alakja, jellemezve hirtelen villamos értékváltozás nélküli potenciómétergyűrűk terme­lésével. átó Vállalat igazgatója. 2339' Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents