142860. lajstromszámú szabadalom • Összeg-, illetve különbségképző villamos távmérő berendezés

Megjelent: 1955. december hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 142.860. SZÁM 74. b. OSZTÁLY - BO-250. ALAPSZÁM Összeg — illetve különbségképző villamos távmérő berendezés A Magyar Aílam, mint a feltalálók: Botló Vendel, Luczák Béla és Nádas Tibor mérnökök, budapesti lakósok jogutóda. A bejelentés napja: 1951. szeptember 24. Ismeretes, hogy pl. villamos erőművek együttmű­ködésének lehetővé tételéhez egy központi ellen­őrzőhely, ún. teherelosztó szükséges, ahol az egyes erőművek pillanatnyi terhelése leolvasható. Ilyen­kor az erőműben, vagy alállomásban szükség van olyan berendezésre is, amely több energiatermelő vagy fogyasztó adatainak összegét, illetve különb­ségéi képezi. Erre a célra szolgál a találmányhoz felhasznált ismert megoldás, amelyet a továbbiak az un. .; m­pulzusfrekveneia-átviteli módszerrel kapcsolatosan ismertetnek. A mérendő mennyiséget a mérés helyén lévő aramlökésadó a mérendő mennyiséggel arányos frekvenciájú áramlökéssorozattá alakítja át; az át­viteli szervek azt á leolvasás helyére átviszik; méjd a leolvasás helyén elrendezett áramlökés átalakító az áramlökés sorozat frekvenciájával (tehát a mé­rendő mennyiséggel is) arányos erősségű árammá alakítja át, amelyet mérő műszer skálája tehát közvetlenül a mérendő mennyiségre kalibrálható. A fentiek egyetlen mérési érték átvitelét ismer­tetik. Két mérési érték összegének, ill. különbsé­gének távmérése céljából úgy járunk el, hogy a két mérési értéket a mérési helyen külön áram­lökésképzőben a mérési értékkel arányos frekven­ciájú áramlökéssorozattá alakítjuk, ezeket a soro­zatokat —• összegképzés esetén egyező, különbség­képzés esetén ellenkező előjellel — még a mérési helyen összegezzük, egy áramlökésadóval az át­viendő összeggel, illetve különbséggel arányos frek­venciájú áramlökéssorozatot (átviteli érték) kel­tünk, azt önmagában ismert .módon, a távoli leol­vasó helyre átvisszük, ahol vevőrelét, helyi áram­forrást és kondenzátorokat tartalmazó áramlökés­átalakító útján a mérendő összeggel, illetve kü­lönbséggel arányos erősségű árammá alakítjuk át, amelyet megfelelő nagy csillapodású műszeren megmérhetünk. Az átviteli értéket képző áramlökésadó nyugal­mi surlódásánaik kiküszöbölése céljából az áram­lökésadó áramkörét akkora ellenálláson át zárjuk, hogy az így előálló, a mérendő áramtól független nyomaték a súrlódás nyomatékát legyőzze. A találmány részleteit egy kiviteli alak ismer­tetése során az ábrák tüntetik fel teljesítmény­mérés esetére. Az 1. ábrán Wi és Wz azok a teljesítmények, amelyek összegét, illetve különbségét a távoli el­lenőrzőhelyen le akarjuk olvasni. Mindkét teljesít­ményt külön-külön a K„ ill. K2 áramlökésiképző még a mérési helyen olyan áramlökéssorozattá alakítja át, amelynek frekvenciája a W1; ill. W2 teljesítménnyel arányos. Ezt azzal érjük el, hogy az (Lx , ill. L2) lámpának az (fj, ill. f2) fotocellára eső fényét a teljesítménnyel arányos fordulatszámú számlálóval megszaggatjuk. Az így keletkező áramlökéssorozatok az (Á1; A 2 ) áramlökés átalakíthatók (rlt ill. r2) reléi révén a (c) kondenzátorokat" ismételten töltik és kisütik és így; frekvenciájukkal arányos áramot küldenek a (A) forgó áramlökésadóként működő egyenáramú számláló forgótekercsén át, amelynek álló áram­tekercse stabilizált áramerősséget kap, vagy pedig ez a tekercs permanens mágnessel van* helyette­sítve, s így fordulatszáma és az általa a (v) táv­vezetékbe kibocsájtotb áramlökéssorozat frekven­ciája a teljesítmények összegével arányos lesz. Az íi\ C, R), ill. (r, C, R) elemekből álló, egymással párhuzamosan kapcsolt (Ái, Á2) áramlökésátalakí­'iók együttvéve tehát az áramlökéssorozatokat azok frekvenciájának összegével arányos árammá alakítják át. A távoli leolvasó hely felé kibocsá­tandó áramlökéseket keltő áramlökésadó nyugalmi súrlódásának kiküszöbölése végett az áramlökés­átalakítókkal párhuzamosan még egy (r) ellenál­lás is be van kapcsolva, amelyen át szintén, az (e) stabilizált feszültségforrásból a számlálóba olyan áram halad, amelynek nyomatéka a nyugalmi súr­lódás nyomatékával egyenlő és így annak a műszer hibagörbéjére gyakorolt káros hatását kiiküszöböli. Az áramlökésadó áramlökéssorozatát (átviteli ér­téket) a távoli leolvasó helyre gyengeáramú vég­zeteken egyenáramú lökések vagy modulált vivő­hullám alakjában (vezetékirányítású, vagy vezeték nélküli átvitel útján) továbbíthatjuk. Az.ábrán az átvivőszerveket az (f) fotocella és a (r3 ) vevőrelé közé kapcsolt (v) vezeték jelképezi. -A leolvasóhelyen az áramlökéssorozat (r3 ) vevő­relébe jut és az áramlökésátalakító (c) kondenzá­»

Next

/
Thumbnails
Contents