142795. lajstromszámú szabadalom • Kiürítő szelep folyadékokhoz

Megjelent': 1955. október 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.7 95. SZÁM 47. g1 . 19-21. OSZTÁLY — DI-34. ALAPSZÁM Kiürítő szelep folyadékokhoz Dietrich Carl Walther Magnus gyáros, Koppenhága A bejeleretés napja: 1954. június 10. Dániai elsőbbsége: 1953. június 11. A találmány folyadékokhoz való kiürítő szelep, amelynek csőalakú kibocsátó végében szelepülés van, és amelynél az említett kibocsátó vég egy részét kibocsátó hüvely veszi körül. A kibocsátó hüvelyben szeleptest van, és kívül elrendezett kézi­fogantyús karmantyú segélyével a kibocsátó vég­hez képest tengelyirányban elmozgatható. A ki­bocsátó hüvelyben továbbá sugárirányú bordák vannak, amelyek a hüvely bizonyos szakaszán a hüvely szabad belvilága t kitöltik, és több egymás mellett fekvő átáramlási csatornát képeznek. Abból a célból, hogy az említett sugárirányú bordák rendeltetésüknek megfelelhessenek, szük­séges, hogy meghatározott hosszuk legyen, ami miatt azonban ellenállásuk az áramlással szemben nem jelentéktelen, mégpedig különösen azokban az esetekben, amikor átömlési csatornáikat lera­kódások részben eltömik, ami melegvízcsapoknál gyakran előfordul. Az eddig ismeretes ilyen szerkezetű kiürítő sze­lepeknél a szóbanforgó ellenállás azt eredményezi, hogy nem jelentéktelen túlnyomás keletkezik a bordák fölött, ahol a folyadék az említett szelep­üléses kibocsátó vég és azt körülvevő kibocsátó hüvely között kifolyhat. Egyes más ismeretes sze­lepeknél ezért tömítést rendeztek el annak megaka­dályozása végett, hogy a folyadék itt kifolyhasson, de ennek következtében a szerkezet bonyolulttá vált, az ellenállás a mozgatható részek mozgásával szemben fokozódott, és ha a tömítés elkopott, a szelep mégis tömítetlen lett. A találmány célja olyan kiürítő szelep létesítése, amelynél a felsorolt hátrányok nincsenek. A talál­mány szerinti kiürítő szelep jellemzője mindenek­előtt az, hogy az említett szelepüléses kibocsátó végnek a szelepülésen kívül vagy az • alatt fekvő része van, és lehetőség szerint pontosan illeszke­dik a hüvely megfelelő részéhez. Továbbá jellem­ző, hogy a kibocsátó vég említett részének belse­jében a szeleptest tartója gyanánt szolgáló, köz­pontos nyél van, amelynek belül fekvő részén su­gárirányú bordák vannak, amelyek a hüvelyben lent levő sugárirányú bordákkal működnek együtt. Ennek következtében a felül elrendezett bordák ugyan súrlódást okoznak, úgyhogy túlnyomás ke­letkezik, de ez olyan helyen jelentkezik, ahol a fo­lyadék a két egymáshoz képest viszonylag elmoz­gatható rész között a szelepből ki nem folyhat. Az alsó bordák önmagukban is túlnyomást idéznek elő azok fölött, de minthogy az összes bordák ak­ként vannak kiképezve és elrendezve, hogy hatá­sukban együtt szerkezeti egységet képeznek, az al­só bordák úgy alakíthatók, hogy az áramlással szemben nem fejtenek ki lényeges ellenállást, mert a sugárgyűjtés lényeges részét a felső bordák ered­ményezik. Az alsó bordák fölött keletkező ellen­nyomás ennélfogva nagyon kicsiny, úgyhogy a fo­lyadék az egymáshoz képest elmozgatható részek, mégpedig a szelepüléses kibocsátó vég külső oldala és a hüvely felfelé nyúló részének belső oldala között nem folyik ki. A szelep tehát ilyen kifolyás ellen való tömítés nélkül készülhet. A találmány további jellemző részletei és céljai a következő részletes leírásból, valamint ezzel kap­csolatban a mellékelt rajzból tűnnek ki. A mellékelt rajzon a találmány szerinti kiürítő szelep példaként felvett egyik kiviteli alakját áb­rázoltuk. A mellékelt rajzon az 1. ábra találmány szerinti szelep hosszmetsze­te. A 2. ábra metszet az előző ábra II—II vonala men­tén. A 3. ábra metszet az első ábra III—III vonala men­tén. A 4. ábra metszet az első ábra IV—IV vonala men­tén. Az 5. ábra a szelepház kibocsátó végének és a ki­bocsátó hüvely csatlakozó részének távlati néze­te. A 6. ábra a szelepülés és a szeleptest nagyobb lép­tékű hosszmetszete. Az 1 szelepház a rajzon nem ábrázolt kibocsátó cső végére csavarolható, és annak ferdén lefelé nyúló 2 kibocsátó vége van, amelyre a 4 szárnyak­kal ellátott 3 karmantyú forgathatóan, de tengely­irányban el nem tolhatóan van szerelve. A 3 kar­mantyú felső vége a 2 végén fent kialakított 5 gallért veszi körül, amelynek köralakú 6 hornya van és ebben körülbelül félköralakú 7 gyűrűrész fekszik. A 7 gyűrűrész külső széle a 3 karmantyú

Next

/
Thumbnails
Contents