142773. lajstromszámú szabadalom • Olvasztósalaktalanítő sugárzó kazánok szénportüzelésreihez

Megjelenési határidő: 1955. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.773. SZÁM. 24. í. 4-10. OSZTÁLY. — Wa-37. ALAPSZÁM. „Olvasztósalaktalanító sugárzó kazánok szénportüzeléseihez" Walther & Cie. Aktiengesellschaft. A bejelentés napja: 1953. január 29. Németországi elsőbbsége: 1952. február 9. 3-ik pótszabadatom a 142300. lajstrom számú törzs szabadalomhoz. A törzsszabadalomban ismertetett, sugárzó kazánokhoz való szénportüzelés leírása javasolja, hogy az olvasztótölcsért oly módon alakítsuk ki, hogy alaprajzban minden két főégő közé egy mellékégő essék, hogy továbbá a pernyét ugyanabban a magasságban és irányban fújjuk be, amelyre a mellékégők be vannak állítva, és hogy végül a mellékégőkben adagolt levegő mennyisége a tüzelőanyag mennyiségéhez képest úgy állíttassák be, hogy a befúvás révén keletkező pneumatikus ernyő alatt redukáló atmoszféra keletkezzék. A 142.431. lajstromszámú 1/ pótszabadalomban többek közt arra is rámutattunk, hogy az olvasztókamra önálló szerelvény gyanánt alakítható ki, a kazánról leválasztható és előnyösen el is tolható. Jelen találmány e kiviteli alak továbbfejlesztése, mikor is a feladat az, hogy ezt az önálló szerelvényt, amelyet a következőkben, mivel ez az eddig ismert elválasztókamrákkal szemben nem önállótlan része a kazánnak, „olvasztósalaktalanító" megjelöléssel fogjuk illetni, mozgathatóság és súly tekintetében lényegesen tökéletesítsük. Ez a találmány értelmében úgy történik, hogy a folyékony salakot az olvasztósalaktalanítóból közvetlenül egy ejektor szívóterébe vezetjük, amely ismert módon vízzel működik. Ez az elrendezés mindezideig nem vált ismeretessé, mert az eddigi olvasztókamrák hőmérsékletét olyan égők hozták létre, amelyek- teljesítménye a törzsszabadalomban és az 1. pótszabadalomban ismertetettekével ellentétben nem volt változatlan, és űzetniük nem volt független a kazán gőzteljesítményétől,. hanem amelyek a kazánteljesítmény szabályozását közvetlenül végzik, úgyhogy az ismert kazánok olvasztórészében a hőmérséklet is állandóan ingadozik. Ily módon kisebb kazánteljesítményeknél a lefolyó salak állapota, mint azt az előző szabadalmakban behatóan tárgyaltuk, nem egyenletes, hanem változik a viszonylag hígfolyóstól (teljes terhelés) a nyúlós állapotig (csökkentett terhelés), és kis terheléseknél a teljes megmerevedés is beállhat. Ezzel szemben a törzs- és 1. pótszabadalom szerinti olvasztókamrákban a salak mindig ugyanazon állapotban, azaz hígfolyós alakban marad. Csak az a tény engedi meg, hogy a híg salakot különös eredménnyel és előnnyel vezessük az eddigi terjedelmes, külön szállítószerkezettel ellátott és nagy súlyú vízfürdő helyett közvetlenül egy ejektor szívóterébe.. Az előny, ami ebből az elrendezésből adódik, elsősorban abban áll, hogy a találmány szerinti olvasztókamra szerkezetileg igen egyszerűvé válik, és lényegesen kisebb teret, elsősorban kisebb szerkezeti magasságot igényel, mint az eddigiek. Emellett nélkülözhetőkké válnak a salakkifolyás és a vízfürdő közötti tömítőeszközök, amelyek az eddig ismert elrendezésekben szükségesek voltak, mint például az 1. pótszabadalom 2. ábrájában bemutatott (15) kiömlőnyílás, (16) merülőcsonk és (23) vízkeverő. Ez az ábrázolás egyben megengedi, hogy az alább ismertetendő rajzzal való összehasonlítás révén a szerkezeti magasságban mutatkozó különbséget is megállapítsuk. További figyelemreméltó előnye a találmány szerinti elrendezésnek, hogy a kazán és az olvasztósalaktalanító elválasztása különösen egyszerű módon történhetik. A salaktalanító felső gázkilépőcsonkjánál egy tolattyút zárunk-, és adott esetben egy bajonett-zárat oldunk, mimellett mindkét művelet egyetlen mozdulattal történhetik. A vizet az ejektorba vezető vezeték csatlakozását, amely ugyancsak egyszerű bajonettzár lehet, oldjuk, és ha ez egyáltalán szükséges, hasonlóképp járunk el az ejektorvíz és a morzsalék levezető vezetékével, ha e vezeték nem mozgatható vezetékként készül. Ezután a találmány szerinti olvasztósalaktalanító sínéin és kerekein eltolható, és helyébe tartaléksalaktalanító hozható. Az egész munka nem tart tovább, mint például egy vasúti kocsi lekapcsolása, és megfelelő felszereléssel egyetlen egy ember elvégezheti. Egyébként a találmány szerinti berendezés egyszerű szerkezetéből és megbízható működéséből az a további előny adódik,