142773. lajstromszámú szabadalom • Olvasztósalaktalanítő sugárzó kazánok szénportüzelésreihez

Megjelenési határidő: 1955. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.773. SZÁM. 24. í. 4-10. OSZTÁLY. — Wa-37. ALAPSZÁM. „Olvasztósalaktalanító sugárzó kazánok szénportüzeléseihez" Walther & Cie. Aktiengesellschaft. A bejelentés napja: 1953. január 29. Németországi elsőbbsége: 1952. február 9. 3-ik pótszabadatom a 142300. lajstrom számú törzs szabadalomhoz. A törzsszabadalomban ismertetett, sugárzó ka­zánokhoz való szénportüzelés leírása javasolja, hogy az olvasztótölcsért oly módon alakítsuk ki, hogy alaprajzban minden két főégő közé egy mel­lékégő essék, hogy továbbá a pernyét ugyanabban a magasságban és irányban fújjuk be, amelyre a mellékégők be vannak állítva, és hogy végül a mellékégőkben adagolt levegő mennyisége a tü­zelőanyag mennyiségéhez képest úgy állíttassák be, hogy a befúvás révén keletkező pneumatikus er­nyő alatt redukáló atmoszféra keletkezzék. A 142.431. lajstromszámú 1/ pótszabadalomban többek közt arra is rámutattunk, hogy az olvasztó­kamra önálló szerelvény gyanánt alakítható ki, a kazánról leválasztható és előnyösen el is tol­ható. Jelen találmány e kiviteli alak továbbfejlesztése, mikor is a feladat az, hogy ezt az önálló szerel­vényt, amelyet a következőkben, mivel ez az ed­dig ismert elválasztókamrákkal szemben nem ön­állótlan része a kazánnak, „olvasztósalaktalanító" megjelöléssel fogjuk illetni, mozgathatóság és súly tekintetében lényegesen tökéletesítsük. Ez a találmány értelmében úgy történik, hogy a folyékony salakot az olvasztósalaktalanítóból közvetlenül egy ejektor szívóterébe vezetjük, amely ismert módon vízzel működik. Ez az elrendezés mindezideig nem vált ismere­tessé, mert az eddigi olvasztókamrák hőmérsék­letét olyan égők hozták létre, amelyek- teljesítmé­nye a törzsszabadalomban és az 1. pótszabadalom­ban ismertetettekével ellentétben nem volt válto­zatlan, és űzetniük nem volt független a kazán gőzteljesítményétől,. hanem amelyek a kazántelje­sítmény szabályozását közvetlenül végzik, úgyhogy az ismert kazánok olvasztórészében a hőmérséklet is állandóan ingadozik. Ily módon kisebb kazán­teljesítményeknél a lefolyó salak állapota, mint azt az előző szabadalmakban behatóan tárgyaltuk, nem egyenletes, hanem változik a viszonylag híg­folyóstól (teljes terhelés) a nyúlós állapotig (csök­kentett terhelés), és kis terheléseknél a teljes meg­merevedés is beállhat. Ezzel szemben a törzs- és 1. pótszabadalom szerinti olvasztókamrákban a sa­lak mindig ugyanazon állapotban, azaz hígfolyós alakban marad. Csak az a tény engedi meg, hogy a híg salakot különös eredménnyel és előnnyel vezessük az eddigi terjedelmes, külön szállító­szerkezettel ellátott és nagy súlyú vízfürdő helyett közvetlenül egy ejektor szívóterébe.. Az előny, ami ebből az elrendezésből adódik, elsősorban abban áll, hogy a találmány szerinti ol­vasztókamra szerkezetileg igen egyszerűvé válik, és lényegesen kisebb teret, elsősorban kisebb szerke­zeti magasságot igényel, mint az eddigiek. Emel­lett nélkülözhetőkké válnak a salakkifolyás és a vízfürdő közötti tömítőeszközök, amelyek az eddig ismert elrendezésekben szükségesek voltak, mint például az 1. pótszabadalom 2. ábrájában bemuta­tott (15) kiömlőnyílás, (16) merülőcsonk és (23) vízkeverő. Ez az ábrázolás egyben megengedi, hogy az alább ismertetendő rajzzal való összeha­sonlítás révén a szerkezeti magasságban mutatko­zó különbséget is megállapítsuk. További figyelemreméltó előnye a találmány szerinti elrendezésnek, hogy a kazán és az olvasz­tósalaktalanító elválasztása különösen egyszerű módon történhetik. A salaktalanító felső gázkilé­pőcsonkjánál egy tolattyút zárunk-, és adott eset­ben egy bajonett-zárat oldunk, mimellett mindkét művelet egyetlen mozdulattal történhetik. A vizet az ejektorba vezető vezeték csatlakozását, amely ugyancsak egyszerű bajonettzár lehet, oldjuk, és ha ez egyáltalán szükséges, hasonlóképp járunk el az ejektorvíz és a morzsalék levezető vezeté­kével, ha e vezeték nem mozgatható vezetékként készül. Ezután a találmány szerinti olvasztósalak­talanító sínéin és kerekein eltolható, és helyébe tartaléksalaktalanító hozható. Az egész munka nem tart tovább, mint például egy vasúti kocsi lekapcsolása, és megfelelő felszereléssel egyetlen egy ember elvégezheti. Egyébként a találmány szerinti berendezés egyszerű szerkezetéből és meg­bízható működéséből az a további előny adódik,

Next

/
Thumbnails
Contents