142765. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egymással nem elegyedő folyadékok ellenáramú benső érintkeztetésére
2 142.765 kentett nyomású tér ebben az esetben itt alakul ki. A keverés időtartamának növelése, vagy újabb folyadék bevitele céljából egymás után két, vagy több, célszerűen azonos méretű, választás szerint be-és kiiktatható keverőkészüléket sorba kapcsolhatunk, mégpedig akként, hogy az egyik keverő túlfolyó vezetéke a következő keverőbe, e keverő túlfolyója alatti szinten torkol. A találmány példakénti kivitelét a mellékelt rajz vázlatosan mutatja. A rajzon feltűntetett berendezésnek három A1 ,. A 2 , A 3 keverőkészüléke és három B 1 , B 2 , B 3 elválasztókészüléke van, melyek azonos kialakításúak. A hengeralakú •—1— keverőedénynek —2— keverője jván, melyet —3— terelőhenger vesz körül. A keverőedjsnybe a nagyobb fajsúlyú folyadékot a —4—; , a könnyebb fajsúlyú folyadékot pedig az —5— csonkon át vezetjük. E csonkok a —3— hengerrel határolt tér belsejébe nyúlnak. A keverőnek —6— túlfolyója van. A —2— keverő működése, valamint a —3— terelőhenger hatására a folyadék a —7— nyíl irányában kering és a keverőben lévő folyadékszint, mely keverés nélkül lényegileg —4— és*—5— vezetékek szint^ jébe esne, emelkedik, és legmagasabb részén a —8— szintet éri el. A hatásosabb keverés elérésére, illetve a folyadék forgómozgásának kiküszöbölésére a —3— terelőhenger és az —1— edényfal között forgómozgást gátló —9— ütköző felületeket rendezhetünk el, melyek egyúttal a folyadék függőleges irányban való keringtetését is elősegítik. A keverő működésekor a folyadékszint lényegileg a —8— görbe felületet veszi fel. A —6— túlfolyón át távozó folyadékkeverék a —10— vezetéken át a —11— befolyató csonkon jut a B1 elválasztóba, ahol a különböző fajsúlyú folyadékok elkülönülnek. A könnyebb fajsúlyú folyadék a —12— vezetéken át távozik, a nagyobb fajsúlyú folyadék pedig a —13— túlfolyón és a •—4— befolyatócsonkon át folyik az —A2 — keverőbe. A könnyebb fajsúlyú folyadék az A2 keverőbe a —B3 — elválasztóedény —12— túlfolyójából a —14:— vezetéken és az —5— befolyatócsonkon át jut. E keverőben összekevert folyadék azután a —6— túlfolyón, .a —15— vezetéken és a —11—• befolyatócsonkon át kerül a —B2 — elválasztókészülékbe. A —B2 — elválasztókészülékből az elkülönült könnyebb fajsúlyú folyadék a —12— túlfolyón, a —16;— vezetéken és —5— befolyatócsonkon át jut az —A1 — keverőkészülék terelőhengerének belső, csökkentett nyomású terébe. A —B'2 — elválasztőedényből a nehezebb fajsúlyú folyadék a —13— túlfolyón, a —17— vezetéken, valamint —4— bevezető-csonkján át folyik az •—A3 — keverőbe. E keverőbe a könnyebb fajsúlyú folyadékot az —5— bevezetőcsonkon át, a készlettartályból jövő —18—• vezetékből juttatjuk.. Az —A3 — keverőből az összekevert folyadék a —6— túlfolyón, a —19— vezetéken és —11— bevezetőcsonkon át jut a —B3 — elválasztóba, ahonnan a könnyebb fajsúlyú folyadék a —12— túlfolyón, a —14— vezetéken és az —5— csonkon át az —A2 — keverőbe folyik, míg a nehezebb fajsúlyú folyadék a —13— túlfolyón és —20— vezetéken át távozik. A példakénti kivitelnél az A1 , A 2 , A 3 keverők egyszinten vannak elrendezve és ugyancsak egyszinten vannak elrendezve a B1 , B 2 , B 3 elválasztókészülékek is. A két egymással nem elegyedő folyadék ellenáramú vezetésére külön szállító készülékeket, pl. szivattyúkat, vagy folyadékátemelő készülékeket nem alkalmazunk, csupán csak azt a szintkülönbséget használjuk ki, melyet a keverőkészülékekben a keverés folyamán kapunk. A keverés és terelőszervek segélyével a folyadékot a —6— túlfolyóig emeljük és az el választóból túlfolyó és a keverő túlfolyójánál alacsonyabb szinten lévő folyadékot a —4— és —5— bevezetőcsonkok segélyével a keverő belső terének olyan részébe vezetjük, melyben a keverés hatására csökkentett nyomás uralkodik, úgyhogy az elválasztó túlfolyójától folyadék áramolhat a keverőbe. Ha a két folyadékot az egyes keverési szakaszokban hosszabb ideig kívánjuk keverni, mint ami a keverő űrtartalmának és az egymással ellenáramban vezetett folyadékok áramlási sebességének megfelel, akkor, két, vagy több keverőt kapcsolunk egymásután akként, hogy a keverő —6— túlfolyójából távozó folyadékot a sorba kapcsolt következő keverő —4— és esetleg —5— bevezetőcsonkjához vezetjük. Hasonlóan egynél több keverőt kapcsolhatunk sorba, ha meghatározott reakció során külön térben újabb, vagy más töménységű anyagokat kívánunk egymással. benső érintkezésbe hozni. A rajzon feltűntetett berenedezésnél túlfolyón át vezetett, nyomás alatt nem álló folyadékot vezetünk be az egyes készülékekbe. A berendezés elején és végén az ellenáramban vezetett két folyadékot magasabban elrendezett készlettartályból is vételezhetjük és az egyes készülékekbe, különösen a keverőkészülékékbe járulékos anyagokat is adagolhatunk. A feltűntetett csavarszárnyas keverő helyett, tetszőleges egyéb keverőt, pl. turbó- . keverőt, diszpergátort, akár injektor hatással működő keverőt is alkalmazhatunk. A találmány szerinti berendezésben különböző reakciókat foganatosíthatunk, melyek egymással nem elegyedő folyadékok, pl. vizes oldatok, vagy 'szervetlen savak és ezekkel nem elegyedő szerves folyadékok között játszódnak le. E berendezés alkalmas arra is, hogy valamely oldatból meghatározott anyagokat kivonatoljunk. E berendezést tehát folyadékok tisztítására, mosására is igen előnyösen felhasználhatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egymással nem elegyedő folyadékok benső érintkeztetésére, melynél a folyadékokat keverőben összekeverjük és elválasztóban elkülönítjük és egynél több keverőt és el választót alkalmazunk, melyekbe a folyadékokat ellenáramban vezetjük, -melyfe jellemző, hogy a keverőben keverés segélyével a folyadék szintjét emeljük, az összekevert folyadékot túlfolyón át elválasztóba vezetjük és egy másik keverővel összekötött el választóból pedig, melynek folyadékszintje a kevert folyadék legmagasabb szintje alatt fekszik, az elkülönült egyik folyadékot az előbb említett keverőbe, a kevert folyadék legmagasabb szintje alá, a keverés hatására létesített csökkentett nyomású térbe bevezetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás!
