142741. lajstromszámú szabadalom • Útépítő gép

142.741 3 művek a 21, illetve 20 oldalfalakon felerősített 67, illetve 68 szekrényben vannak elrendezve. Azáltal, hogy a bütykös'tengelyt és a rotort ellentétes vé­geiken hajtjuk, a tengelyeiket egymáshoz közel rendezhetjük el. A 64 rotortengelyen axiális irányban közökkel elválasztott, szöghelyzetükben lépcsősen elosztott átlós 69, 70 karok vannak (melyek közül csupán kettőt tüntettünk fel, a 2. ábrán), e karok külső végein földmegmunkáló szerszámok vannak. Ezek a szerszámok lapos lemezek és lényegileg T ala^ kúak lehetnek és az élük felől nézve a középső 71 száruk szélesebb oldalával radiális síkban lehet­nek elrendezve és az oldalsó 72 száruk a rotor tengelyéhez viszonyítva, kis mértékben el van csavarva, amint azt az 5. és 6. ábra feltünteti. A szomszédos átlós karok szerszámainak oldalsó szá­•rai a rotor kerületét átlapolják és a csavartságuk ellentétes értelmű, úgyhogy a földből, cementpor­ból és vízből álló keveréket,, melyben azok dol­goznak, a szomszédos szerszámcsoportok között nemcsak előre és hátra dobják, hanem hátrafelé is röpítik a következőkben isimertetett simítólemez felé. A 73 vágóéllel rendelkező oldalszárak hom­lokszögei előnyösen kismértékben negatívok, úgy­hogy azok is tömörítik az anyagot, melyben dol­goznak és az anyag fölöslegét a rotor elé röpítik, mely azután a következőkben újból megdolgozza. Ezek a vágóélek 73a. végtől a forgástengelyen át egészen a 73b. hátsó végéig gyengén íveltek avé­gett, hogy a vágóélnek a földdel való folytenos érintkezését biztosítsák, miközben a gép előre­halad. (Az 5. ábrában a 74 eredményvonal jelzi a forgástengelyt, melynek a forgásirányát a 75 nyíl mutatja.) A tartály 22 hátsó fala (lásd különösen a 7—9. ábrákat) szekrényszerű 76 haránttagból, szög alatt megtört 77 tagból és két 78 és 79 lapos lemezek­ből áll. Ezek a tagok ütköző éleiknél hegesztéssel vannak egyesítve és külső részükön függőleges 80 és 81 vezető tagok sorozatával vannak összekötve, melyeket az alábbiakban még ismertetünk. A 22 fal mindkét végén 82, 83 tartókonzolok vannak, melyek révén a 20, illetve 21 oldalfalakhoz csa­varolható. A 84 simítólemez a 79 lemez és a 80, 81 ve­zetőtagok szomszédos felületei közötti térben van vezetve és végei a 85 nyílásokon át a 83 tartókon­zolokba nyúlnak és a 86 nyúlványaikon csavar­menetes furat hatol át. E furatokba 87 csavar ha­tol, mely a szomszédos szerkezeten rögzített 88 részben tengelyirányban k van elrendezve és mely csavarnak 89 kézikereke van. A csavart a 90 cső veszi körül, mely ugyancsak a gép vázához van rögzítve. A két kézikerék forgatásával a simítóle­mez alsó élének a magasságát állítani lehet. Ha úgy kívánjuk, a simítólemezt ferde helyzetbe is hozhatjuk azáltal, hogy a 87 csavarokat külön­böző mértékben állítjuk. A 80 vezetékek derékszögű C alakú keresztmet­szetűek és a hátsó 22 fal végeinél vannak elren­dezve és 91 peremeik egymás felé irányulnak. A 81 vezetékek 'egyenlő távolságban vannak azok között elrendezve, I keresztmetszetűek, ellenkező irányba nyúló és a 91 peremekkel azonos síkban fekvő 92 perempárral rendelkeznek. A 91 és 92 peremek vezetik a döngölőket. A 93 döngölök alaprajzilag négyszögletesek és oldalfalaikon 94 függőleges horonnyal rendelkez­nek, melyek a 91 és 92 peremek befogadására valók. Mindegyik oldalfalon a hornyok és a mellső éleik között ugyancsak kimetszés van a 96 görgő befogadására, mely a 97 tengelycsapra van fel­erősítve, mely tengelycsap a döngölő furatában 98 csavarpárok segélyével van rögzítve. Ezek a gör­gők a 80. illetve 81 vezetékek másik 99, illetve 100 peremeinek külső felületén gördülnek le, me­lyek a 80. 81 vezetékek révén vannak a 22 hátsó falon rögzítve. Minden egyes 93 döngölőnek 101 tartókarja van, mely. miként az a 10. és 11. ábrából látható, a döngölő tetejéhez rögzített. A tartókart a 102 csa­varok rögzítik, melyek a 103 peremen túl a dön­gölőbe nyúlnak, a tartókarokat pedig az oldalukon a 104 saroklemezek rögzítik. Minden egyes tartó­kar a csavarmenetes és füles 105 taggal beíső csavarmenetes 106 karmantyú közbeiktatásával van összekötve. A tartókar és a füllel ellátott tag csavarmenetei ellentétes értelműek, úgyhogy ezek a tagok olyan támasztórudat alkotnak, melynek a hossza a karmantyú végein elrendezett 107 csavar­anyákkal szabályozható és biztosítható. A döngölök 105 füles tagjai az 1, és 2. ábrán feltüntetett 108 működtető emelő hátsó végével vannak csuklósan összekötve, mely emelők mellső részükön a 66 haránttaggal mereven összekötött 109 tartókonzolokkal vannak csuklósan összekötve. Minden egyes emelő közbenső részén 110 gyámot hordoz, melyben a 111 görgő van ágyazva. Ezek a görgők a hozzájuk tartozó excentrikus kerületű 112 bütykökön gördülnek le, mely bütykök a 62 bütykös tengelyen egymáshoz viszonyítva axiáli­san és szöghelyzetükben eltoltan vannak elren­dezve, úgyhogy azok a döngölőket egymásután emelik és ejtik. Célszerűségi okoknál fogva, mi­ként azt a 3. ábra mutatja, minden egyes 108 mű­ködtető emelőt két tagból alakíthatjuk ki. Minden egyes 93 döngölő mellső részén járulé­kos döngölő van, mely lényegileg fordított T alakú és melyet középső 113 szára vezet .a 93 dön­gölő középső nyílásában. A járulékos döngölő 114 fején függőleges 115 hornyok vannak, melyek arra valók, hogy a 80 és 81 vezető tagok 91, illetve 92 peremeit befogadják. A 113 szár felső végén 116 rudak vannak felerősítve, melyek a 117 hídszerű tag nyílásain átnyúlnak. E hídszerű tagot a 93' döngölőn csavarmenetes 118, 118 csapok hordoz­zák és helyzetében a 119, 120 csavaranyák bizto­sítják, Minden egyes 116 rúdnak csavarmenetes felső részén 121 biztosító anyák vannak és eme bizto­sító anyák és e hídszerű tag között 122 nyomód rúgó van elrendezve avégett, hogy az a járulékos döngölőt eredeti helyzetébe hozza vissza, mely a 93 döngölő kicserélhető 123 talplemezének alsó fe­lülete fölötti szintben fekszik. A talplemezek tartósabb anyagból készülnek, mint a 93 döngölő és alsó oldalukon galvános króm bevonattal lehetnek ellátva, vagy egyéb módon ke­zelve avégett, hogs'- a tömörítendő anyagnak a hozzátapadását csökkentsük. A talplemez hátsó részén felfelé nyúló 124 pe~

Next

/
Thumbnails
Contents