142722. lajstromszámú szabadalom • Másoló berendezés lángvágó és hegesztő gépekhez

Megjelent: 1955. augusztus 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.722. SZÁM. x 49. h. 34—37. OSZTÁLY. — LO—113. ALAPSZÁM. Másoló berendezés lángvágó és hegesztő gépekhez. VEM Lokomotivbau -Elektrotechnische Werke „Hans Beimler" VEB, Henningsdorf (Kelet-Németország) A bejelentő által megnevezett feltaláló: Dunkel Hans, henningsdorfi lakos. A bejelentés napja: 1953. október 23. A találmány másoló berendezés lángvágó gépekhez, amelynél az eddigelé költséges és nagyterjedelmű átvivő sablonok helyett a - másolandó alakot közvetve lyukasztott szalagok vagy magnetofon szalagok segítségével viszik át a megmunkálandó munkadarabra. Ismeretesek önműködően vezérelt lángvágó gépek, amelyeknél a lángot tetszőleges irányban és önmagába visszatérő pálya mentén oly hajtott görgő vezeti, amely a sablon mentén végig szalad. Ha a másolandó darabok száma viszonylag kicsiny, úgy ezeket a sablonokat fából készítik, melyek kiálló fémszalaggal vannak ellátva. Nagyobb darabszám esetén vasból készült sablonok alkalmazása szükséges. A sablont két görgő közé fogják be, melyek közül az egyiket vagy mind a kettőt hajtják. A görgők mágnesezettek és azok a sablon szélén futnak végig, miközben a lángvágót önmagában ismert módon két egymásra merőleges főirányban elmozgatható szánszerkezettel vezetik. Azokon a helyeken, ahol a görbületi sugár kicsiny, a sablonokat meg kell erősíteni, hogy a haj tógörgőnek, illetőleg a mágneses mezőnek nagyobb támadási felülete legyen és hogy a görgő elcsúszását meggátolják. A berendezés hátránya egyrészt a sablonok készítéséhez szükséges viszonylag hosszú idő és ennek következtében a nagy költségek, másrészt a sablonok készítéséhez szükséges .nagy anyagmennyiség és a sablonok terjedelmes volta miatt a tárolás nagy térszükséglete. Hogy a sablonok költséges előállítását elkerüljék, kidolgoztak oly eljárásokat, amelyek „lehetővé teszik a lángvágónak rajz alapján való vezetését, még pedig oly vezetőkerék segítségével, amelyet a gépet kezelő személy a rajzban feltüntetett vonal mentén vezet. Ennek a berendezésnek az á hátránya, hogy a kezelő személy a lángvágót és az egész munkamenetet »emTképes önmaga megfigyelni, ami viszont feltétlenül szükséges volna. Az is ismeretes, hogy a rajzot fényelektromos segédeszközökkel tapogatják le. Ennek -az eljárásnak az alapját az a tény alkotja, hogy fotocellák a rajzlapra vetített éles fényfoltról visszaverődő fényre érzékenyek és e visszavert fénnyel akként befolyásolhatók, hogy azok védőkapcsolókat vagy reléket kapcsolnak be vagy ki, aszerint, hogy az említett fényfolt a rajz vonalára esik vagy sem. Ennek az eljárásnak a hátrányai különösen akkor jelentkeznek, ha a gépiparban előforduló nagyméretű szerkezetek készítéséről van szó, amikor a kivágott ívek is nagyméretűek, mert a rajz léptékszerűén nem kisebbíthető tetszés szerint, például nürnbergi olló alkalmazásával. Hogy durva üzemekben, amelyekben hegesztő és lángvágó munkálatokat végeznek a sablonok és a rajzok meg ne sérüljenek, eljártak már úgy is, hogy a sablonokat és a rajzokat nem alkalmazták közvetlenül a munkadarab mellett, hanem a fentemlített szán mozgásait nyomólevegő vagy nyomógáz közvetítésével vitték át a hegesztő illetőleg lángvágó gépekre. ^ A találmány berendezés önműködő alakmásoláshoz hegesztő és lángvágó gépekhez, melynek lényege abban van, hogy a fényelektromosan letapogatott vagy az egymásra merőleges két főirányban mozgatott szánnal követett konturalakokat rögzítjük és tároljuk. Ha a felvételhez két főirányban mozgó szánt alkalmazunk, akkor a vezető csapnak hosszirányban és harántirányban való mozgásával villamos impulzusokat létesítünk és ezeket a mozgás értelme szerint lyukasztott szalagon rögzítjük. Ha a kontúr alakját fotocellákkal tapogatjuk le, úgy az magnetofon szalagokra vehető fel és tárolható. A találmány lehetővé teszi, hogy minden munkadarab alakot ily módon felvegyünk, majd azt a felvétel után tetszés szerint sokszor visszaadjuk, anélkül, hogy e műveletek közben az eredeti felvétel épségét veszélyeztetnék. A találmány további előnye, hogy a felvételek tárolása egyszerű és a tárolás térszükséglete kicsiny. Az erre a célra szerkesztett gépen átvezetett mechanikus vagy mágnes-elektromos tárolók, amilyenek például a lyukasztott szalagok és a magnetofon szalag, áthaladásuk közben újból villamos impulzusokat létesítenek, amelyek a lángvágót a két egymásra merőleges irányban elmozgatható szán közvetítésével vezérlik. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban arra az esetre tüntettük fel, amikor az alakot lyukasztott szalagon rögzítjük. A rajzban mind a felvétel, mind pedig a leadás módját különkülön 1. és 2. ábrákon tüntettük fel. Az 1. ábrában 1 sablon mutatja a követendő kontúrvonalat, amelyet a két főirányban mozgat-