142686. lajstromszámú szabadalom • Készülék és eljárás fajtázandó anyag szétválasztására gázáram segélyével

Megjelent: 1^955. évi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.686. SZÁM. 50. d. OSZTÁLY. — BU-96. ALAPSZÁM. Készülék és eljárás fajtázandó anyag szétválasztására gázáram segélyével Bureau Van Tongeren N. V. cég Heemstede, Németalföld. A bejelentés napja: 1954. május 21. , Németalföldi elsőbbsége: 1953. június 11. A találmány fajtázó szerkezet poranyagoknak, Ül. poralakú tömegnek szemcsenagyság szerint való szétválasztására. A találmány szerinti fajtázószer­kezetnek csatornája és ennek szabad, megközelí­tőleg egyenlően maradó keresztmetszete van. Ezen a csatornán gázáramot vezetünk át, mely gázáram sebességének vízszintes összetevője van. A fajtázó szerkezet felső falában a fajtázandó anyag beveze­tésére nyílás és ez alatt megközelítőleg függőlege­sen a fenékben a fajtázandó anyag elvezetésére való nyílás van. Az említett sebességösszetevő nagysága mindkét rész szemcsenagysága között levő határ szempontjából mérvadó. Az ilyen szerkezetű fajtázóknál a két nagyság­rendű rész éles szétválasztását általában nem érik el, vagyis a durvaszemcsés részben még mindig vannak nem jelentéktelen mennyiségben finom szemcsék és viszont. A találmány célja e szétvá­lasztás tökéletesítése és megvalósítását abban látja, hogy a bevezető nyílás mögött, ehhez közel fekvő rudakból levő, megközelítőleg merőlegesen elrendezett, a csatorna majdnem egész keresztmet­szetét betöltő rostélyt alkalmazunk. A rostélyrúdak között levő rések szélessége a fajtázandó anyagban levő legnagyobb szemcsék átmérőjénél nagyobb. Kitűnt, hogy ilyen rostély az elválasztási élessé­get jelentékenyen megjavítja. Ezt valószínűleg an­nak a körülménynek kell tulajdonítani, hogy a sugarú pályán kell mozogniok, hogy a rostélyon át távozhassanak, amikoris a durvább részecskék fajtázóval, amelynél rostély nincsen. Ennek révén a rudakkal érintkezésbe jönnek és visszapattan­nak. A találmány szerinti fajtázó további előnye, hogy azzal egyenlő szétválasztási élesség mellett, továbbá az időegységenként kezelt fajtázandó anyag súlya és az időegységenként szükséges gáz térfogata kö­zött fennálló egyenlő viszony mellett, jelentéke­nyen nagyobb teljesítmény érhető el, mint olyan fajtázandó anyag részecskéinek kicsinygörbületi a találmány szerinti fajtázó, óránkénti egyenlő tel­jesítmény mellett, rostélynélküli fajtázónál sokkal keskenyebb lehet, ami a tápláló csatornában vagy más efélében levő fajtázandó anyagnál az anyagel­osztás egyenletességének válik javára. Ajánlatos, a fajtázandó anyagot a fajtázó beve­zető nyílásához olyan csatorna útján hozzávezetni, amelynek lejtése beállítható. Előnye ennek, hogy azt a sebességet és irányt, amellyel az anyag a fajtázó csatornájához jut, változtatni lehet és ez­zel a szétválasztás élessége, valamint a fajtázandó anyag óránként beáramló mennyisége befolyásol­ható. Továbbá előnyös lehet, ha a csatornát a rostély mögött, szűkebbre alakítjuk, mint a rostély előtt. Megállapítottuk ugyanis, hogy jó szétválasztás el­érése végett a gázsebességnek azon a helyen, ahol a gáz a fajtázandó anyag pályáját keresztezi, rend­szerint kisebbnek kell lenni, annál a sebességnél, amely a finom részecskék elvezetésére kívánatos. Ezenkívül a fajtázási élességet még azzal lehet megjavítani, hogy a megközelítőleg függőlegesen fajtázandó anyag a bevezetésére való nyílás alatt levő, a durvább részecskék elvezetésére használt kivezető nyílásban is rostélyt helyezünk el. Ez az eredmény azzal magyarázható, hogy a durvább ré­szek felfogására való, közvetlenül a kivezető nyílás alatt elrendezett tartály a csatorna nagymértékben bővített részeként hat és ennélfogva a rostély előtt gázörvények keletkeznek, amelyek a fajtázási éles­séget befolyásolják. Végül azt találtuk, hogy forró gázok, például égési gázok használatával még akkor is kielégítő eredmény érhető el, ha a fajtázandó anyag nedves és így könnyen összecsomósodik, úgyhogy a finom részek rendes körülmények között a durvább ré­szektől csak nehezen vagy egyáltalán nem külö­níthetők el. A találmány jobb megértése végett .a mellékelt vázlatos rajzra utalunk, amely a találmány sze­rinti fajtázó két kiviteli alakját ábrázolja. A mel­lékelt rajzon az 1. ábra az egyik kiviteli alak hosszmetszete a következő ábra I—I vonala mentén, a 2. ábra az előző ábra II-—II vonala mentén met­szetet mutat, a 3. és 4. ábrák egy másik kiviteli alak megfelelő metszetei a III—III illetve IV—IV vonalak men­tén. Az 1. és 2. ábra szerint a vízszintes 5 légcsator-

Next

/
Thumbnails
Contents