142685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék mozgó besugárzáshoz
2 142.685 Ezt a célt pedig a találmány szemit úgy érjük el, hogy a kezelendő személyt a besugárzandó gócon átmenő tengely körül lengő mozgásban tartjuk, miközben a röntgenbesugárzás a gócra van irányítva, mi mellett vagy a kezelendő személyt a lengési tengely irányában elmozgatjuk és a sugárforrás helyben marad, — vagy a sugárforrást a lengési tengellyel párhuzamosan elmozgatjuk és a kezelendő személy helyben, marad, — vagy pedig a kezelendő személyt a gócon és a lengési tengelyen átmenő síkra merőleges helyzetű, a gócon átmenő (előnyösen vízszintes) tengely körül elfordítjuk. A találmány legáltalánosabb kivitelét az 1. ábra tünteti fel. Ezen az ábrán (1) hasáb a kezelendő személyt és ebben (2) a kezelendő gócot, (3) pedig a röntgensugár forrását jelzi. A röntgensugár a (2) gócra irányul. A kezelendő test (4) tengely körül lenghetően van ágyazva. A (4) tengely a (2) gócon átmegy és a test hossztengelyével párhuzamos. A test rajzolt helyzetében a röntgensugár az (5) ponton át hatol be a testbe. A behatolási felület növelése végett a testet a (4) tengely körül a ringatáshoz hasonló lassú lengő mozgásba hozzuk, aminek folytán a behatolási pont (6) vonallá húzódik szét. A behatolási felület további növelése végett a testet (4) tengely mentén elmozgatjuk s egyidejűleg a sugárforrást utána fordítjuk úgy, hogy a sugár állandóan a gócon haladjon át. Ha ennek folytán a test a pontozottan jelzett (1 a) helyzetet veszi fel, a sugár a (6) és (7) vonalak közötti felületet tapintja le. Az itt figyelembejövő eredmény szempontjából természetesen közömbös az, hogy a (4) tengely vízszintes-e, vagy függőleges. A kezelendő személy tehát akár fekvő, akár álló, vagy ülő helyzetben lehet. Az eljárás előnye nyilvánvaló, mert úgy a testnek, mint a röntgencsőnek csak minimális mozgást kell végezni. Az eljárásnak olyan változata is lehetséges, amelynél a kezelendő test eltolását mellőzzük és ehelyett ugyanilyen mértékben, ellenkező irányban, a röntgencsövet toljuk el és pedig vagy folytonosan, vagy pedig a csövet egymásután néhány kijelölt helyzetbe hozva, aminek megfelelően a test felületén ugyanennyi (6a, 6b, stb.) külön behatolási vonalat kapunk. Harmadik megoldás, hogy a hossztengely körül lassan lengetett testét a 2. ábra szerint a gócon átmenő vízszintes tengely körül elfordítjuk, pl. fekvőhelyzetből álló helyzetbe hozzuk. A térben mozdulatlanul maradó röntgensugár eközben a testen zegzugos vonalban haladva a (6) és (7) vonalak közötti területet fogja letapintani. A fenti kezelésnek megfelelően a röntgenberendezés példaképpen a következő módon valósítható meg. Legegyszerűbb kiviteli alakot a 3. és 4. ábra mutatja. (1) A kezelendő test, amely a röntgensugarat jól átbocsájtó (10) pl. teknőalakú fekvőhelyen nyugszik. A kezelendő testben van a (2) kezelendő góc. (9) a röntgenlámpa, ill. más sugárforrás, amelynek sugarai a góc árnyképét a (7) fluoreszkáló ernyőn állítják elő. Az árnykép a (8) tükörben szemlélhető, a megfigyelő tehát primer röntgensugarak káros hatásának nincs kitéve. A (10) fekvőhely a (6) állványon van lengethetően megerősítve. A lengetés a gócon átmenő, a test hossztengelyével párhuzamos tengely körül történik. A fekvőhely lengéscsapja a (4) és (5) csavarorsókkal úgy állítható be, hogy a kívánt lengési tengellyel coaxiális. Ha a (10) fekvőhelyet a (3) tengely körül lengetjük, akkor a röntgensugárnak a testbe belépési helye (11) a test felületén elmozdul. A sugárforrást a rajz síkjában a (3) tengellyel párhuzamosan elmozdítva a sugár a test felületén egy másik (12) vonalat ír le. Ha a sugárforrás folytonosan mozdul el, a sugár a test felületén folytonos felületet tapint le. A sugárforrással együtt a (7) fluoreszkáló ernyőt és ä (8) tükröt is el kell mozdítani, hogy a kép az ernyőről le ne vándoroljon. Ugyanezt az eredményt érjük el akkor is, ha a röntgencső és a fluoreszkáló ernyő helyét felcseréljük, vagyis a röntgencsövet alul, a fluoreszkáló ernyőt és tükröt pedig a kezelendő személy felett helyezzük el. Az 5. ábra azt a kiviteli alakot tünteti fel, amelynél a kezelendő személy a lengés tengelye irányában eltolható. Az eltolás pl. csavarorsóval történhet. A sugárnak az eltolás közben állandóan a gócra irányítását a (13) vezetősín végzi, amely a röntgencsőhöz van rögzítve és a (2) gócnak a rajz síkjára való vetülete helyén csuklósan az eltolódó részhez van kapcsolva, a sugárforrás és góc közötti ún. fókusztávolság biztosítása, továbbá a sugárforrás góc és fluoreszkáló ernyő közepe egy egyenesben tartása végett. A vezetősín folytatólagos része ugyanis ez utóbbi célból a fluoreszkáló ernyő és tükör közös tartórészéhez csatlakozik. Az 5. ábra szerint a kezelendő személy fekvőhelyzetben van, de a készülék úgy is kivitelezhető, hogy a kezelendő személy űlő, vagy álló helyzetű, vagyis a test hossztengelye és ezzel együtt az eltolás iránya függőleges. Az 5. ábra szerinti kivitelben a kezelendő személy részére való fekvőhely mind a négy oldal felé zárt (14) keretben van ágyazva, amely a (15) állvány (16) csapja körül a (17) fogaskerék és (18) fogasrúd révén kilenghet, a második ábrával kapcsolatban ismerteteti! besugárzási eljárás végrehajtása céljából. Ez a keret és maga az állvány is a betegnek a fekvőhelyen való elhelyezését, vagyis a gép használatát megnehezíti. Ez lényegesen könnyebb lesz, ha a zárt keretet mellőzzük és a fekvőhely lengési csapját egy-egy kar végében ágyazzuk, amely karok a fekvőhely hosszában haladó rúdhoz csatlakoznak. Az említett rúd és a két végéből kinyúló
