142675. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szilárd vagy cseppfolyós részecskék kiválasztására gázból vagy gőzből

Megjelent: 1955. évi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMILEÍRÁS 142.675. SZÁM. 50-e OSZTÁLY. — BU-100. ALAPSZÁM. Berendezés szilárd vagy cseppfolyós részecskék kiválasztására gázból vagy gőzből Bejelentő: Bureau van Tongeren N. V., Heemstede, Hollandia. Bejelentés napja: 1954. augusztus 31. A találmány olyan berendezésre vonatkozik, amely kiválaszt szilárd vagy cseppfolyós részecskéket gázból (ami alatt gőz is értendő) mégpedig úgy, hogy a gázt egy egészen vagy részben a részecskéktől megszabadított nagyobb és egy kisebb részre választja el, amelyben ezen részecskék tartalma megfelelően megnövekszik, mely berendezés egy kúpos spirális tekercselésű alakzatból van, amelynek csavarulatai között rés van szabadon hagyva, amelyen keresztül a teljesen vagy részben megtisztított gáz eltávozhat. Egy ilyen berendezés van a 600.292. sz. német szabadalmi leírásban ismertetve. Az említett szabadalmi leírás szerint a spirális egy lapos fémcsíkból van. Ahhoz, hogy egy ilyen csík kúpalakú spirálissá tekercselhető legyen, feltétlenül szükséges a csík két szélének egyikét megnyújtani. De ha az a cél, ami egy jó porkiválasztáshoz feltétlenül szükséges, hogy a rés szélessége a rés egész hosszában azonos értékű legyen és a csík a kúptengellyel mindenhol egyforma szöget képezzen, úgy ez a nyújtás rendkívüli nehézségekkel jár. A legszűkebb csavarulat feltekercselt hosszán a megnyújtott külső résznek és a nem nyújtott belső szélnek a viszonya feltétlenül sokkal nagyobb kell hogy legyen, mint a legtágabb csavarulat széleinek megfelelő viszonya. Azonkívül a fentnevezett szélek közti viszonynak a szűk végtől a tág felé állandóan fokozatosan kell csökkennie. . Az említett szabadalmi leírás szerint a 2. és 3. ábrák szerint a spirál nyúlása (vagyis a hossznövekedés és eredeti hossz közötti viszony) a kúp szűk végén ca 180%-ot tehet ki,'a kúp bő végén viszont csak ca 40%-ot. Ez azt jelenti, miszerint az eredetileg egyenes csík olyan alakváltozáson kell hogy keresztülmenjen, hogy annak hajlási sugara a spirális egyik végétől a másikig fokozatosan növekszik, de amely növekedés azonkívül alirieárisan megy végbe. Ez üzemileg nem valósítható meg, illetve semmiesetre áem igen költséges különleges gépek nélkül. Azonkívül egy ilyen nagymértékű nyújtás csak a csík erős hevítése által érhető el. A találmány célja a spirálist a fenti feltételeknek megfelelően igen egyszerű és ennek megfelelően olcsó módon előállítani. A találmány szerint az alakzat drótból van, amelynek keresztmetszete, amennyiben az nem köralakú, olyan alakú legyen, hogy annak súlypontjáról az általa körülhatárolt kúp tengelyére eső merőleges vonal az érintkezési felületet a keresztmetszet és ezen kúp között metssze. A spirális előállítására felhasználható olyan drót, amelyet pl. tekercsről tekercselünk le és azt bármilyen előmunkálás nélkül a tekercselőgépbe vezetjük. A fentemlített drót profiljánál fogva a tekercselésnél el nem ferdülhet (torzulhat) és ezáltal biztosítva van a kívánt résszélesség. Amennyiben a profil köralakú, a drót elfordulásának természetesen nincs befolyása a rés szélességére. Beható kísérletek bebizonyították, hogy ha a dróterősség aránylag kicsi (pl. nem több mint 20 mm) és a hézag a tekercselések között szűk, a drót keresztmetszetének alakja, amennyiben megfelel a találmánynak, alig befolyásolja a spirális porkiválasztásra való megfelelő alkalmasságát. A drótprofil tehát lehet négyzet, négyszög, háromszög, trapéz, rombusz vagy hasonló alakú, miután a szög, amellyel a gáznak az eredeti tengelyirányú áramlási iránytól el kell térnie, hogy a hézagokon át eltávozhasson, alárendelt jelentőségű. Nem szükséges, hogy ez a szög 90°-nál lényegesen nagyobb legyen, mint az a német szabadalmi leírás spiráljának esetében fennáll. A 90°-nál kisebb irányváltozás is biztosít igen jó porkiválasztást. A csatolt rajz a találmány példaképem kiviteli alakjait szemlélteti. A rajz 1. ábrája mutatja a kúpszerű spirállá tekercselt drót egy részének tengelymenti metszetét. A drót körkeresztmetszetű és a tekercselések közötti hézagok szélessége lényegesen kisebb, mint a keresztmetszet átmérője. Az irányt, amelyen pl. a portartalmú gáz ezen kiválasztón keresztül áramlik és azt amelyen keresztül a többé kevésbbé megtisztított gáz a réseken keresztül távozik-, nyilak jelzik. Ebből következik, hogy az «szög, amellyel a megtisztított gáznak az áramlási iránytól el kell térnie, valamivel kisebb 90*-nál. A 2. ábra hasonló metszetben mutatja két kúpos drótspirál egy-egy részét, amely egyikének négy-