142655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p-oxipropiofenon előállítására

• . -ö Megjelent: 1955. évi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMILEÍRÁS 142.655. SZÁM. 12. q. 14—31. OSZTÁLY. — FO-176. ALAPSZÁM. Eljárás p—oxipropiofenon előállítására A magyar állam, mint a feltalálók, Fodor Imre vegyészmérnök, Muth Béla és Bóna Béla vegyészek, budapesti lakosok jogutóda A bejelentés napja: 1953. szeptember 7. A p-oxipropiofenin egyrészt hormonhatású gyógyszerek szintézisének kiinduló anyag, másrészt egyes irodalmi közlések szerint maga is gyógy­hatású anyag. Előállítására az irodalom többféle eljárást ismertet. így javasolták már az előállítá­sát fenol és propionsav bórtrifluorid katalizátor jelenlétében történő kondenzációja útján (Newer Methods of Preparative Organic Chemistry, 1948., 281. oldal). Ez az eljárás laboratóriumi méretben jó termelési hozammal folyik le,' üzemi megvaló­sítása azonban nehézségekkel jár. Különleges ké­szüléket igényel az eljárás és ipari kivitele szem­pontjából hátránya az is, hogy a • katalizátorként alkalmazott bórtrifluorid erősen mérgező . hatású és így kezelése különleges .óvórendszabályokat tesz szükségessé. További gyakorlati hátránya az eljá­rásnak, hogy amennyiben a bórtrifuorid fejlesz­tése nem eléggé gyorsan folyik le, akkor a kon­denzációs időtartama erősen elhúzódik, ami egy­úttal a termelési hozam csökkenésével is jár. Ipari szempontból előnyösebbnek látszik a fenti eljárásnál a p-oxipropiofenoh előállítására az az eljárás, amely fenilpropionátból kiindulva a Fries­féle átrendeződés alkalmazásával jut el ehhez a termékhez. Az irodalom (Org. Syntheses XIII. k. 91. old. Cox, J. An. Chem. Soc. 49, 1028., 1927., Härtung és társai, J. Am. Chem. Soc. 53, 4149., 1931.) szerint az eljárást 150 C°-on széndiszulfidos oldatban kell lefolytatni. Ennek az eljárásmódnak viszont az ipari megvalósítás szempontjából az a hátránya, hogy az oldószerként alkalmazott szén­diszulfid nagyfokú tűz- és robbanásveszélye, vala­mint mérgező volta miatt az üzem igen veszélyessé válik. E hátrány kiküszöbölése céljából történtek már kísérletek arra, 'hogy széndiszulfid helyetti ke­vésbbé veszélyes oldószert alkalmazzanak. Nitro­benzollal kísérelték meg az eljárás lefolytatását, de ez a módszer nem bizonyult megfelelőnek, mert ilymódon eljárva — amint az irodalom erről be­számol r— erősen kátrányos termék keletkezik. Meglepő módon azt találtuk, hogy a Fries-féle átrendeződésen alapuló eljárás nitrobenzollal is jól végrehajtható — nagyüzemi méretben 60—63%-os termelési hányaddal — ha az irodalomban leírt 150 C° körüli hőmérséklet helyett 0 C° körüli hő­mérsékleten folytatjuk lé a reakciót. Ilymódon eljárva a reakció rövid idő alatt lefolyik és az irodalomban közölt termelési hányadoknál kb. 10% -kai nagyobb hozamot eredményez. Minőségi szempontból is javulást jelent az az eljárásmód, mert közvetlenül a gyógyászati követelményeknek megfelelő tisztaságú terméket ad, míg pl. az Org. Synth, szerint az ott leírt eljárásnál sárga színű és a tiszta termékénél alacsonyabb olvadáspontú termék keletkezik. További előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy egyszerű vaskészülékben lefolytatható; emel­lett előnyös még az is, hogy a nitróbenzol oldja mind az alumíniumkloridot, mind pedig a fenil­propionátot, így ilyen módon homogén fázisban folyik a reakció. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelét az alábbi példa szemlélteti. 10 kg alumíniumkloridot 20 kg nitrobenzolban oldunk. A 70 C°-ra felmelegedett oldatot 0°-ra hűtjük le, majd állandó keverés közben — mind­végig ezen a hőmérsékleten tartva — 7.5 kg fenil­propionátot adunk hozzá. Sötétbarna színű, ho­mogén reakciókeverék keletkezik, miközben eny­he sósavgázfejlődés észlelhető. A reakciókeveré­ket másnapig állni hagyjuk 0° kerüli hőmérsék­leten, majd keverés közben jeges vízre öntjük megbontás végett. A reakciókeverék vizes és nitro­benzolos rétegre különül el, utóbbiból állás közben szilárd alakban kiválik a p-oxipropiofenon. A ki­vált anyagot szűrővásznon szívószűrő segítségével leszűrjük és vízzel alaposan kimossuk. Az így ka­pott nyers p-oxipropiofenont 10%-os hideg lúgban oldjuk, majd szénnel derítjük és leszűrjük. A szü­redéket sósavval addig savanyítjuk, míg kongó in­dikátorral épen savas reakciót ad, amikor a p­oxiproxpiofenon fehér, vagy enyhén sárgás por alakjában leválik. A kivált anyagot leszűrjük és desztillált vízben savmentesre mossuk, majd szá­rítószekrényben 100 C°-on állandó súlyig szárít­juk. 4.5 kg tiszta p-oxipropiofenont kapunk. A ter­melési hozam az elméletinek 61%-a.

Next

/
Thumbnails
Contents