142654. lajstromszámú szabadalom • Földcsatornák gépi létesítése anyagárok nélkül

2 142.654 szinten történő megtervezésére, ami földmunka megtakarítást eredményez. Mély termő réteg esetén a földkitermelés közvetlenül végezhető, — sekély termő réteg, vagy nagyobb mélységű földkitermelés esetén a kitermelést sávokban kell végrehajtani, az egyes sávokat borító humuszrétegnek dózerekkel a már elkészült sávra történő ráterítése mellett. A találmány szerinti tervezési és építési mód megszünteti a csatornák mentén törvényszerűen nyitandó kétoldali anyagárok keletkezését, melyek a mezőgazdasági művelés nagyüzemi (gépi) módon való végzésének akadályát képezik azáltal, hogy a szántást végző traktorok, majd a vető- és egyéb növényápoló gépek ezeken keresztül járni nem tudnak. Az anyagárkok alkalmazásának megszüntetése ezen kívül az öntözéses mezőgazdasági üzem egyéb vonatkozásaiban is jelentősen kedvezőbb munkafeltételeket teremt, mivel az anyagárkok: a) megnehezítették az öntözővíznek a területre történő vitelét, b) a művelhető területből kiestek, c) a bennük elburjánzó gyomnövények magvai megfertőzték az egész öntözőterületet, d) az öntözőcsatornák szivárgási veszteségeit fokozták és bennük állandó káros vízállások keletkeztek. Az ideiglenes csatornáknak a találmány szerint történő építése esetén az alátöltésezést csak egy ízben kell elvégezni. A csatornák ismételt betemetése és átszántása után a nyomvonalak mentén keletkező földvánkusokon a csatornák újra és újra közvetlenül meghúzhatok. Az eljárás változatlanul alkalmazandó az állandó jelleggel megépítendő főcsatornáknál is. A különbség csupán annyi, hogy az ideiglenes csatornák alátöltésezését az ismétlődő átszántás érdekében lapos, 1:3—1:4 rézsűvel alakítjuk ki, míg az állandó jelleggel készülő főcsatornáknál, mivel átszántásra nem kerül sor, lehet 1:1V2, l-"2 rézsűt alkalmazni. Olyan nagyszelvényű főcsatornáknál, melyeknél a kétoldali töltések alapszélességei a munkagépek járó szélességének többszröse, a szkréperek által kitermelt és odaszállított földet külön-külön építjük be a jobb- és baloldali töltésekbe. Meglévő terveknek a találmány szerint történt áttervezése azt mutatja, hogy ily módon építendő öntözőtelepek beruházási költsége 10—20-%-kal csökken. Az elvégzendő földmunka 6—10%-kal kevesebb és az öntözhető terület egyazon terepen belül 8—12%-kal megnövekszik, mely utóbbi körülmény a telep évenkénti hozamát jelentősen emeli. 1 rajz A kiadásért felel a Nyomta Az öntözéses gazdálkodás mostani gyakorlatához képest a találmány szerinti tervezési és építési mód alkalmazása a leírásnak megfelelően tehát két vonalon idéz elő jelentős előrehaladást. (Á) Az öntözéses mezőgazdaság üzemelésében és (B) az öntözőtelepek, illetve azokat vízzel ellátó főcsatornák építési munkálatainál alábbi összefoglaló szerint : A) Az öntözéses mezőgazdasági termelés mostani, főként emberi és állati munkaerőre támaszkodó kisüzemi módszerei helyett gépesített nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit teremti meg, ahol a növényápolás 20—40—60 holdas táblákon teljes gépesítéssel végezhető. Az évenként végrehajtandó gazdasági munkához tartozó ideiglenes csatornahálózat létesítése és megszüntetése ugyancsak nagyüzemi módon teljes gépesítéssel végezhető. Mindenütt megszünteti a csatornák mentén keletkező anyagárkpk szükségességét. Ezzel a mezőgazdasági termelés évenkénti terméshozamát növeli, továbbá az öntözővíz kiszolgálását jelentősen megkönnyíti, miáltal a termés előállításához szük-^ séges üzemi költségeket és emberi munkaerőigényt csökkenti. B) Az öntöző telepek és az azokat vízzel ellátó öntözőfőcsatornák építését teljes mértékben gépesíti, az elvégzendő földmunkamennyiséget csökkenti, az építéshez szükséges időt döntő mértékben rövidíti és a beruházási költséget csökkenti. Szabadalmi igénypontok: 1. Ideiglenes, vagy állandó jellegű öntözőcsatornák földmunkáinak elkészítése teljes egészében földmunkagépek által azzal jellemezve, hogy először a tervezett csatorna , nyomvonala mentén szükséges szélességű sávon a csatorna tervezett üzem vízszintjének megfelelő magasságú alaptöltést készítünk gépi munkával a terepnek a nyomvonalon kívül eső erre alkalmas (általában a magasabban fekvő) részein kitermelt földből, és a nyomvonalnak a kiegyenlítő vonal által megszabott magasságai (lásd rajz) fölé emelkedő szakaszain szükséges szélességben is letermeljük és az első munkafázis szerint készítendő alaptöltésekbe szállítjuk a földet, a második munkafázisban pedig a nyomvonal mentén, a kiegyenlítő vonal által megszabott magasságokban rendezett területsávon a végleges csatornaszelvény kiképzése a szelvény középső részéből (B) kiemelt földnek kétoldali töltésbe (A) helyezése útján történik. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja egész nagy szelvényű csatornák esetén azzal jellemezve, hogy az alaptöltés középső (B-vel jelölt) területrészére eső feltöltése mellőzendő. eányellátó Váll. Igazgatója. 530. Terv Nyomda, 1955 = Felelős vezető: Bolgár Imre.