142651. lajstromszámú szabadalom • Gyors távolság-vedelmi berendezés
2 142.651 vezetjük. Így a szekunderben olyan feszültséget kapunk, amelynek effektív értéke csak az áram és feszültség közötti fáziskülönbségtől függ; zérus fáziskülönbségnél maximális, 180° fáziskülönbségnél pedig zérus és így az energiairányrelé vezérlésére alkalmas. A találmány szerinti távolság-védelmi berendezés egy kiviteli példáját vázlatosan az ábra mutatja. Az egész berendezés áramszükségletét a rajz alsó részén feltüntetett anódpótló, látja el, de az természetesen már áramforrásból is vehető. (R, S, T) a háromfázisú rendszer elosztó vezetékei. Ezekbe van beiktatva a (F) nagyfeszültségű teljesítménykapcsoló, amelynek üzemzavar esetén való megszakítása az ismertetendő védelmi berendezés feladata. A főkapcsolót (K) kioldótekercs útján a (KR) kioldó relé (KR/i) kioldó kontaktusának záródása hozza működésbe, a később részletezendő módon. A (Gl/=v) ködfénykisüléses csövek, vagy más jelzőkészülékek, a kioldás működésének ellenőrzését végzik, amely alább van részleterve. Távolsági védelemről lévén szó, a berendezéssel szemben az a követelmény áll fenn, hogy a lekapcsolás csak akkor következzék be, ha a zárlat a vezetéknek a főkapcsoló bizonyos oldalán, a főkapcsolótól számítva bizonyos távolságon belül eső helyén következik be. A távolságot a berendezés a főkapcsolqtól a zárlatig terjedő vezeték darab impedanciájának, vagyis a rövidzárási feszültség és áramerősség arányának mérése alapján érzékeli. Erre az érzékelésre a találmány szerint elektroncsövet használunk, amely egy Wheats tone-híd rendszer két szemközti pontja közötti feszültségre van kapcsolva. A híd egyik oldalában a tényleges árammal, másik oldalában a tényleges feszültséggel arányos feszültség hat, i további két .-Idáiban pedig ezen mennyiségeknek a normális üzemben (amikor működésnek nem kell történni) megkíván értékeivel arányo» ellenállások vannak bekapcsolva. Az áram effektív értékével arányos feszültség élőállítására az ábra szerinti kiviteli alaknál fázisonként egy-egy áramtranszformátor szolgál (az ábrán csak a S fázishoz tartozó rész van feltüntetve), amelynek szekunderáramát a (T^) közbenső transzformátoron át az (AZi) elektroncső kétoldalasán egyéni rányitja és szűrés után a (Re) ellenálás és (Pi) potenciométer veszi fel. Az üzemfeszültség effektív értékével arányos egyenfeszütlség hasonló berendezés révén az (R-) ellenállás és (P2 ) potenciométer kapcsain jelentkezik. Az említett Wheatstone-híd elágazási pontjai (a, b, c, d), amelyek kózül (c, d) pontokban történik az egyenáramú táplálás, (a, b) pontokhoz pedig az (EBL 21) elektroncső rácsköre van kapcsolva. A fentiek szerint az (R-, R.,) ellenállások értéke akkora, hogy azok aránya a védendő hosszúságú vezetékszakasz impedanciájának felel meg, a (c, d) pontok pedig a potenciométer ekén ugj^ vannak beállítva, hogy az elektroncső rácsára az anódáramot lezáró negatív potenciál hat. Zárlat esetén a feszültség csökken, az áramerősség nő és minthogy az elektroncső rácsához az árammal arányos feszültség pozitív pólusra van kapcsolva, a rács feszültsége pozitív irányban tolódik el, ennélfogva az anódáram megindul és az anódkörbe kapcsolt relék (SRI, SRII, SRIII, SRV) áramot kaphatnak. Azok működésbejövetele azonban még az energiairánytól és az impedencia nagyságától is függ. Az energiairányt figyelembe vevő érzékelő a (T3) és (T4) transzformátorokat tartalmazza, amelyeknek két-két szekunder tekercse van. Ezek a rajz szerinti módon a feszültségvektorok összegezése, ill. azok különbségének képzése értelmében sorosán egy-egy (6AK5) egyenirányító áramkörébe vannak kapcsolva úgy, hogy az egyenirányított áram a vektoriális összeg, ill. különbség abszolút értékének felel meg. Az (Rf:) és (R 7 ) ellenállásokat, amelyeken át a vektoriális különbség, ill. a vektorális összeg abszolút értékének megfelelő áram halad át, az (R9) ellenállás köti össze, ezen tehát e két áram különbsége folyik. Ha a vektordiagrammot felrajzoljuk, látható, hogy ha e két áram (és ezzel együtt az üzemáram és üzemfeszültség (fáziskülönbsége 90 fok, akkor a két vektor (derékszögű négyszög két átlója) egymással egyenlő, az (R9) ellenállás kapcsain — s ezzel együtt a (6J6) cső rácskörében is —-a feszültség zérus; ettől eltérő fáziskülönbségnél pedig vagy az összeg, vagy a különbség vektora nagyobb, és ennek megfelelően a (6J6) cső 1 ácskörében pozitív, ill- negatív feszültség jelentkezik. A pozitív. rácsfeszültséget eredményező áramiránynál a (DR) távolsági relé tekercsén át az anódáram megindul, a relé (DR/i) munka-kontaktusa záródik és az (SRI, SRII, SRIII, SRV) reléket rövidre zárva, ennél a nem kívánt energiairánynál a védelmi berendezés működésbejövetelet mégakadályozza. A védelmi berendezés tehát csak az ezzel ellenkező energiairánynál jöhet működésbe. A működésbejövetelnek azonban ezenkívül még egyéb feltételei is vannak. A (F) kapcsolót kioldó erősáramú (K) kioldó mágnest működtető gyengeáramú (KR) kioldó relé csak akkor működhet, ha annak áramkörében és az azt működtető (SRI, stb.) relék áramkörében az (SRI/J és (SRI/,), illetőleg a (TR/X ) és (TR'2) kontaktusok zárva vannak. Ezeket pedig az (SRI) és (TR) relék zárhatják. Az (SRI) relé a késleltetés nélküli, a (TR) relé pedig a késleltetett lekapcsolást végzi, amelynek időzítését az (SRII)—(SRV) relék szabják meg. A késleltetett lekapcsolást időzítő (SRII—SRV) a relék lépcsőzetesen növekvő áramerősségre szólalnak meg. Az érzékelt impedanciának megfelelően az (EBL 21) elektroncső rácskörében más és más rácsfeszültség és ennek megfelelően a cső anódkörében más és más áraimerősség áll elő. Legnagyobb impedanciánál, vagyis legtávolabbi zárlatnál leggyengébb anódáram áll elő és ennek megfelelően csak az (SRV) relé jön működésbe, zárja az (SRV/j) kontaktust s a (C7) kondenzátor töltő r áramkörébe az (Ri0 ) ellenállást iktatja. Amikor a kondenzátor feltöltése során a (G) glimlámpa gyullad, a gyujtóáram folytán (Rir> ) ellenálláson előálló feszültség a (6J( .) cső anódáramát megindítja (TR) relé áramot kap, (TR/J kontaktus zárul, (KR) kikapcsoló relé megszólal és a (F) kikapcsolót működteti. Kisebb impedancia (közelebbi zárlat) esetén a (SRV) mellett az erősebb áramra működő (SRIII) relé is' megszólal, (SRIII/'!) kontaktusa útján az (R,i) ellenállást az előbbi (R10) ellenállással párhuzamosan kapcsolja, ami a (C7 ) kondenzátor gyorsabb feltöltődését és a főkapcsoló gyorsabb le-
