142638. lajstromszámú szabadalom • Villamos állítómű, különösen vasuti pályalétesítmények számára
2 142.638 zérelt, második résztekercset ugyanolyan irányú áram bekapcsol (a csévék» azonos tekercselési irányát feltételezve), akkor az első résztekercs áramát kívülről kikapcsolhatjuk anélkül, hogy a jelfogó leesnék. Ha azonban ellenkező irányú áramot bocsátunk át és a két résztekercs ampermenetszama azonos, akkor a jelfogó leesik anélkül, hogy az első résztekercs árama megszakíttatnék. A jelfogó vonzása az áramoknak ellentétes irányú bekapcsolásával is megakadályozható (4. ábra). A találmány gyakorlati kivitelénél az áramiránytól függő jelfogók alkalmazásával további függőségek is elérhetők, pl. a menetirány kiválasztása vágányút-kapcsolásoknál. Azonkívül előnyös lehet, hogy bizonyos folyamatok támasztó-jelfogókkal vezéreltessenek, mimellett ezeknek csévéi úgy egyszeres, mint többszörös tekercseléssel lehetnek ellátva. Az áramiránytól függő támasztó-jelfogókat is alkalmazhatunk. Alább, kiviteli példa gyanánt, részvágányutak zárásfüggőségét ismertetjük: Itt egy váltó- és jelzőállítóberendezés egész zárásfüggőségének csupán egy részletéről van szó, e részlet azonban szabatosan érzékelteti az igénypontban foglaltakat. Az 5a.. ábra a vágányzatnak a leírás alapjául szolgáló részét, az 5b. ábra pedig a részvágányutakat leegyszerűsített ábrázolásban szemlélteti. Az 5c. ábra a részvágányutak zárás-függőségeinek vázlata, térbeli ábrázolásban. Az 5d. ábra ugyanazt a vázlatot síkba borított helyzetben szemlélteti. A feltüntetett, rendkívül egyszerű műhálózatokat természetesen egységgé foglalhatjuk össze. Azonban már 10—20 vágányt és megfelelő részvágányt tartalmazó létesítmény esetében nehéz volna csak némiképen is tisztán olvasható vázlatot szerkeszteni. Ezekben az ábrákban: —O1 és O 2 — rácssíkokat, I, II, III és IV részvágányutakat, —Wll, Wll, W21, W22 stb.— a +. - + -—Wl—• és —W2— váltókhoz tartozó vezérlőszervek kontaktusait jelölik, mimellett a -f- és — jelek e váltók véghelyzeteinek felelnek meg; —a1 , b1 , gl1, gl'A—• az —a, b— gl és g'h— indító-, illetve céljelfogónak kontaktusai. —I— és —II— részvágányút-jelfogótekercsek. E jelfogók kontaktusai további, fel nem tüntetett áramkör-rácsokban fekszenek. Működési mód: Az egy másik műhálózatban fekvő —a—, illetve —b— indító-, illetve céljelfogók az — al, illetve bl— kontaktusaik segélyével a—I—, illetve —II— részvágányút-jelfogókat vezérlik, A rácsban magában meghatározzák az áramirányt, amennyiben az áram betáplálása úgy az —Ó1— rács-síkból (+ pólus) az —O2 — sík felé (—pólus), mint az —O2 — rács-síkból (+ pólus) az —O1 .— sík felé (— pólus) történhet. Ha pl. a minusz-pólus földelve van, akkor nem az áramiránytól függő jelfogóknál földzárlat állapítható meg az áramirány megfordítása által, mivel az egyik esetben a zárlatnak a plusz-oldalon kell feküdnie anélkül, hogy közben egy cséve feküdnék, úgyhogy a biztosíték -kiég. A —I*—, illetve —II*— csévék azonban csak akkor gerjednek, amikor a váltók a járműnek megfelelő helyzetet elfoglalták. Az —I— és —II— részvágányút-j elfogok közvetlenül a vágányhelyzet elelnőrző elemeiből alkotott, két műhálózat között fekszenek. Az' első —I— vágányút-jelfogó nem csupán saját biztonsági feltételeitől, azaz a —W1— váltóétól, hanem a —W2 — váltóétól is függ és viszont. Így tehát a vonat A-ból ä—G 1.1—vágányra futhat anélkül, hogy a közbeeső részvágányutakat (pl. GI.V2) fel kellene építeni. A részvágányutak felépítése — és az elreteszelés is — bármely tetszőleges pontból más tetszőleges pontba közvetlenül történhet. Ezt, egyszerű módon, csak az ismertetett elrendezés teszi lehetővé, melynél pl. valamennyi kiindulási pontot és valamennyi, célpontot egy-egy műhálózattá összekapcsolunk, mimellett az ismertetett esetben a csévék a hálózati síkok közötti összeköttetésekben foglalnak helyet. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos állítómű, főleg pályalétesítmények számára, melyeknél a vágányútelemek műhálózatokká vannak összefoglalva, melyre jellemző, hogy e vezérlőelemek funkcionális felépítése legalább két, quasi párhuzamos síkrácsból álló térbeli rácselrendezés, mimellett további kapcsolóelemek egy, több, vagy valamennyi harántkötésben foglalnak .helyet, melyek egy rácsfelületnek tetszőleges rácselemeit a többi rácsfelület valamelyike rácselemeinek valamelyikével összekötik és hogy a műhálór zat legalább két betáplálási pont között fekszik, mely pontok a műhálózat valamely pontjához vannak .kapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti villamos állítómű kiviteli alakja, melyet a rácsfelületek közötti harántkötésekben elhelyezett jelfogő-csévék jellemez-r nek, úgyhogy a rácsok galvanikus úton vannak egymással összekötve. 3. Az 1. igénypont szerinti villamos állítómű kiviteli alakja, melyet az egyes tápvezetékekben elhelyezett jelfogó-csévék jellemeznek. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti villamos állítómű kiviteli alakja, melyet megosztott tekercselő jelfogó csévék alkalmazása jellemez.
