142638. lajstromszámú szabadalom • Villamos állítómű, különösen vasuti pályalétesítmények számára

Megjelent: 1955. évi június hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.638. SZÁM. 20 i. 1-14. OSZTÁLY. - SI-404. ALAPSZÁM.Villamos állítómű, különösen vasúti pályalétesítmények számára Société Technique pour l'Industrie Nouvelle S. A.. "STIJN" cég, Vevey (Svájc). A szabadalom bejelentésének napja: 1953. október 24. Svájci elsőbbsége: 1953. augusztus 5. Már javasolták minden egyes beállított vágányútnak két'vágányut-jelfogóval'való rögzítését, mimellett e jelfogók egyike a beállított vágányut kezdő-, másika a beállított vágányut végpontjához tartozik. E vágányút-j elfogok tekercsei oly áramkörben fekszenek, melyet az e vágányútban fekvő váltóállásoktól függő kontaktusok építenek fel (1. a 140,887. számú magyar szabadalmat). A vágányutakhoz tartozó, húzalozásszerűen feltüntetett vezérlőelemek oly műhálózatokat alkotnak, melyek működésbeli felépítésükbén a vágánytervhez hasonló síkrácsot szolgáltatnak, mimellett e rács egyes szemeit az említett vezérlőélemek, mint kontaktusok, ellenállások stb. alkotják. Az árammal való táplálás úgy történhetik, hogy az egyik rácspontot az áramforrás egyik, egy másik rácspontot ugyanannak az áramforrásnak másik pólusához kapcsoljuk. Az la, ábra vágányzat egy részének, a hozzátartozó billentyű-kontaktusoknak és a megfelelő jel— fogó-csévéknek mértani elrendezését, az lb. ábra pedig az elemek kapcsolását szemlélteti. Az la. és lb. ábrákban —S— a pályavágány, —Gl

1,

Gl2

és GP— az állomásvágányok, —s, g\ g2, g

3

— a vágány választó billentyűk és

—g1

*—

a —g1

—

billentyűhöz tartozó jelfogó, —A— és —B— jelzők, —a— és —b—, —a*— és —b*— az ezen jelzőkhöz tartozó billentyűk, illetve jelfogók, —W1

— és —W

2

— váltók —w

1

, w

1

, w

2

, w

2

— a váltók végállásaihoz tartozó kontaktusok. A vezérlőelemeknek e funkcionális felépítését a jelen találmány szerint azáltal bővíthetjük és javíthatjuk meg tetemesen, hogy a síkrács elrendezés helyébe, legalább két, quasi párhuzamos síkrács alkotta, térbeli rácselrendezés lép, mimellett további kapcsolóelemeket helyezünk el egy, több, vagy valamennyi harántkötésben, mely az egyik rácsfelület rácselemeit a többi rácsfeület rácselemeivel összeköti. Az áramkör betáplálása legalább két pontban történik. Így pl. valamely áramforrásnak egyik pólusa az egyik rács egyik sarkához, másik pólusa egy másik, pl. a második rács egyik sarkához van kapcsolva. Azonban két vagy több, tetszés szerint bekapcsolható, betáplálási pont is csatlakozhat minden rácshoz. A térrács a két rácssík közötti harántkötéseknek kontaktusok általi megszakításával síkrácsokká bontható. Ezáltal pl. kapcsolási folyamatok egyidejűleg válthatók ki, majd lépésenként semmivé tehetők, vagy pedig lépésenként felépített folyamatok egyidejűleg feloldhatók. A kombinációk sokasága lehetséges. Az ismertetett módon a jelfogók és. kontatktusok legkisebb számával a kapcsolási függések lehető legnagyobb számát érhetjük el, mivel egyet. len kontaktus több funkciót vehet át. Ha pl. az —O1

— és

—O2

—

rácsfelületeket egymással összekötő harántkötésekbe jelfogó-csévéket helyezünk, akkor a rácsfelületek galvanikus úton vannak egymással összekötve és ekkor a vezérlőelemek —• az áramforrás felől nézve — úgy a csévék előtt, mint azok mögött rendezhetők el. Ekkor az egyes jelfogócsévék, amelyeket 1-től 4-ig terjedő számjegyeket tartalmazó körökkel jelöltünk meg, a hozzátartozó betáplálási pontok között, egymással párhuzamosan fekszenek (2. ábra). Jelfogó-csévéket azonban egyes tápvezetékekben is elhelyezhetünk, úgyhogy e jelfogó-tekercsek a betáplálási pontok között sorba vannak kapcsolva, míg az —O1

—- és

—Q2

—

rácsok a csévék között fekszenek (3. ábra). Egy további kiviteli alaknál egyes rácsokat úgy kötünk össze egymással, hogy megosztott tekercsű jelfogó-csévéket használunk. A jelfogó-csévék résztekercsei aként kapcsolhatók, hogy az egyik tekercsrész egy rácsba, egy másik tekercsrész más rácsba kerüljön. Ezáltal a racsok között, a jelfogócsévék résztekercsei révén, nem galvanikus, hanem mágneses kapcsolat létesül. A megosztott csévék alkalmazása folytán egy és ugyanazt a jelfogót több rács vezérelheti. Ezáltal a következő munkamódokat teszi lehetővé: Tegyük fel, hogy a hozzátartozó (O1

) rács által vezérelt résztekercset áram járja át és a jelfogó vonz. Ha már most egy másik (O2

) rács által ve-