142599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hexaklórciklohexán-alapú növényvédőszer előállítására
Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.599. SZÁM. 45-1 OSZTÁLY. — SE—424 ALAPSZÁM. Eljárás hexaklórciklohexán-alapú növényvédőszer előállítására A Magyar Állam, mint a Szerves Vegyipari Kutató Intézet jogutóda. Feltalálók: Kálmán Tivadar, dr. Fabricius Imre, Migray Ernőd, Rudolf Rezső. A bejelentés napja: 1953. január 12. A hexaklórciklohexán növényvédőszerként való alkalmazása szempontjából igen hátrányos tulajdonsága az, hogy erős kristályosodási hajlama következtében a szokásos emulgálószerekkel készített emulziókból könnyen kiválik. Nagyhatású, tartós hexaklórciklohexán-emulziók készítése ezért eddig csak közvetítő oldószerek alkalmazásával volt lehetséges. A közvetítő oldószerek alkalmazása azonban számos hátránnyal jár. Alkalmazásuk esetén a hexaklórciklohexán oldódását, illetőleg kiválását a hőmérséklet és esetleges idegen anyaguk jelenléte nagy mértékben befolyásolja. Egyes oldószerek káros hatást gyakorolnak az így készülő hexaklórciklohexán-készítményekkel kezelt növényekre. Az'alacsony forrpontú oldószerek elpárolgása révén könnyen megbomlik az emuiriók aránya' és egyensúlya. Emellett a közvetítő oldószerek alkalmazása azt jelenti, hogy a készítményekben aránylag drága, de a rovarirtó hatás szempontjából közömbös anyagokat kell alkalmazni, amelyek • hígítják a hatóanyagot és így csökkentik a készítmény hatásosságát. Azt találtuk, hogy jól és tartósan emuigáiható hexaklórciklohexán-alapú hövényvédőszereket készíthetünk közvetítő oldószerek alkalmazása nélkül is, a hatóanyagban a hexaklórciklohexán-izoméreket megfelelő módon választjuk meg és biztosítjuk ezek egymáshoz való megfelelő arányát. A találmány alapját ugyanis az a felismerés képezi, hogy a hexaklórciklohexán delta-izomérje könynyen emuigáiható, kristályosodásra nem hajlamos és kellő arányban való jelenléte esetén lehetővé teszi a gamma-izomér tartós emulzióba vitelét is, anélkül, hogy ehhez közvetítő oldószerek alkalmazására lenne szükség. Az ilyen, jól emuigáiható, izomérelegyek emulgálására olyan hidrotrop tulajdonságú és egyben felület-aktív anyagokat célszerű alkalmazni, amelyek kemény természetes vizeknek a növényvédőszer-emulzió elkészítésére. való alkalmazása esetén a: víz keménységét alkotó sókkal nem képeznek kiválást .. A találmány szerinti eljárás tehát abban áll, hogy növényvédőszer-emulziók hatóanyagaként olyan HCH-ízomérelegyet alkalmazunk, amely gamma-izomér mellett ez utóbbival legalább egyenlő mennyiségben delta-hexaklórciklohexánt is tartalmaz. Az ilyen izomérelegyekből a találmány értelmében közvetítő oldószerek nélkül készíthetünk tartós növényvédő-emulziókat ismert emulgálószerek, pl. alkilnaftalinszulfosavas sók segítségével. A közvetítő oldószerek alkalmazásával járó, fentebb már említett hátrányok kiküszöbölésén kívül további előnye a találmány szerinti eljárásnak az, hogy a hatásos gamma-izomér kikristályosodásának meggátlására alkalmazott delta-hexaklórciklohexán önmagában is rendelkezik számottevő — a gamma-izomér hatásának kb. 30%-át kitevő — rovarölő hatással. Így a delta-izomér alkalmazásával a hexaklórciklohexán alapú növényvédőszerek hatásossága lényegesen fokozható, illetőleg az eddig ismeretes készítményekkel egyező hatású nöyényvédőszerek lényegesen kevesebb gamma-izomér tartalommal állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás egy lehetséges kiviteli módját az alábbi példa szemlélteti: • 10---12% gamma-izomért tartalmazó deltáin exaklórciklohexán — amely kisebb mennyiségekben tartalmazhat egyéb izomereket is — alkilnaftalinszulfosavas nátriummal vagy ennek tömény vizes oldatával olyan arányban keverjük, hogy a keverék gamma-izomér tartalma legalább 2—3% legyen. Ebből a keverékből vízzel átlátszó, tartós emulzió készíthető, amely hosszabb állás után sem mutat ülepedést és igen jó rovarölő hatással rendelkezik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gamma-hexaklórciklohexánt tartalmazó émulgálható növényyédőszer-készítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként