142595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adrenalin-blokkoló hatású béta-halogénetilamin-származékok előállítására

Megjelent 1955. évi április hó 15-én. SZABADALMI LEÍRÁS 142.595. SZÁM. 12 q 32--.34. OSZTÁLY. - NA—210. ALAPSZÁM. Eljárás adrenalin-blokkoló hatású ^-halogénetílamin-származékok előállítására Ä Magyar Állam, mint a feltalálók: dr. Nádor Károly egy. adjunktus, Kovatsits Máté oki. ve­gyész és dr. Gyermek László farmakológus, mindhárman budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja; 1951. január 22. Azt a megfigyelést tettük, hogy a ,o \/ o \ CH2 I CH­/ HX -CH,—0—C.H4 —!*• \ Vto-tll * "• általános képletű P-halogén-etilamin-származé­kok igen kifejezett adrenalin-blokkoló hatással rendelkeznek. Az alábbi 2. példában leírt ve­gyület pl.: a Dibenaminnal azonos erősségű, de az utóbbival szemben azzal a rendkívül fontos­előnnyel rendelkezik, hogy vízben oldható. A fenti képletben R tetszésszerinti alkil-, arii­vagy aralkil-gyököt, (ami természetesen tetszés­szerinti helyettesítőt is tartalmazhat a magban), X pedig halogént jelent. E vegyületek előállítása a találmány értelmé­ben úgy történik, hogy az •C2 H 4 —OH if R —N ^QHj—OH általános képletű N helyettesített dietanolamint iners oldószerben fémnátriummal mononatrium származékká alakítjuk át és ezt a nátriumszár­mazékot klórmetil-1-4 benzodioxánnal reagál­tatjuk. A kapott ^-oxietilszármazékot aztán ha­logénező szerek, pl. tionilklorid segítségéve] ^-klóretilszármazékká alakítjuk át. A találmány szerinti eljárást az alábbi példák szemléltetik: 1. példa: 4 g N-metil-bisz (-oxietílamint) 5 ml abszolút toluolban 0,8 g nátriumpor segítségével nát­riumszármazékká alakítunk át. A reakció-elegy­hez 6,1 g klórmetilbenzodioxán 10 ml toluolos oldatát csepegtetjük. Vízfürdőn történő 5 órai keverés után a kivált nátriumkloridot kiszűrjük, majd a toulol ledesztillálása után a /^-oxietilve­gyületet vákuumban desztilláljuk. Forrpont 3 mm nyomáson 123—125° C. Viszkózus, színtelen olaj. Ezt a ^-oxietilvegyületet abszolút kloroform­ban tionilkloriddal előbb hidegen, majd mele­gen kezeljük. A kloroform lehajtása után vissza­maradó -klóretilszármazékot abszolút alkohol­éter keverékből kristályosítjuk át. 2,1 g termé­ket kaptunk. Olvadáspont 120°. A reakció menete a következő képletsorozat­ta] ábrázolható: /CJ&H • OH j\fa GH.,— NC -- > CH» N C2 H„ OH -N C2 H 4 ONa C,H4 OH C'~ CHS — N{ C2 H 4 —O—CH 2 —CH C2 H 4 OH SOCI, CH. — N C2 H 4 —O—CH 2 C2 H 4 Cl CH2 \0 /'V /°xA -CH ' -1 CH„ \0 / V 2. példa: 6,5 g N-benzil-dietanolaminból 0,8 g fémnát­riummal az előbbi példában leírt módon előállít­juk a nátriumszármazékot és ezt 6,1 g klórmetil­benzodioxánnal, szintén toluolos közegben, re­agáltatjuk. A reakció-elegy feldolgozása után 3 mm-es vákuumban 143—145° hőmérsékleten forró /^-oxietilszármazékot kapjuk halványsárga olaj alakjában. Az első példában leírt módon tionilkloriddal klórozva és alkohol-éterből átkristályosítva a 127°-on olvadó /^-klóretilszármazékot kaptuk, mely különösen hatásos vegyületnek mutatko­zott. Termelés 2,8 g. Szabadalmi igénypont: Eljárás új adrenalin-blokkoló hatású ^-halo­gén-etilaminszármazékok előállítására, azzal jel-

Next

/
Thumbnails
Contents