142586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kobalaminok előállítására

2 142.586 kevesebb ballasztanyagot tartalmazó oldatot is nyerünk," jóval kisebb térfogatban,, mint' vizes elució esetében. A szerves oldószerrel készült, semlegesített oldatból ugyanis a szervés oldószert könnyűszerrel, alacsony hőmérsékleten lepárolhatjuk s ily módon a kobalamineket aránylag igen kis térfogatú oldatban nyerjük veszteség nélkül, pl. az eredeti fermentlé 1/100 részében. Megfelelő sókat tartalmazó szerves oldószerben a kobalamineket meglepően stabilaknak találtuk még aránylag igen magas (pH 10—11) hidroxilion koncentráció mellett is. A leoldás szempontjából ez a tény döntő fontosságúnak mutatkozott, mert magas hidroxilion koncentráció mellett az eluciós egyensúly nagy sebességgel áll be és bizonyos hidroxilion koncentráció határokon belül összefüggést találtunk az oldószer szervetlen bázistartalma és a kobalaminban nyert kitermelés között, azo. nos időtartam, hőmérséklet és oldószerkoncentráció mellett. Szerves oldószerekkel a leoldás praktikus megvalósítása a lehető legegyszerűbb eszközökkel hajtható végre: az adszorbenst V2—1 órán át mintegy tízszeres térfogat oldószerrel erélyesen keverjük, majd a keveréket V2 órán át ülepítjük, mire az adszorbens leülepedik, az oldószer 9/10 .része kristálytisztán leszivornyázható. A leülepedett adszorbenst még nuccsoljuk és kevés friss oldószerrel leöblítjük. A eluátumot ezután sósavval, vagy más ásványi savval közömbösítjük, az oldószert pedig vákuumban kis térfogatra sűrítjük be. A besűrített kivonat az adszorbensre tapadt összes kobalamint tartalmazza. A leoldás pH-optimumának. megállapítására modellkísérleteink szolgáltak. Hígított alkoholos és acetonos leoldásokat végeztünk olyan adszorbeátokról, melyek tisztított, már jellegzetes színű ^•iánokobalamint tartalmaztak. A leoldószerekben nátr. ciánidot oldottunk (0,1%), pH-beállításra erős szervetlen bázisokat, pl. ammóniát használtunk.' Az adszorbeátból egyenlő mennyiségeket egy órán át ráztunk rázógépben különböző térf. szervetlen bázist tartalmazó, de egyébként azonos összetételű leoldószerrel. A leoldás után az oldatok pH-ját 6,0—6,5 közé beállítottuk; majd relatív ciánokobalamin tartalmát alkalmas készülékben abszorpciometriásan meghatároztuk. Néhány jellegzetes kísérletsorozat eredményét táblázatban ismertetjük. 1. adszorbeátum: Eluens 1:2 arányban készített vizes alkohol 0,5% nátr. cianid tartalommal. Az oldat pH-ját conc. ammóniával állítjuk be. Abszorpciometriás mérések Pulfrich-fotométerrel, színszűrő S 53. A leoldószer pH•ja , Az oldat extinctioja 7,5 0,118 8,0 0,125 8,5 0,136 9,0 0,144: 10,0 0,147 11,0 <• 0,165 II. adszorbeátum: Leoldás 1 : 3 arányban készült acetonnal pH = 7,5 E = 0,161 ' pH = 8,0 E = 0,217 pH = 11,0 E = 0,251 líí. adszorbeátum: Leoldás 1 :2 arányban készült etanollal pH= 7,5 E = 0,202 pH— 8,0 E = 0,269 pH = 11,0 E = 0,295 Vizsgálataink szerint az alkoholos eluátumok kobalamintártalma az oldat magas pH-ja ellenére is kielégítő mértékben stabilis. Nyers fermentlevek feldolgozásánál kényelmesen elvégezhetjük az ülepítés és szűrés műveletét, néhány óra leforgása alatt akkor is, ha több köbméter levet dolgozunk fel. A kristálytiszta eluátumot ezután közömbösítjük keverés közben aránylag tömény ásványi savval pl. tömény technikai sósavval, vagy 50%-os. kénsavval és a bepárlóba már a közömbösített vitamin koncentrátot szívatjuk be. Az eluenshez nitrit, szulfit, rodanid és cianid anionokat tartalmazó sókat egyaránt oldhatunk a bomlékonyabb hidroxokobalamin stabilizálása, illetve egyéb kobalamint származékká való átalakítása végett, aszerint, hogy végterméknek melyik kobalamin származékot akarjuk előállítani. Valamennyi termék. közül a legstabilabb és a gyógyászatban leghasználatosabb a ciánokobalamin, amely pl. a gyógyászatban használt máj készítményeknek is legfontosabb hatóanyaga. Nyers fermentlevek feldolgozását a találmány szerint megvalósított módon az alábbi példában ismertetjük. . Példa. 125 1. streptomyces griseus fermentációja útján nyert folyékony táptalajt — melyből a streptomicint előzetesen neutrális kémhatás mellett carboxiltípusú ioncserélő gyantávaí eltávolítottuk — megsavanyítunk sósavval pH 2,5-re, majd egy órán át 600 g nagytétényi tisztított derítőfölddel (szemibentonittal) erélyesen keverjük. A fermentlé adszorpció előtt literenként 0,28 mg cianokobalaminben kifejezett kobalamin tartalommal rendelkezett, adszorbeáltatás után mintegy 0,03 mg kobalamintartalmat lehet a leülepített és leszívatott anyalúgban még mikrobiológiai módszerrel kimutatni (Bacterium coli mutans), A leülepített adszorbenst dobcentrifugán kútvízzel kimossuk, majd enyhe hőnél megszárítjuk. A porrádöraBölt adszorbenst ezután részletekben beleszórjuk 6 1. 67%-os etilalkoholba olyan erős keverés közben, hogy az adszorbens közben le ne ülepedjék, majd az oldatba beöntünk 120. ml. 1. mólos nátr. cianidoldatót és a keverést 15 percen át tovább folytatjuk. 15 perc eltelte után keverés közben a keverékhez 180 ml. 25%-ös ammóniaoldatot Öntünk, majd a keverést tovább folytatjuk 1 órán át. Egy óra elteltével a keverést abbahagyjuk és a keveréket 1—2 órán át ülepedni hagyjuk beosztott üvegedényben, míg az adszorbens 1 1. térfogatra le nem ülepszik. A kristálytiszta szupernatanst ezután leszivatjuk az adszorbensről, az adszorbenst pedig széles porcelán Büchner-tölcséren leszivatjuk, majd 1,5 1 66%-os alkohollal le-