142583. lajstromszámú szabadalom • Regisztráló kilowattmérő és csúcsterhelést jelző berendezés

Megjelent 1955. évi április hó 15-én. SZABADALMI LEIRAS 142.583. SZÁM. 21 c 14—22. OSZTÁLY. — GA- 300. ALAPSZÁM. „Regisztráló kilowattmérő és csúcsterhelést jelző berendezés" Ä Magyar Állam, mint a feltaláló Gádor Endre oki. gépészmérnök és elektromérnök, Budapest, jogutódja. A bejelentés napja: 1953. október 9. A találmány oly regisztráló kilowattmérő és csúcsterhelést jelző berendezés, mely meghatározott egyenlő időtartamok végén, minden egyes időtartam alatt mért terhelések középértékeit regisztrálja és előre meghatározott, illetve beállított csúcsérték túllépésekor jelzést ad, vagy lekapcsolást vezérel, mely készülék lényeges alkatrészei a kilowattóraszámláló tengelyén elhelyezett impulzusadó érintkezők, az impulzusok által vezérelt elektromágnes, az elektromágnes fegyverzetével kapcsolt fogaskerék továbbító villa, a fogaskerék tengelyén levő csavarorsó és ez orsóval továbbított félcsavaranya, ez utóbbira erősített lyukasztóelem és kontaktusszerkezet, a beállítható időköz végén a csavaranyát az orsóról leemelő és kezdeti helyzetébe visszarántó szerkezet, továbbá oly relérendszer, mely a csavaranyán megerősített érintkező útján adott impulzusok folytán meghúzva, jelzések, illetőleg lekapcsolások impulzusainak adására van beállítva. A találmány szerinti regisztráló kilowattmérő különleges előnye, hogy egyszerű kilowattóraszámláló valamely időszakon belüli integrál értékeit jegyzi fel úgy, hogy a wattóra-számlálóművet impulzusadó készülékkel látjuk el, mely az impulzus számának megfelelő előretolást vezérel, miáltal az előretolások összege meghatározott időtartam alatt az igénybevett kilowattóra mennyiséget jellemzi, tehát e mennyiség az időtartammal osztva a felhasznált energia középteli esi tményét adja meg. További előnye e berendelésnek az is, hogy a regisztráló kilowattmérő a kilowattóraszámlálót csupán elhanyagolhatóan csekély mértékben terheli, amennyiben csupán az impulzusok adásához szükséges érintkezők csús^ósúrlódási munkáját kell legyőznie. Nincs tehát szükség arra, hogy a regisztráláshoz szükséges mozgatómunkát a mérőszerkezet győzze le. tehát a regisztráló készüléket nem kell olvan finom mechanikai kivitelben készíteni, ami csunán a kilowattóraszámláló hitelesítési híbaért^kének határán belül vegye igénybe a számlálót. Ez egyúttal lehetővé teszi; hogy a kilowattóraszámláló a legpontosabban behitelesítve, a regísztrálóműtől függetlenül legyen felszerelve. Ez azzal az előnnyel is kapcsolatos, hogy a meglévő számlálókat beépítési helyükön lehet meghagyni, azokat csupán impulzusadó szerkezettel kellett kiegészíteni és a regisztráló készüléket bárhol másutt el lehet helyezni, mert a számlálóval, illetve annak impulzusadó érintkezőivel a regisztráló készülék csupán villamosan van összekötve. A találmányszerinti regisztráló kilowattmérő és csúcsterhelést jelző berendezés regisztráló szalagjának egyenletes továbbítását szinkron motor útján felhúzott óramű végzi, ugyanez az óramű emeli le a félcsavaranyát a csavarorsóról és üti be a regisztráló szalagra az időszakasz végén a mért középértéket. A találmány értelmében a beállított időköz elején és végén a félcsavaranyán levő érintkező oly áramkör érintkezőit zárják, mely a beállított csúcsérték túllépésekor a relérendszer útján első alkalommal jelzést, a második alkalommal pedig lekapcsolást vezérel. A találmány szerinti regisztráló és csúcsterhelést jelző berendezés felhasználható kilowattmérés helyett bármilyen oly fizikai folyamat regisztrálására, amely impulzusok sűrűségével jelezhető, tehát folyadékmennyiség mérésére és regisztrálására, gázáramlás regisztrálására, terhelésmérésre. A találmányt közelebbről még a csatolt rajz alapján is magyarázzuk, mely annak példaképpen! kiviteli alakját szemlélteti, regisztráló kilowattmérésre és csúcsterhelés jelzésére. A kilowattóraszámláló —1— tengelyére impulzusadó érintkező tárcsa van felerősítve, mely minden fordulatnál a rajta csúszó érintkezők útján a —2— elektromágnes áramkörét zárja, ez meghúzáskor a —3— elektromágnes áramkörét zárva, ennek fegyverzete útján, a billenőhorgony segítségével és az erre erősített pecekkel a —4— fogaskereket egy fogosztással továbbforgatja. A fogaskerék hajtómű csavarorsóra van ékelve, amely minden impulzus után töredékfordulatot végez és ezzel a reá egyoldalt fel-