142548. lajstromszámú szabadalom • Gyorsító háromnyomású vezérlőszelepekkel ellátott nyomólégfékek számára, főleg sínjárművekhez

Megjelent 1955. évi március hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.548. SZÁM. 20 f 26-50. OSZTÁLY. —'Kó—666.- ALAPSZÁM. Gyorsító háromnyomású vezérlőszelepekkel ellátott nyomólégfékek számára főleg sínjárművekhez Knorr—Bremse G. m. b. H. cég, München A bejelentés napja:' 1953. szeptember 2. A találmány gyorsító, nyomólégfékek háromnyomású vezérlőszelepei számára. Ismeretesek már gyorsítók a kétnyomású és a háromnyomású vezérlőszelepek számára, amelyeknél az átvivőkamra számára a kapcsolatot hüvelyalakú szelepalkatrész szabályozza. Ez az egyszerű szabályozás azonban főleg háromnyomású vezérlőszelepeknél azzal a veszéllyel jár, hogy például a fékoldás megkönnyítésére a io-légvézetékbe juttatott léglökés következtében, tehát az ú. n. töltő nyomásemelés hatására, a gyorsító átvivőkamrájának kapcsolata már a teljes oldás előtt működésbe lép, és ilyenkor, ha ebből a fokozatból ismételten fékezünk, a fékezés fokozata az átvívőkamrába hirtelen beáramló levegő hatására túl nagy lesz. Nincs meg tehát a gyorsító átvivőkamrájával létesülő kapcsolat időelőtti létrehozása elleni teljes biztonság, ami a találmány által kitűzött cél részét képezi. Ismeretes továbbá kétnyomású vezérlőszeleppel működő fékberendezés, amelynél a fékezés megkezdésekor az átvivőkamra szelep révén a fő-légvezetékkel jut kapcsolatba és ezt a szelepet működtető dugattyút a fő-légvezeték és a segédlégtartály nyomásai érik. Mikor azután a kétnyomású vezérlőszelep működésbe lép, ezt a kapcsolatot a szelep tolatytyúja ismét megszünteti. A kétnyomású vezérlőszelepeknél azok tolattyúja a fékoldás megkezdésekor az oldó véghelyzetbe mozog és újabb fékezésig ott is marad. Labilis közbenső helyzetek, melyek a háíomnyomású vezérlőszelepeknél a fokozatos oldásnál állnak elő és amelyeknek a gyorsító működésekor való figyelembevétele a találmány egyik feladata, a kétnyomású vezérlőszelepeknél tehát egyáltalán nincsenek, ez a feladat tehát a kétnyomású szelepeknél nincsen. , Viszont célja a találmánynak a nyomólégfékek háromnyomású vezérlőszelepei számára olyan gyorsítót létesíteni, amelynél lényegileg pneumatikus működésű, egyszerű eszközök biztosan meggátolják nzt, hogy a főlégvezeték és az átvivőkamra közötti kapcsolat ismét létrejöjjön az átvivőkamrába való első beáramlás után, a teljes további fékező és fékoldó folyamat folyamán, tehát töltő nyomásemelkedések (lökések) esetén sem lehetséges a kapcsolat újólagos létrehozása. Biztosítani kell továbbá azt, .hogy ez a kapcsolat függetlenül a fékhengerben lévő nyomás csökkenésétől, ill. megszűnésétől csak akkor jöjjön létre ismét, mikor a vezérlőszelep tényleg elérte a teljes oldás helyzetét. Ezt a feladatot a találmány értelmében olykép oldjuk meg, hogy két szabályozóberendezéssel ellátott gyorsítónál előbbieket úgy alakítjuk ki, hogy a fékezés megkezdésekor az egyik szabályozóberendezés a fő-légvezeték nyomása által működtetett dugattyú révén megszakítja a kapcsolatot az átvivőkamra egyik előtere és a küllég között, mielőtt az előtér a fő-légvezetékkel kapcsolatba jutnak és legkésőbb akkor, amikor az előtér és a fő-légvezeték közötti nyomáskülönbség bizonyos meghatározott értékre süllyed; a másik, az előtér és az átvivőkamra között elhelyezett másik szabályozóberendezés pedig e két tér közötti kapcsolatot a növekvő fékhengernyomás függvényében, vagy a fékhengerrel kapcsolatban lévő nyomástól függően létrehozza és ez a kapcsolat fennmarad mindaddig, amíg ez a nyomás kifejti hatását, ill. a kapcsolat csak a nyomás megszűnte után szűnik meg, amikor az először említett szabályozóberendezés az előteret nyitja és tartalmát kiengedi. A csatolt rajz a találmány különböző kiviteli változatait szemlélteti. Az ábrák a gyorsítóberendezést önmagában, tehát a hozzá tartozó háromnyomású vezérlőszelep nélkül tüntetik fel, noha ez a berendezés ezzel a vezérlőszeleppel egyesíthető, a találmány kereteinek túllépése nélkül. Az 1. ábra szerint az 1 fő-légvezeték a gyorsítóberendezéshez tartozó 5 ház 3 terével áll kapcsolatban. Ebben a házban a 7 dugattyú mozgatható, amely a 3 teret egy másik 9 tértől elválasztja. A 9 teret a 11 kamra nagyobbítja meg, amelyet a 9 térrel együtt a fő-légvezeték a 13 csövön és 15 visszacsapószelepen át tölt meg. A 9 és 11 terekben ilyen módon üzem közben mindig az 1 fő-légvezeték legnagyobb szabályozó nyomása van. A 3 tér belsejében két 17 és 19 vezeték van, melyek elhelyezését a rajz vázlatosan mutatja. A 17 út a 21 kivezetőnyílással kapcsolódik, a 19 út pedig a továbbiakban