142531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 1-fenil-2-amino-1,3-propándiol, valamint annak gyűrűben elektro-negatív szubsztituensekkel helyettesített származékai nitrogénen történő acilezésére

2 142.531 3 X 50 ml etilacetáttal extraháljuk. Az egyesí­tett etilacetátos fázisokat nátriumszulfáton szá­rítjuk, majd vákuumban bepároljuk.'íialvány­sárga olajat nyerünk, ami átkristályosodik. Etil­acetátból kristályosítjuk. Op. 133 C°. Nyeredék 4 gramm. Termelés 40%. 2. 20,9 gramm Dl-cisz-l-fenil-l,3-dioxi-2-acetamino-propán hidrolíziséből nyert Dl-cisz­-l-fenü-l,3-dioxi-2-amino-propán-hidrokloridot (20,4 gramm olaj) oldunk 20 ml vízben és hozzá­adunk 71,5 gramm diklórecetsavmetilésztert (55 ml). Erélyes keverés közben 50 perc alatt 30 ml 40%-os nátriumhidroxidot csepegtetünk a rendszerhez 8—15 C° hőmérsékleten. A reak­cióelegy pH-ja 7—8. A becsepegtetés után a diklórecetsav-metil­észteres fázist elválasztjuk, nátriumszulfáton szárítjuk, bepároljuk. 24 gramm halványsárga olajat nyerünk. A vizes fázist 6 X 50 ml etilacetáttal extra­háljuk, nátriumszulfáton szárítjuk, bepároljuk. 7,3 gramm üvegszerű, víztiszta olaj. Az egyesített 31,3 gramm olajat 100 ml ab-­szolút etanolban oldjuk' és 30 ml 36%-os abszo­lút alkoholos sósavval elegyítjük. A reakeió­elegy kristályosan bedermed. A nyert hófehér kristálytömeg a Dl-císz-l-fenil-2-amino-l-di­klóracetoxi-3-oxi-propán-hidroklorid. A kristá­lyokat szivatással szűrjük. Op. 190° C. 225 ml 1:1 metanoléterrel mossuk, majd 100 ml meta­nollal főziük a kristálytömeget. Szivatással szűrjük; Op. 190 C°. Nyeredék 18 gramm. Ter­melés 57% a Dl-cisz-l-fenil-l,3-dioxi-2-acet­amino-propánra számolva. A 18 gramm DL-cisz-1-fenil-l-diklóracetoxi-2-amino-3-oxi-propán hidrokloridot erélyes ke­verés közben 50 ml víz és 100 ml etilacetát ele­gyében szuszpendáljuk, majd 5 perc alatt 4,1 gramm frissen izzított káliumkarbonátót adunk hozzá. Széndioxid fejlődés közben az anyag ol­datba megy. Az etilacetátos részt választótöl­csérben elválasztjuk. A vizes fázist 4 X 25 ml etilacetáttal extraháljuk. Az egyesített etilacetá­tos vonadékokat nátriumszulfáton szárítjuk s bepároljuk. Sárga olajat nyerünk, mely 6—8 óra: alatt átkristályosodik. Vizes etanolból kris­tályosítjuk. 14.1 gramm DL-cisz-l-fenil-1,3-dioxi-2-diklóracetamino-propánt nyerünk. Op. 90 C°. Ismételt átkristályosítás után op. 94—95 C°. Termelés 88,5%. 3. 6 gramm L-cisz-l-para-nitro-fenil-1,3-dioxi-2-aapino-propánt feloldunk melegen 100 ml etanolban és hozzáadunk 5 ml 30%-os abszo­lút alkoholos sósavat. Ezután az oldatot bepá­roljuk. A kristályos maradékot 60 ml vízben oldjuk. Hozzáadunk 20 ml diklórecetsav-metü­észtert és erélyes keverés közben 1 óra alatt 11 ml 36%-os nátriumhidroxil oldatot. A reak­cióelegy pH-ját 7—8 között tartjuk a reakció első 40 percében, később a pH 6,5, majd 6,6 lesz. A reakció során 50 ml metanolt kellett a reakcióelegyhez adni részletekben, mert a kiin­dulási anyag, minthogy vízben rosszul oldódik, lúgos miliőben részben kivált. A reakcióelegyet 5 X 25 ml etilacetáttal kiráztuk, az etilacetátos vonadékot nátriumszulfáton szárítottuk, majd bepároltuk. A párolási maradékként nyert olaj­ból a diklórecetsav-metilészter nyomokat magas vákuumszivatással távolítottuk el. A nyert piá­ját etilacetát-petroléterből kristályosítjuk. Op. 150—151 C°, autentikus klóramfenikollal op.­depressziót nem ad. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az l-fenil-2-amino-propándiol-l,3-, valamint annak aromás gyűrűben elektro-nega­tív szubsztituenssel helyettesített származékai nitrogénen történő acilezésére, azzal jellemezve, hogy az amino-diol ásványi savas sóinak híg vizes oldatát lúgosítás közben karbonsavak ész­tereivel hozzuk össze. 2. Az első igénypont alatt idézett eljárás foga­natosítása, azzal jellemezve, hogy az l-fenil-2-amino-propán-diol-1,3- ásványi savas sójának vizes oldatát ecetsavas etilészterrel kezeljük lú­gos közegben s az l-fenil-2-ecetamido-propán­diol-l,3-at önmagában ismert módszerekkel kü­lönítjük el a reakcióelegytől. 3. Az első igénypont alatt ismertetett eljárás foganatosítása, azzal jellemezve, hogy az i-fe­nil-2-amino-propán-diol-l ,3-at vizes lúgos oldat­ban diklórecetsav-észterrel, célszerűen a metil­észterrel kezeljük s a kapott l-fenil-2-diklór­acetamido-propándiol-l,3-at vagy elkülönítjük, vagy pedig vízmentes ásványi savak hatásával az 1 -f enil-1 -diklóracetoxi-2-amino-propán- 01-3-sójává alakítjuk át s azután lúgosítással a di­klóracetil-csoportot az oxigénről a nitrogénre vissza vándoroltatjuk. 4. Az első igénypontban körvonalazott eljárás foganatosítása, azzal jellemezve, hogy az i-para­nitro-fenil-2-amino-propán-diol-l ,3-at vizes lú­gos oldatban valamely diklórecetsav-észter ha­tásának tesszük ki s a reakcióban képződött klóramfenikolt vagy az Oi-diklóracetil-amin só alakjában, vagy önmagában ismert módszerek­kel különítjük el a reakcióelegyből. 5. Az első igénypont alatti eljárás foganato­sítása, azzal jellemezve, hogy kiinduló anyag­ként az l-para-klór-fenil-2-amino-propán-diol-1,3-at alkalmazzuk. Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 2386. — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents