142506. lajstromszámú szabadalom • Szögmérő rajzeszköz
Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.506. SZÁM. 42. b. 14-16. OSZTÁLY. - EO-67. ALAPSZÁM. Szögmérő rajzeszköz Erdős György oki. gépészmérnök és Reményi Lajos, technikus, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1953. december 1. Az eddig ismeretes szögmérők csupán papír, celluloid vagy más anyagú lapra rávitt fokbeosztással készültek és csak a szögértékek leolvasására vagy feljelölésére alkalmasak. A találmány oly szögmérő, mely körbe hajlított üveg vagy más átlátszó anyagú csőből van, amely félig, vagyis körívének 180°-nyi részében színes folyadékkal van megtöltve. Az üvegcsövön vagy annak mentén fokbeosztás van alkalmazva, ilymódon a félköralakú folyadékszál két végpontja fokleolvasásra is használható. Tekintettel arra, hogy a félkör alakú folyadékszál két végpontja — természetesen függőleges vagy ferde helyzetben (dőlt rajztáblasíkban) — mindig a vízszintes irányba áll be, így állandóan és önműködőlég mutatja a vízszintes síkot is. Az üvegcsövön vagy annak mentén lévő fentemlített fokbeosztás mellett még egy körgyűrűt alkalmazhatunk, mely ugyancsak fokbeosztással van ellátva és középpontja körül elforgatható, amelynek segítségével a szögmérésen kívül még további műveletek végezhetők el. A találmányt és annak használati lehetőségeit a csatolt rajzon szemléltetett egyik kiviteli példája kapcsán ismertetjük bővebben. Az ábra a találmányt példaképpen egy 45°-os háromszögön alkalmazva mutatja vázlatos ábrázolásban, nézetben. Az —a— alapvonallal és —b—, illetve —c— vonalakkal határolt egyenlőszárú 45°-os háromszög lapján van felerősítve az átlátszó anyagból, pl. üvegből készült köralakú —d— cső, mely körívének felében (180°-os részében) színes —e— folyadékkal van megtöltve. A —d— üvegcső mentén, célszerűen, azon kívül a 0—360°-ig terjedő —f— fokbeosztás van. Lehet azonban ezen —f— fokbeosztás magán az üvegcsövön is, vagy egy körgyűrűalakú lemezen vagy papíron a háromszögre erősítve is. Az —f— fokbeosztást úgy helyezzük el, hogy annak 0° és 180° beosztásai, illetve ezek által" meghatározott egyenes párhuzamos legyen a háromszög —a— alapvonalával (átfogójával). A fentikben leírt szögmérő rajzeszközzel a következő műveletek végezhetők el: 1. Azáltal, hogy az —e— folyadék szintje mindig a vízszintesbe áll be, ha az —f— fokbeosztás 0° és 180°-os beosztásait a folyadék- végpontjaira állítjuk be, ilymódon azokat és a háromszög —a— alapvonalát is a vízszintesre állítottuk be, mely utóbbi mentén a pontosan vízszintes egyenes meghúzható (vízszintes meghatározás). 2. Szögmérés = ha a háromszög —a— átfogóját a vízszintestől eltérítjük, a —d— csőben levő folyadék szintje azonnal elfoglalja a vízszintes helyzetet, és az —f— fokbeosztáson leolvasható az eltérítés nagysága. Az ábra példaképpen a .= = 30°-os szöget bezáró egyenesek fokmérését, illetve fokleolvasását szemlélteti, ami elvégezhető akár olymódon, hogy az egyik pl. Vi egyenest vízszintesbe állítjuk és ezután "Wre állítva az —a— átfogót, a bezárt szöget leolvashatjuk, vagy pedig anélkül, hogy vízszintesbe állítanánk az egyenesek egyikét is, először a Vi, majd pedig a V2 egyenesre ráhelyezzük az —a— átfogót és azoknak a vízszintessel alkotott szögeit leolvassuk és a kettő különbsége adja az általuk bezárt szöget. 3. Ha nem a szögmérés a cél, hanem szögpárhuzamosítás, vagyis egy rajzról egy másik rajzra ferde helyzetű adatok átmásolása, vagy az első rajzon megjegyezzük a „szögpárhuzamosító" vízszintjének helyzetét és a másik rajzon ugyanarra a helyzetre állítjuk a „szögpárhuzamosító" fokjelzőjét. Az így leírt módon a második rajzon az első rajzzal azonos szögű vonalat kapunk s meghúzzuk az egyenest. A 3. pontban elmondottak alapján a rajzmásolások lényegesen könnyebbek, gyorsabbak és hibátlanabbak, mint az az eddig alkalmazott módszer alapján. Eddig ez úgy történt, hogy a másolandó rajzon szögmérővel lemérték, a másolandó vonal hány fokkal tér el a vízszintestől, azt átmérték az új rajzra és a megjelölt ponthoz illesztették a vonalhúzót és így húzták meg a keresett vonalat. További nagy előnye a „szögpárhuzamosításnak" a szögmérővel szemben, hogy a vízszintes sík meghatározása nélkül is lehetséges ferde egyenessel párhuzamos egyenest szerkeszteni vagy szöget meghatározni.
