142504. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet nyomóközeggel működtetett ütőszerszámokhoz
4 142.504 nyújt, minthogy evégből mindössze a 31 vezeték és az ütendő tárgy egymástól való távolságát kell a kívánt lökethossznak megfelelően beállítanunk. Az 54 szerszám felütődésekor a 32 tolattyú 2. ábra szerinti helyzetéből külön intézkedés nélkül átcsap 1. ábra szerinti helyzetébe és ezzel önműködően biztosítja a 30, 38, 39 dugattyúnak az 1. ábra szerinti helyzetből a 2. ábra szerinti helyzetbe való átállását. A 32 tolattyú tehát a találmány szerinti szerkezet vezérlőszervének tekinthető. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti hajtószerkezet csak abban különbözik a törzsszabadalom szerintitől, hogy annál a 31 vezetéket a 30, 38, 39 dugattyút övező hüvely, ennél viszont a 30, 38, 39 dugattyúba nyúló szár alkotja. A 30, 38, 39 dugattyú mindkét esetben a 1 vezeték és a 32 tolattyú közé van iktatva és a 30, 38, 39 dugattyút a nagynyomású térből mindkét esetben a 31 vezeték választja el. A 33 házat, a 31 vezetéket, a 30, 38, 39 dugattyút és a 32 tolattyút mindkét esetben központosán elrendezett hengeres testek alkotják. A törzsszabadalom szerinti, illetőleg a pótszabadalom szerinti hajtószerkezetet tehát mintegy egymás tükörképének tekinthetjük, amelyek között lényegében mindössze annyi a különbség, hogy a 31 vezeték és a 32 tolattyú helyet cserélnek. Természetes, hogy ezzel a helycserével kapcsolatban a nagynyomású 59 teret A kisnyomású 64 térrel összekötő járatok némileg módosulnak. Ez a módosulás azonban oly kis mértékű, hogy a nyomóközeg áramlása lényegében ugyanúgy megy végbe, mint a törzsszabadalom szerinti hajtószerkezet esetén, amint ezt az áramlás jelzésére használt nyilak azonos számozása is érzékelteti. Ha figyelembe vesszük, hogy a 71, 80 kiömlőnyílások a pótszabadalom szerinti hajtószerkezet esetén a 32 tolattyúban, nem pedig, mint a törzsszabadalomnál, a 31 vezetékben vannak kialakítva, továbbá, hogy a 72, illetőleg 81 csatornák és a 73, illetőleg 82 kiömlőnyílások a 31 vezeték helyett a 38, illetőleg 39 dugattyútoldatra vannak hegesztve, illetőleg ebben vannak kialakítva, akkor a nyomóközegnek a nagynyomású 59 térből a kisnyomású 64 térbe a két 45 és 46 munkatéren át váltakozó értelemben való áramlása a mozzanatok és jelölések szempontjából egyaránt teljesen úgy megy végbe, mint ez a törzsszabadalom szerinti hajtószerkezettel kapcsolatban ismertetve van. Mindössze a 39 dugattyútoldat kialakításával kapcsolatban említendő meg, hogy a 62 üreg a 39 toldat kerülete mentén egyenletesen elosztott sugárirányú 109 'beömlőnyílásokon át a kisnyomású 64 térnek a 38, 39 toldatok és a 32 tolattyú közötti gyűrűs részével állandó összeköttetésben áll és így biztosítja egyrészt a munkát végzett nyomóközeg akadálytalan távozását, másrészt a 39 toldaton belül a szívó- és sűrítőhatások folytonos kiegyenlítődését. A 39 toldat egyébként hornyolt 110 nyúlványban folytatódik, melynek 111 hornyai közül egyesek az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén külön darabot alkotó 34 gyűrű belső falán kialakított 112 ékekkel kapcsolódnak, amint ez különösen a 10. ábrán jól látható. Az egymással kapcsolódó 111 hornyok és 112 ékek lényegében a 30 dugattyúnak a 31 vezetékhez viszonyított szöghelyzetét rögzítő kényszerkapcsolatot alkotnak, amely egyszerű módon teszi lehetővé a hajtószerkezet saját hosszirányú mértani középvonala körüli elforgatását, továbbá a törzsszabadalom szerinti hajtószerkezetnél ismertetett járulékos kiömlésre is módot nyújt. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a 2. ábra szerinti munkahelyzetben a 111 hornyok a 34 gyűrű mindkét homlokfelületén túlnyúlnak, vagyis 34 gyűrűn átvezető járatokat alkotnak, amelyeken át a kisnyomású 64 térnek a 30, 38, 39 dugattyú és a 33 ház közötti részében lévő nyomóközeg a 63 üreg megkerülésével a kéthegyű 100 nyilak értelmében áramolhatik a szabadba. Szabadalmi igénypont: A 142378. számú (GA—251 alapszámú) törzsszabadalom 1—4. és 6—10. igénypontjainak bármelyike szerinti hajtószerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a vezetéket (31) a dugattyúba (30, 38, 39) nyúló szár alkotja. 1 rajzzal Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója, 22'?2. Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.