142463. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázban vagy folyadékban szuszpendált pornak durvább és fonomabb részecskékre való szétválasztásához

Megjelent íytHt. evi novemoer no í-en. XLö e. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS ^0 4cL /ff/fa 142.463. SZÁM. 50. e. OSZTÁLY. — TO-260. ALAPSZÁM. Készülék gázban vagy folyadékban szuszpendált pornak durvább és finomabb részecskékre való szétválasztásához Bureau van Tongeren N. V., Heemstede, Hollandia. i , ,, A bejelentés napja: 1953. április 1. Ismeretesek oly készülékek, amelyek lehetővé teszik, hogy pneumatikusan szállított szemcsés anyagot válasszunk le olymódon, hogy ezt az anyagot ne kelljen a levegőt áramlásban tartó szívóventilátoron átvezetni. Ilyen készülék vízszintes tengelyű és viszonylag kicsiny tengelyirányú méretű úgynevezett ciklon, amelynek az a tere, amelyben a szétválasztás végbemegy, lényegében hengeres alakú és lefelé csappantyúval elzárható tölcsérszerű részben folytatódik. A levegőt, valamint a levegőben szuszpendált szilárd anyagot az ilyen készülék hengeres leválasztó terébe rendszerint érintőleges irányban vezetik be. A hengeralakú leválasztó teret kétoldalt sík homlokfalak határolják és az egyik ilyen' homlokfalban a ventilátor szívóvezetékével összekötftt^légkibocsátó nyílás van kialakítva. A levegőből és szemcsés anyagból álló, a ciklonba bevezetett keverék a leválasztó térben keringő mozgást végez, miközben a szuszpendált anyagot a centrifugálerő kiválasztja. Aj^trifugálerő következtében ugyanis a szemcsés anyag kifelé irányuló mozgást végez, a hengeres tér falába ütközik és innét a fent már említett tölcsérbe hullik, amelyből azt különleges, e célra szolgáló eszközökkel kivezetjük. A tölcséralakú rész homlokfalai között többé-kevésbbé függőleges válaszfal van elrendezve, úgyhogy az a szemcsés anyag, amely közvetlenül a tiszta levegőt kibocsátó nyíláson át igyekszik távozni, e közbenső falba ütközik és ennek mentén végig haladva, a szemcsés anyagot kibocsátó nyílást éri el. A találmány oly ciklon, amely a következőkben röviden „por"-nak nevezett szemcsés anyagot két részre választja el, még pedig egy „finom" szemcséjű és egy „durva" szemcséjű részre. A por gázban vagy folyadékban van szuszpendálva és azt mint ilyen szuszpenziót vezetjük a ciklonba. A következőkben a szuszpendáló anyagot röviden „levegődnek nevezzük. Nagyjából az új szerkezet hatása megfelel a fentemlitett ismert készülékek hatásának, azokétól azonban elvben abban különbözik, hogy a levegőt a leválasztó tér tölcséralakú részébe két rétegben vezetjük be, nevezetesen egy belső és egy külső rétegben, melyek közül a belső réteg legalább is a pornak nagyobbik részét, a külső réteg pedig port egyáltalán nem, vagy viszonylag csak igen kis mennyiségben tartalmaz. Ha a részeire bontandó por egy tartányban van elhelyezve, úgy az a fentemlített belső rétegre osztható el, még mielőtt ez a belső réteg a leválasztó teret elérné. Ha a por már magában a készülékbe beáramló levegőben van szuszpendálva, mint rendesen olyankor, hogyha malomipari portartalmú levegőről van szó, akkor a levegőből és porból álló keveréket oly módon vezetjük a leválasztó térbe, hogy ez az áram belső rétegét alkotja, míg a külső, más forrásból vett levegő pormentesnek tekinthető. Ha a már a levegőben szuszpendált por sűrűsége kicsiny, úgy viszonylag nagyméretű ciklont kellene alkalmazni, mert a Ciklon méreteit a levegő tömege, nem pedig a por mennyisége szabja meg. ' Ez esetben célszerű, ha a portartalmú légáramot a leválasztó tér előtt egy belső és egy külső rétegre bontjuk, amelyek közül a belső réteg tartalmazza a por túlnyomóan nagyobbik részét, míg a külső réteg viszonylag lényegesen kevesebb port tartalmaz. Ezzel azt érjük el, hogy a ciklonnak nem kell több levegőt feldolgoznia, mint amennyit az abba bevezetett portartalmú légáram tartalmaz. A fentemlített megosztás elérhető azzal, hogy a portartalmú levegő bemenő vezetékében, annak a leválasztó térbe való betorkollása előtt egy könyököt rendezünk el olyképen, hogy a könyökben körben áramló levegő forgásiránya a leválasztó térben keringő levegő forgásirányával ellentétes legyen. Ebben a könyökben a por túlnyomó nagy része, még pedig elsősorban a durva szemcsék kifelé röpítődnek, úgyhogy ezáltal a könyökben lévő közegáram felbontódik egy külső, porban viszonylag dús és egy belső, porban viszonylag szegény rétegre. Amint eáfek a rétegek a leválasztó teret elérik, úgy az eredetileg külső, porban dús réteg a fentemlített ellentétes értelmű forgásirány következtében belső réteggé, míg az eredetileg kisebb portartalmú belső réteg külső réteggé változik. A belső rétegben lebegő portömeg tehetetlensége következtében hajlamos arra, hogy közvetlenül lefelé, a durva szemcsék kilépési nyílása felé mozogjon és így a készülékből közvetlenül eltávozzék. Eközben azonban