142459. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
Megjelent 1954". évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.459. SZÁM. 21. g. 1-16. OSZTÁLY. P-11549. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven (Hollandia). A bejelentés napja: 1947. december 30. Németalföldi elsőbbsége: 1946. augusztus 22. (A 620—1940. M. E. sz. rendelet alkalmazásával.) A találmány villamos kisütőcsőre és különösen ilyen kisütőcső elektródarendszerének felépítésére vonatkozik. Az ilyen elektródarendszer általában katódából, anódából és adott esetben egy vagy több, ezek közt fekvő segédelektródából áll, mimellett a különböző elektródák egymáshoz viszonyítva, a rendszer végein elrendezett, szigetelő, központosító szervek, pl. csillámtárcsák útján, központosítottan vannak tartva. A katódát és a segédelektródákat e mellett a központosító szervek tartják, melyek a maguk részéről támasztópáclák útján vannak a csőben rögzítve. A központosító szervek akként méretezhetők és alakíthatók ki, hogy azok a búra beszűkített részében a csőfalra támaszkodnak és ilymódon az elektródarendszert a falon megtámaszthatják. A rendszer felépítésekor az elektródákat végeiken központosító szervekkel látják el. Ezeket a központosító szerveket, pl. támasztópálcák útján, egymással összekötik és a rendszer körül elrendezett anóda ezekre a támasztópálcákra, vagy közvetlenül a központosító szervekre lehet erősítve. Ezután a rendszert az említett támasztópálcák útján a csőtalpba beolvasztott több, támasztópólusra erősítik, vagy pedig ilyen pólusokat a központosító szervek külön nyílásaiba dugnak és* azokon megerősítenek. Az anóda nyelvekkel látható el, melyek a központosító szerveken rögzíthetők, úgy hogy a támasztópálcákon való eltolást elkerüljük. Ezeknél az ismert szerkezeteknél az egész rendszert lényegében a központosító szervek hordozzák, úgy hogy ezek mechanikai szempontból erősen terheltek, ami a felépítés szilárdságát rontja. Ebből a szempontból is kívántos ezért, hogy az ilyen rendszerekét a csőfalon támasszuk meg. Különösen, ha a központosító szerveken utólag még támasztó pólusokat. vagy támasztópálcákat is meg kell erősíteni, lép fel nagy veszélye annak, hogy azok meghajolnak vagy megsérülnek, minek következtében az elektródák központosítása pontatlanná Válik. Ezenkívül az anóda belsejében fekvő elektródáknak az anódához képest való központo-, sítása könnyen eltéréseket mutathat, minthogy az nem közvetlenül, hanem egy támasztópálca közvetítésével történik. Az említett hátrányok teljesen megszüntethetek, ha egy villamos kisütőcsőnél, amely olyan elektródarendszerrel van ellátva, melynek anódája legalább is két részből áll és a többi elektródákat legalább is részben körülveszi! és amelynél az elektródák az elektródarendszer két végén elrendezett központosító szervekkel vannak központosítva, a találmány értelmében -a központosító szerveket az anódarészek mindkét végébe befogják, úgyhogy azokat a többi elektródákkal együtt kizárólag az anóda hordozza, mimellett az anóda a csőben támasztó pólusokra van erősítve. Ez úgy történhet, hogy mindegyik anódarészben annak mindkét végénél egy-egy bevágás van, amelyekbe a központosító szervek az ifenódarészék Összeillesztése után befogódnak. Igen szilárd befogás jön létre, ha az anódarészek végeiken körbefutó hornyokkal vannak ellátva, amelybe a maguk részé-, ről két vagy több részre osztott központosító szervek be vannak fogva. Ennek az az előnye, hogy az anódarészek ebben az esetben a központosító szervek megfelelő darabjaival . előzetesen elláthatók, úgyhogy ezen anódarészek összeillesztésekor a központosító szervek a többi, pl. idomszerben rögzített elektródák végeit befogják. Ennek az a nagy előnye, hogy a támasztóhuzalok végeinek a központosító szervek nyílásaiba, a rendszer összeépítése során való bedugása elmaradhat, A találmányt az alantiakban a csatolt rajz kapcsán részlétesebben ismertetjük, ahol az 1. és 2. ábrák a találmány szerinti cső egy példaképpeni kiviteli alakjához tartozó elektródarendszer oldalnézetét és keresztmetszetét szemléltetik, míg a .
