142457. lajstromszámú szabadalom • Keverőfej légnemű nyomóközeggel függőleges irányban menesztett szemcsés anyagokhoz

2 142.457 zökként a keverőtér után a légnemű nyomóközeg pályájába iktatott vezetéken elállíthatóan elrende­zett, a keverőtér és a tartály közlekedő nyílását sza­bályozó zsilipet alkalmazunk. Az ilyen zsilip alkal­mazásával a mennyiségi szabályozás egyrészt szer­kezetileg egyszerűen oldható meg, másrészt kis erő­­szükséglettel foganatosítható. Gyártási, szerelési és áramlási szempontokból egyaránt célszerű, ha a nyomóközeg pályájába iktatott vezetékek, a zsilip és a tartály, a találmány értelmében központosán el­rendezett körkeresztmetszetű üreges testek. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti keverő­fej egyik példakénti kiviteli alakját tüntettük, fel. A rajzon: az 1. ábra a 2. ábra I —-I vonala mentén vett hosszmetszet; a 2. ábra viszont az 1. ábra II—II vonala men­tén vett keresztmetszet. Amint a rajzon látható, a légnemű nyomóközeg 3 nyilakkal jelzett pályájába 4 keverőtérrel elvá­lasztott, azonos mértani középvonal mentén el­rendezett két 5, illetőleg 6 vezeték van iktatva, amelyek az ábrázolt példakénti kiviteli alak ese­tén körkeresztmetszetű csőcsonkokként vannak ki­alakítva. A 6 vezeték átmérője nagyobb az 5 veze­ték átmérőjénél és az átmérők különbsége ak­kora, hogy a nyomóközegnek a 4 keverőtéren való átáramlásakor sugárleválásból vagy örvénylésből* származó veszteség nem keletkezik. A szemcsés anyagot a 4 keverőtérbe a nyomóközeg 6 pályáját övező zárt 7 tartály vezeti be, amely egyrészt a szemcsés anyagot adagoló szervekhez, nevezetesen az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén rézsútos 8 vezetékhez csatlakozik, másrészt a keverő 4 tér­rel közlekedik. A 7 tartály az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén ugyancsak körkeresztmetszetű, az 5, 6 vezetékekkel központosán van elrendezve és a 6 vezetéken például 9 hegesztés útján van rög­zítve, a keverő 4 tér körzetében pedig tölcsérszerűen összeszűkül, amint ezt a 10 hivatkozási számmal jelölt helyen feltüntettük. A keverő 4 térbe jutó szemcsés anyag fajlagos mennyiségének szabályozása végett a 6 vezetéken a keverő 4 tér és a 7 tartály közlekedő nyílását szabályozó 11 zsilip van elállíthatóan elrendezve. Evégből, amint a. rajzon látható, a 6 vezetéken egy-egy gyűrűs 12, illetőleg 13 vezeték van rög­zítve, amely a hengeres 11 zsilip belső palátsjá­­val dolgozik együtt A 11 zsilip felső végére két 14, illetőleg 15 karima van erősítve, amelyek a 6 vezeték és a 11 zsilip viszonylagos helyzetét sza­bályozó szerkezet 16, 17 görgőinek vezetékét al­kotják. A 16, 17 görgők szögemeltyű egyik villás 18 ágának végein vannak ágyazva A szögemeltyű másik 19 szára a 7 tartályon kívül 20 vezetőrúd közbeiktatásával 21 szervmotor 22 dugattyúrúd­­jával van összekötve. A 18, 19 szögemeltyű 23 for­gástengelye 24, 25 tömszelencék útján a 7 tar­tályra erősített 26 toldat homlokfalaiban van ágyazva. A 7 tartályban uralkodó nyomás tehát a környezeti térrel szemben el van szigetelve. Az. 5 csonk a nyomóközeg 27 vezetékéhez, a 6 csonk pedig a szemcsés anyaggal keveredett nyo­móközeg szállító 28 vezetékéhez csatlakozik. A keverőfej ábrázolt példakénti kiviteli alakjá­nak működésmódja a következő: A rajzon ’föl nem tüntetett forrásból a 27 veze­téken át a 3 nyíl irányában valamilyen légnemű nyomóközeg, például nyomólevegő áramlik a 4 keverőtérbe, ahonnan ugyancsak a 3 nyilak irá­nyában a 6 csonkon át a 28 szállító vezetékbe tá­vozik. Minthogy, mint említettük, a 6 csonk át­mérője nagyobb az 5 csonk átmérőjénél, a nyomó­levegő sugárleválási veszteség nélkül halad át a keverő 4 téren. A szemcsés anyag a rajzon ugyan­csak föl nem tüntetett készletből a rézsútos 8 ve­zetéken át a 29 nyíl irányában áramlik be, a 30 nyíl irányában a 7 tartályba jut és ebben a ne­hézségi erő hatása alatt a 7 tartály és a 11 zsilip palástja közötti gyűrűs téren át eloszolva a 31 nyilak irányában, vagyis a találmány értelmében a 3 nyilak irányában áramló nyomólevegővel el­lenáramban halad a 4 keverőtér felé. A 11 zsilip palástjának a rajzon alsó széle és a 7 tartály kú­pos 10 palástja közötti 32 résen át a szemcsés anyag érintkezésbe jut a 3 nyilak irányában áramló nyomólevegővel, amely a szemcsés anya­got a 33 nyilak irányában magával ragadja és a csonkon át a 28 szállító vezetékbe továbbítja. Ha a 29, 30, 31 nyilak irányában éppen annyi szemcsés anyag áramlik a 4 keverőtérbe, ameny­­nyit a 3 nyilak értelmében áramló nyomóközeg a 6. csonkon át a 28 szállító vezetékbe magával ragad, akkor a szemcsés anyag stacionä áram ­lásban van. Ha azonban a beáramló szemcsés anyag fajlagos mennyisége nagyobb a távozó szem­csés anyag fajlagos mennyiségénél, a 11 zsilip és a 10 palást közötti nyíláson át nem tud a teljes mennyiség eltávozni, úgyhogy a 11 zsilip és a 7 tartály közötti gyűrűs térben a szemcsés anyag felgyülemlik. Az így képződő anyagoszlop súlya a szemcsés anyagnak a keverőtérbe való beáram­lását elősegíti és így több anyag kényszerül a köz­lekedő nyíláson át a keverő 4 térbe. Ilymódon tehát az áramlási viszonyokban bizonyos mérvű önszabályozás érvényesül. A találmány szerinti ke­verőfej ábrázolt példakénti kiviteli alakjánál azon­ban az áramlási viszonyokat szándékosan is be­folyásolhatjuk. Aszerint ugyanis, hogy a 11 zsi­lipet a 6 csonkhoz viszonyítva milyen helyzetbe állítjuk, kisebb vagy nagyobb lesz a 7 tartály kú­pos 10 palástja és a 11 zsilip alsó széle közötti 32 rés. A szabályozást a 7 tartályba áramló szem­csés anyag fajlagos mennyiségétől függően auto­matikussá is tehetjük. Evégből- például a 8 veze­tékbe a rajzon fel nem tüntetett érzékelő szerv iktatható, amely a 21 szervmotort úgy működteti, hogy a 11 zsilip és a 6 csonk viszonylagos hely­zete, vagyis a 32 gyűrűs rés mérete mindig meg­feleljen a stacionär áramlás feltételeinek. A fentiekből kitűnik, hogy a találmány szerinti keverőfejnél a szemcsés anyag minden oldalról egyenletesen jut a 4 keverőtérbe, ellentétben az ismert vízszintes adagoló szerkezetekkel, amelyek­nél az adagolás csak egy irányban, nevezetesen csak az áramlás irányára harántirányban felülről történik. Nyilvánvaló tehát, hogy azonos teljesít­mény mellett az anyag érkezési sebessége kisebb, ami a morzsolódás szempontjából előnyös. Nyil­vánvaló továbbá, hogy a 4 keverőtérbe jutó szem­

Next

/
Thumbnails
Contents