142457. lajstromszámú szabadalom • Keverőfej légnemű nyomóközeggel függőleges irányban menesztett szemcsés anyagokhoz
2 142.457 zökként a keverőtér után a légnemű nyomóközeg pályájába iktatott vezetéken elállíthatóan elrendezett, a keverőtér és a tartály közlekedő nyílását szabályozó zsilipet alkalmazunk. Az ilyen zsilip alkalmazásával a mennyiségi szabályozás egyrészt szerkezetileg egyszerűen oldható meg, másrészt kis erőszükséglettel foganatosítható. Gyártási, szerelési és áramlási szempontokból egyaránt célszerű, ha a nyomóközeg pályájába iktatott vezetékek, a zsilip és a tartály, a találmány értelmében központosán elrendezett körkeresztmetszetű üreges testek. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti keverőfej egyik példakénti kiviteli alakját tüntettük, fel. A rajzon: az 1. ábra a 2. ábra I —-I vonala mentén vett hosszmetszet; a 2. ábra viszont az 1. ábra II—II vonala mentén vett keresztmetszet. Amint a rajzon látható, a légnemű nyomóközeg 3 nyilakkal jelzett pályájába 4 keverőtérrel elválasztott, azonos mértani középvonal mentén elrendezett két 5, illetőleg 6 vezeték van iktatva, amelyek az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén körkeresztmetszetű csőcsonkokként vannak kialakítva. A 6 vezeték átmérője nagyobb az 5 vezeték átmérőjénél és az átmérők különbsége akkora, hogy a nyomóközegnek a 4 keverőtéren való átáramlásakor sugárleválásból vagy örvénylésből* származó veszteség nem keletkezik. A szemcsés anyagot a 4 keverőtérbe a nyomóközeg 6 pályáját övező zárt 7 tartály vezeti be, amely egyrészt a szemcsés anyagot adagoló szervekhez, nevezetesen az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén rézsútos 8 vezetékhez csatlakozik, másrészt a keverő 4 térrel közlekedik. A 7 tartály az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén ugyancsak körkeresztmetszetű, az 5, 6 vezetékekkel központosán van elrendezve és a 6 vezetéken például 9 hegesztés útján van rögzítve, a keverő 4 tér körzetében pedig tölcsérszerűen összeszűkül, amint ezt a 10 hivatkozási számmal jelölt helyen feltüntettük. A keverő 4 térbe jutó szemcsés anyag fajlagos mennyiségének szabályozása végett a 6 vezetéken a keverő 4 tér és a 7 tartály közlekedő nyílását szabályozó 11 zsilip van elállíthatóan elrendezve. Evégből, amint a. rajzon látható, a 6 vezetéken egy-egy gyűrűs 12, illetőleg 13 vezeték van rögzítve, amely a hengeres 11 zsilip belső palátsjával dolgozik együtt A 11 zsilip felső végére két 14, illetőleg 15 karima van erősítve, amelyek a 6 vezeték és a 11 zsilip viszonylagos helyzetét szabályozó szerkezet 16, 17 görgőinek vezetékét alkotják. A 16, 17 görgők szögemeltyű egyik villás 18 ágának végein vannak ágyazva A szögemeltyű másik 19 szára a 7 tartályon kívül 20 vezetőrúd közbeiktatásával 21 szervmotor 22 dugattyúrúdjával van összekötve. A 18, 19 szögemeltyű 23 forgástengelye 24, 25 tömszelencék útján a 7 tartályra erősített 26 toldat homlokfalaiban van ágyazva. A 7 tartályban uralkodó nyomás tehát a környezeti térrel szemben el van szigetelve. Az. 5 csonk a nyomóközeg 27 vezetékéhez, a 6 csonk pedig a szemcsés anyaggal keveredett nyomóközeg szállító 28 vezetékéhez csatlakozik. A keverőfej ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: A rajzon ’föl nem tüntetett forrásból a 27 vezetéken át a 3 nyíl irányában valamilyen légnemű nyomóközeg, például nyomólevegő áramlik a 4 keverőtérbe, ahonnan ugyancsak a 3 nyilak irányában a 6 csonkon át a 28 szállító vezetékbe távozik. Minthogy, mint említettük, a 6 csonk átmérője nagyobb az 5 csonk átmérőjénél, a nyomólevegő sugárleválási veszteség nélkül halad át a keverő 4 téren. A szemcsés anyag a rajzon ugyancsak föl nem tüntetett készletből a rézsútos 8 vezetéken át a 29 nyíl irányában áramlik be, a 30 nyíl irányában a 7 tartályba jut és ebben a nehézségi erő hatása alatt a 7 tartály és a 11 zsilip palástja közötti gyűrűs téren át eloszolva a 31 nyilak irányában, vagyis a találmány értelmében a 3 nyilak irányában áramló nyomólevegővel ellenáramban halad a 4 keverőtér felé. A 11 zsilip palástjának a rajzon alsó széle és a 7 tartály kúpos 10 palástja közötti 32 résen át a szemcsés anyag érintkezésbe jut a 3 nyilak irányában áramló nyomólevegővel, amely a szemcsés anyagot a 33 nyilak irányában magával ragadja és a csonkon át a 28 szállító vezetékbe továbbítja. Ha a 29, 30, 31 nyilak irányában éppen annyi szemcsés anyag áramlik a 4 keverőtérbe, amenynyit a 3 nyilak értelmében áramló nyomóközeg a 6. csonkon át a 28 szállító vezetékbe magával ragad, akkor a szemcsés anyag stacionä áram lásban van. Ha azonban a beáramló szemcsés anyag fajlagos mennyisége nagyobb a távozó szemcsés anyag fajlagos mennyiségénél, a 11 zsilip és a 10 palást közötti nyíláson át nem tud a teljes mennyiség eltávozni, úgyhogy a 11 zsilip és a 7 tartály közötti gyűrűs térben a szemcsés anyag felgyülemlik. Az így képződő anyagoszlop súlya a szemcsés anyagnak a keverőtérbe való beáramlását elősegíti és így több anyag kényszerül a közlekedő nyíláson át a keverő 4 térbe. Ilymódon tehát az áramlási viszonyokban bizonyos mérvű önszabályozás érvényesül. A találmány szerinti keverőfej ábrázolt példakénti kiviteli alakjánál azonban az áramlási viszonyokat szándékosan is befolyásolhatjuk. Aszerint ugyanis, hogy a 11 zsilipet a 6 csonkhoz viszonyítva milyen helyzetbe állítjuk, kisebb vagy nagyobb lesz a 7 tartály kúpos 10 palástja és a 11 zsilip alsó széle közötti 32 rés. A szabályozást a 7 tartályba áramló szemcsés anyag fajlagos mennyiségétől függően automatikussá is tehetjük. Evégből- például a 8 vezetékbe a rajzon fel nem tüntetett érzékelő szerv iktatható, amely a 21 szervmotort úgy működteti, hogy a 11 zsilip és a 6 csonk viszonylagos helyzete, vagyis a 32 gyűrűs rés mérete mindig megfeleljen a stacionär áramlás feltételeinek. A fentiekből kitűnik, hogy a találmány szerinti keverőfejnél a szemcsés anyag minden oldalról egyenletesen jut a 4 keverőtérbe, ellentétben az ismert vízszintes adagoló szerkezetekkel, amelyeknél az adagolás csak egy irányban, nevezetesen csak az áramlás irányára harántirányban felülről történik. Nyilvánvaló tehát, hogy azonos teljesítmény mellett az anyag érkezési sebessége kisebb, ami a morzsolódás szempontjából előnyös. Nyilvánvaló továbbá, hogy a 4 keverőtérbe jutó szem