142456. lajstromszámú szabadalom • Fonógyűrű üvegből

Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.456. SZÁM. 76. c. OSZTÁLY. — Le-175. ALAPSZÁM Fouógyűrű üvegből A Magyar Állam, mint a feltalálók, Lettner József és Szabó Béla budapesti lakosok jogutóda A bejelentés napja: 1953. március 28. Gyűrűs fonógépek és cérnázógépek fonógyűrűit eddig általában ötvözött acélból készítették. Mivel a futókengyel nagy sebességgel és elég nagy nyomással siklik a gyűrűn, az erősen kopik. A súrlódás és kopás csökkentése végett a gyűrűket edzették, köszörülték és fényesítették. Gyártásuk ezért költséges volt, élettartamuk pedig rövid: 2—3 év. A találmány abban van, hogy a fonógyűrűket ne acélból, hanem üvegből készítsük. E célra kopásálló és kis hőtágulású üveg, pl. a C 15-ös keményüveg alkalmas. A gyűrűk üvegből való előállítása viszonylag egyszerű: az öntöttvasból készülő szerszámokkal sajtolással és rendszerint csak egyik felületük csiszolásával történhet. Nagy felületi simaságuk folytán köztük és a futókengyelek közti súrlódás kisebb, mint acélgyűrűknél, úgyhogy nemcsak élettartamuk hosszabb, hanem a fonógép üzembiztonsága is nagyobb, mert a kisebb súrlódás miatt a szálfeszültség és így szálszakadások száma is kisebb. Az üveggyűrűk lefogása az asztalra aluminiumból vagy műanyagból készült két csavaros szemmel történhet. Szabadalmi igénypontok. 1. Fonógyűrű gyűrűs fonógépekhez és cérnázógépekhez, melyre jellemző, hogy üvegből van. 2. Az 1. igénypont szerinti fonógyűrű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrű anyaga kopásálló és kis hőtágulású üveg. 3. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti fonógyűrű előállítására, azzal jellemezve, hogy a gyűrűt sajtoljuk. 4. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti fonógyűrű előállítására, azzal jellemezve, hogy a gyűrűt előbb sajtoljuk, majd utána egy vagy több felületét csiszoljuk. Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 1838. — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető; Bolgár Imre.