142455. lajstromszámú szabadalom • Feszítőberendezés nyomólégfékek vezérlőszelepeiben lévő membránokhoz, főleg sínjárművek számára
Megjelent 1954. évi november hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.455. SZÁM. 47. f. 22-26. OSZTÁLY. — Ko—667 ALAPSZÁM. Feszítőberendezés nyomólégfékek vezérlőszelepeiben lévő membránokhoz, főleg sín jármű vek szántára Knorr-Bremse G. m. b. H. cég München. A bejelentés napja: 1953. szeptember 2. A találmány feszítőberendezés nyomólégfékek vezérlőszelepeiben lévő membránokhoz, főleg sínjárművek számára. Az ilyen szelepekben vezérlőalkatrészként használt és előnyösen gumiból készített membránok befogása az eddigi szokások szerint úgy történt, hogy a membránnak vastagítással megerősített szélét két egymástól elkülönített tokrész közötti résbe szorították be. Fazékalakú membránok számára ismeretesek továbbá kúpos feszítőgyűrűk, melyek a membrán szélébe helyezve azt kúpos alakjuk és a behelyezésnél kifejtett nyomás következtében a tok falához nyomják. Ily módon a membrán kifeszül. Az előbb említett befogási mód azonban a tömítetlenség veszélyével jár, márpedig, ha a vezérlőszelep háza nincsen jól tömítve, további elválasztó résekre van szükség; az utóbb említett befogási mód pedig azért hátrányos, mert a gumi zsugorodásánál vagy anyagfolyásánál a kúpos gyűrűk feszítőereje csökken. Ugyanez a jelenség áll elő, ha alacsony hőmérséklet hatására a gumi rugalmassága csökken. Ehhez járul, hogy a gyártási tűrések változásai is hátrányosan hatnak. A membránok ismert befogási módjainak hátrányait a találmány értelmében úgy küszöböljük ki, hogy a befogókészüléket egy vagy több rugózó alkatrésszel látjuk el, amelyek a fazékalakú membrán szélét a membránház falához szorítják. Ennél a megoldásnál a membránház kerülete mentén teljesen zárt teret alkot, ami kizárja azt a lehetőséget, hogy a tokban lévő elválasztóréseknél tömítetlen-r ségek keletkeznek. Ha a membránt alkotó gumi vastagsága vagy anyagának tulajdonságai megváltoznak, ezeket a változásokat az alkalmazott feszítőeszközök rugózó hatása kiegyenlíti. A feszítőeszkozök kerülete mentén szükséges rés, ill. folytonossági hiány e rugózó gyűrűk által kifejtett nyomás egyenletességét lerontaná, miértis a találmány értelmében áthidaló hevedereket alkalmazunk, hogy a feszítőerőt átvivő felület zárt legyen. E hevederekkel még azt is elérjük, hogy a rúgógyűrűk szabad végei nem mélyedhetnek a membrán gumiperemébe. A csatolt rajz a találmányt vázlatosan ábrázolja. Az 1—3. ábra példaképpen egyrészű, ferdén felhasított, lapos rúgógyűrűt mutat, mint rugalmas feszítőeszközt. Az 1. ábra a membránházba beszerelt feszítő rúgógyűrűt metszetben szemlélteti. A vezérlőszelep részét képező 1 házba a fgzékalakú 2 membrán van behelyezve. A membrán felfelé nyúló 3 peremének belső felületéhez szorul a 4 rúgógyűrű, amely saját rugalmassága folytán ezt a peremet, a ház falához nyomja. Ezáltal a rúgógyűrű a membránt kifeszíti. A rúgógyűrű -hasított 5 részét a 6 heveder hidalja át, amely vékony lemezből készül és a ház alakjához igazodik. A 2. ábra csak az 5 rúgógyűrűt szemlélteti részleges felülnézetben, a felhelyezett 6 áthidaló-hevederrel. E hevedernek a gyűrű felső és alsó felületén egy-egy szára van. A hasított (ill. réssel ellátott) gyűrű mindkét végén egy-egy 7 furat van, melyek felhasználásával — megfelelő szerszám segítségével — a beszerelésnél a rugózó erő ellen a kívánt hatást lehet kifejteni. Ugyan ilyen módon az is lehetővé válik, hogy a rúgógyűrűt a rendeltetésszerűen szándékolt keresztmetszetnél kisebb keresztmetszeten át vigyük be a házba. A 3. ábra a 6 áthidalóheveder kialakítását és a rúgogyűfűn való alkalmazását nagyobb léptékben mutatja. /