142421. lajstromszámú szabadalom • Impulzusmodulációs rendszer és ilyen impulzusmodulációhoz való adó-, valamint vevőberendezések

10 142.421 szerinti 3 impulzusgenerátor kapcsolási elrendezésének. Ismét az első pentódarendszer vezérlőrácsa a 126 kondenzátor útján a második pentódarendszer anódájávál van csatolva, és ezenfelül a 127 rácsellenállás útján a nem ábrázolt anódfeszültségforrás pozitív 128 sarkával van összekötve. A második pentódarendszer vezérlőrácsa galvánosan van csatolva a 129 ellenállás útján az első pentódarendszer anódájávál és a 130 rácsellenállás útján földelve van. ,A pentódarendszerek anódkörei a 131, illetve 132 anódellenállásokat tartalmazzák. A nyugalmi helyzetben az első pentódarendszer vezet, míg a második reteszelve van. Ha az első pentódarendszer vezérlőrácsához negatív előjelű impulzus érkezik, az érámkor átbillen és a 131 anódellenálláson pozitív előjelű olyan impulzus lép fel, melynek időtartamát a 126 kondenzátor kisülési körének időállandója határozza meg. A 127 rácsellenállás értékének megfelelő megválasztásával elérhető, hogy ez az időállandó olyan legyen, hogy valahányszor egy-egy jelf impulzus érkezik, a nyitó-impulzusgenerátor olyan impulzust gerjeszt, melynek időtartama körülbelül a két-két jelimpulzus közötti legrövidebb időköz felének felel meg. A 131 anódellenáláson ekként a 0c. ábrán szemléltetett pozitív nyitóimpulzusok jelentkeznek, melyeket a 133 csatolókondenzátoron keresztül a 134 egybeesési keverőfokozathoz vezetünk. A 134 egybeeséses keverőf okozat hexoda vagy heptoda típusú 135 erősítőcsövet tartalmaz, mely rendes körülmények között a 136 ellenállást, valamint a kapacitással áthidalt 137 katódellenállást tartalmazó potenciométerből kapott negatív rácserőfeszültség folytán reteszelt állapotban van. A 133 hexoda vagy heptoda első vezérlőrácsához a 93—95 impulzusgenerátorból vett pozitív és negatív előjelű impulzusokat vezetjük a 96 vezetéken át. A cső rácselőfeszültségét azonban úgy választjuk meg, hogy a 135 cső második vezérlőrácsán mutatkozó pozitív vezérlőfeszültség nélkül az első vézérlőrácshoz vezetett pozitív impulzusok nem tudják a csövet vezetővé tenni. A negatív impulzusok mindig ie vannak vágva. A csőnek a 96 vezetéken át hozzávezetett pozitív impulzusok révén való kireteszelődése csak akkor következik be, ha azok a 124 nyitóimpulzusgenerátorból vett és a 133 csatolókondenzátoron át a második vezérlőrácshoz vezetett nyitóimpulzusokkal időbelileg egybeesnek. A 8f. ábra a 135 csőhöz vezetett két vezérlőfeszültséget összegezve mutatja, ahol is a kétféle impulzusok fázisviszonyát a 100—101 fáziseltolóval szabályozhatjuk. Á vízszintes szaggatott f vonal jelzi azt a. küszöbértéket, melyet az összegezett vezérlőfeszültségeknek a 135 cső kireteszelése végett túl kell lépniök. Az ábrából kitűnik, hogy csak azok a 93—95 impulzusgenerátorból származó impulzusok jelentkeznek a 135 cső anódakörében, melyek nyitóimpulzusokkal esnek egybe. Az utóbbi, ú. n. helyettesítő, impulzusokat a 8g. ábrán teljes vonalakkal, míg az elnyomott impulzusokat szaggatott vonalakkal jeleztük. Az egybeesési keverőfokozat 138 anódellenáüásán fellépő helyettesítő impulzusokat, melyek a 8g. ábrán láthatók, a 139 csatolókondenzátoron és az egyben sorbakapcsolt ellenállásként is működő 140 egyenirányítón keresztül, a 141 műhálózatba vezetjük, amely a jelfrekvenciákat integrálja és 142 integrálókondenzátort, valamint 143 levezetőellenállást tartalmaz. Ez az integráló műhálózat teljesen megfelel az 1. ábrán látható 4 műhálózatnak. Amint az 1. ábra szerinti adóberendezésben, itt is egyenlő időközű impulzusok sorozatából vett egy-egy meghatározott impulzus vezetődik a műhálózatba, valahányszor a 7. ábra szerinti vevőkészülék 92 detektorán impulzus lép fel. A 141 integráló műhálózatba vezetett helyettesítő impulzusok azonban nem mutatnak olyan időbeli eltolódásokat, mint a 8a. ábrán szemléitetet jelimpulzusok. Hasonló módon, mint ahogyan azt az 1. ábra szerinti adóberendezéssel kapcsolatban a 2a. ábrára utalással ismertettük, a 7. ábrán látható vevőkészülék 142 integrálókondenzá torán a 8h. ábrán látható módon, az átvitt közlési jel fűrészfogalakú megközelítése lép fel." Ezt a megközelítő feszültséget a 144 csatolókondenzátoron és a 145 alul áteresztő szűrőn, amely az impulzusismétlődési frekvenciának a megközelítő feszültségben előforduló összetevőit gyengíti, a 146 kisfrekvenciás erősítőhöz és az ehhez kapcsolt 147 hangszóróhoz vezetjük. A fűrészfogalakú megközelítő feszültséget és az ebből a 145 símítószűrő segélyével levezetett jelfeszültséget a 8h. ábra szemlélteti. A 9. ábra delta-impulzus-kód-moduláció vételére való olyan vevőkészüléket szemléltet, melyben az átvitt jelnek háromszögalakú megközelítő feszültségét állítjuk elő. Amint a 7. ábra szerinti vevőkészülékben, a 91 antennával felfogott jeleket egy nagyfrekvenciás erősítőhöz és 92 detektorhoz vezetjük, melynek kimenőkörében a 10a. ábrán látható impulzusalakú feszültségek lépnek fel, melyek a 3c. ábrán látható, átvitt impulzusoknak felelnek meg. Ugyanúgy mint a 7. ábra szerinti vevőkészülékben» a jelimpulzusokat itt is helyileg gerjesztett, egyenlő időközű impulzusok sorozatából vet, szomszédos impulzusokkal helyettesítjük. Ezeket az egyenlő időközű impulzusokat a 93 oszcillátort, 95 frekvenciahelyesbítőt és 94 impulzuselőállítót tartalmazó impulzusgenerátorból vesszük, mimellett a 93 oszcillátor hangolási frekvenciáját a 95 frekvenciahelyesbítőhöz a 121 alul áteresztő szűrőn át vezetett és a jelimpulzusoknak a 93 oszcillátor feszültségével, a 116 önműködő frekvenciahelyesbítő-fokozatban történő, keverésével előállított önműködő frekvenciahelyesbítő szabályozófeszültség segélyével helyesbítjük. A jelimpulzusok a 124 nyitóimpulzusgenerátort sütik el, melynek kimenőfeszültsége a 134 egybeesési keverőfokozatban a 93—95 impulzusgenerátorból eredő egyenlőidőközű impulzusokkal akként kombinálódik, hogy az egybeesési keverőfokozat kimenőkörében mindannyiszor, valahányszor egy jelimpulzus érkezik, az egyenlő időközű impulzusok sorozatából vett helyettesítő impulzus lép fel. Ezeket • a 10b. ábrán szemléltetett impulzusokat a 148 impulzusszélesítőbe vezetjük. Ez az impulzusszélesítő arra való, hogy az állandó amplitúdójú és a helyileg gerjesztett, egyenlő időközű impulzusok ismétlődési frekvenciája egy-egy periódusának megfelelő időtartamú impulzusokat állítson elő. Az impulzusszélesítő két pentódarendszert tartalmaz keresztcsatolású visszacsatolással, melyek a 149 közös burába vannak zárva. A kapcsolási elrendezés lényegében megfelel a 7. ábra szerinti 124 nyitóimpulzusgenerátornak, azzal az eltéréssel, hogy a 151 visszacsatolókondenzátor kisülési körének időállandója a 150 rácsellenállás alkalmas megválasztása folytán nagyobb, úgy hogy az előállított im-