142392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogénperoxid tartósítására
Megjelent 1954. augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.392. SZÁM. 12 i. 11—16. OSZTÁLY. - EE 156. ALAPSZÁM Eljárás hidrogénperoxid tartósítására A Magyar Állam, mint a feltalálók, dr. Erdey László és Búzás Lajosné sz. Papp Hona budapesti lakosok jogutóda, Budapest Bejelentés napja: 1952. június 18. A tisztán előállított hidrogénperoxid és annak különböző koncentrációjú vizes oldatainál komoly műszaki feladatot jelent a hidrogénperoxid önbomlásának lassítása, illetve megakadályozása. E célt az ipar nagy gonldosságigal végzett desztilláció útján — vagy egyéb módon — tisztított peroxiddal igyekszik' elérni. Tárolás közben azonban aa edényzetböl, vagy a levegőből elkerülhetetlenül katalizátorok jutnak az ipari hidrogénperoxidhoz, amelyek annak bomlását elősegítik. Számos szabadalom foglalkozik ezért az ipari hidrogénperoxid stabilizálásával. E szabadalmakban védett állandósító s'ziexek kiválasztása jórészt kísérleti alapon történt. Egy részük víziben savanyú kémhatással oldófíó anyag; ezek a tároló üvegedényből esetleg kiioldódó és a hidrogénperoxid bomlására gyorsítólag ható alkáliákat közömbösítik. Mások majdnem kivétel nélkül tapasztalati alapon kiválasztott állandósítok. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a szokásos állandósítókkal tartósított hidrogénperoxidféleségek bomlása lúgos közegben igen intenzív, és pH = 12 körül maximumot mutat. A találmány szerinti eljárásnál a hidrogénperoxid önbomlását sikerült megakadályozni, ül. lelassítani olyan erős komplexképző anyagokkal, melyek nemcsak a nemesgáz-szerkezettől eltérő fém-ionokkal, hanem a nemesgáz-szerkezetű fémionokkal is stabilis komplexeket alkotnak. Erre ' á célra jól beváltak azok á nitrogént tartalmazó, többértékü karbonsavak, melyek komplexképaődés során legalább 3 fő és mellékvegyértékekkel záródó gyűrűket tartalmaznak; különleges előnyük, hogy a lúgos 'és savanyú közeget egyaránt jól bírják még a forrás hőmérsékletén is. Ezeket a komplexképzőket a textilipar nagy előszeretettel alkalmazsa kemény vizek keménységiokozóinak erős megkötésére és oldatban tartására. E vegyületek tehát a keménységet okozók lúgos közegben való zavaró hatását (szappanlexapás) megszüntetik, és találmányunk szerint egyidejűleg a hidrogénperoxid bomlását is megakadályozzák. ^ A találmány szerinti eljárást az alábbi példák szemléltetik: 1. Rélda: 1 liter 3%-os hidrogénperoxidhoK 0,1 g etüéndiamintetra'ecetsaVas nátriumot és annyi szóidat adunk, hogy pH = kb 12 tegyen. Míg az etiléndiamintetraecetsavas nátrium hozzáadása nélkül készült ellenőrző próba aktív oxigén-tartalma aa eredetinek kb. 2%-ára csökkent, addig a!a etiléndiamintetraecetsavas nátriumot tartalmazó'' próba aktív oxigén-tartalma alig 3%-íkal csökken*. A semleges és savanyú közegben készült 30%, vagy ennél nagyobb hidrogénperoxid tartalmú próbák 'aktív oxigén-tartalma hosszú idő múlva sem változott észrevehetően. A tartósított hidrogénperoxid a lúgos közegben való melegítést is kitűnően állja. 2. .Példa. 30% -os hidrogénperoxidhoz nitriloecetsavat adva, meglúgosítás után a hidrogénpexoxid bomlása igen csekély értékűvé válik. Látható tehát, hogy az általunk ajánlott vegyületek a hidragénperoxid tartósítását savanyú és semleges közegben is biztositják, és különösem előnyösek lúgos peroxid-fürdők tartósítására egyidejű lágyító hatás mellett. E vegyületeket jól aíkalmazhatóiknak: találtuk peroxid - szár mázékoknál, valamint peroxidhi arátoknál is. Ez utóbbiaknál különösen lúgos közegben való előállítás során tesznek jó szolgálatot, (pl, alkáliperborátok, alkáli -'karbon át-peroxMhidrátok), de jól alkalmazhatók semlegesen vagy savanyú közegben előállítható peroxidhidrátoknál is (pl. karbamidperoxidhidrát). Ugyancsak beváltak e vegyületek szilárd peroxidhidrátok tartósításánál is. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hidrogénperoxid, hidroigénperoxid-oldiat, hidrogénperoxid tartalmú fürdők, valamint szilárd hidrogénperoxid-száirmaaékok tartósítására, melyre jellemző, hogy erősen komplexkéiteő, nitro-