142382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetnek műgyanta kondenzációs termékekkel való kezelésére
142.382 3 különleges hatásokat létesíthetünk. Szárítás közben a szövet megfelelően felszerelt kereten zsugorítható vagy oly gépen kezelhető, amelyen nyomás által előre meghatározott, mértékű zsugorodás érhető el. A mesterséges gyanta alkalmazásának azok a kedvező hatásai, aminők például a szövet gyűrésállósága, vagy a szövetben létesített állandó mechanikus hatások, vagy bizonyos festékek fényállósága és így tovább, a túlhevített gőat tartalmazó atmoszférában való kezelés következtében nem változnak meg. A találmány szerinti eljárás különös előnnyel alkalmazható, ha a szöveteket karbamid-formaldehid gyanták közbenső kondenzálási termékeivel kezeljük abból a célból, hogy azokat gyűrésállóvá tegyük. A találmányt, az alábbiakban megadott példák alap?ián magyarázzuk és kísérleti adatokat a táblázatban közlünk, anélkül azonban, hogy a találmányt ezekre korlá'toznók. Tömény reakciókeverékek példái Három tömény reakciókeveréket készítettünk, amelyekben a formaldehid és a karbamid mol-viszonyai különbözőek voltak. Az a, b, c alatti megadott tömény reakciókeveréket azáltal állítottuk elő, hogy a karbamidot formaldehid 40%-os vizes oldatában oldottuk, 0,88 fajsúlyú ammónia vizes oldatát adtuk hozzá, kevertük és a keveréket egy éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagytuk. Ezenkívül az e alatt közölt oldatot állítottuk elő, amelyben a formaldehid és a karbamid viszonya a normális, tehát 1,6 : 1 volt. Ennek az oldatnak az előállításánál a 449,243 számú brit szabadalmi leírás előírását követtük. A formaldehid és a karbamid mai-viszony át a táblázatokban „formaldehid viszony" alatt adtuk meg. A különböző anyagoknak az a—c alatti oldatokban való mennyiségei az alábbiak voltak: /. Táblázat Keverék Formaldehid viszony Karbamid kg 40% formaldehid oldat (literekben) 0.88 fajsúlyú ammónia (literekben) a 4:1 3,64 18,2 0,545 b 3 : 1 4,84 18,2 0,604 c 2,5 :1 5,82 18,2 0,654 Oldott katalizált reakciókeverékek példái Oldott katalizált reakciókeverékeket, amelyeket az alábbi táblázatban R. M. alatt közlünk, szövetek impregnálása céljából azáltal állítottunk elő, hogy a tömény reakciókeveréket vízzel hígítottuk és ahhoz 5% ammóniumdihidrogénfoszfátot adtunk. A százalékos mennyiséget az oldott karbamid és formaldehid súlyára számítottuk. II. Táblázat Keverék száma ai) ) az) bi) ) ba) ct) ) C2) ei) ) e2> Használt tömény R. M. a 4/1 b 3/1 c 2.,5/l e 1,6/1 Mindegyik hígított katalizált reakciókeveréket, amelyet a fenti módon állítottunk elő, négyféle szövet impreignálásához használtuk fel. Szövetke'zelés példája A kezelt négy minta a következő volt: A W szövet fonott műselyemből készült ruhaszövet volt, amelyet rövidrostú viszkózamüselyemből készült 14a fonalszámú fonálból a normális szélességben szőttünk. Az A szövet fonott műselyemből készült ruhaszövet volt, amelyet IV2 denier-s 3,5 cm" rövidrostú viszkózamüselyemből főnt 28s fonalszámú fonálból normális szélességben szőttünk. Az Y szövetet 16 súlyszázalék gyapjút és 84 súlyszázalék fonott műselymet tartalmazó keverékből A hígított R. M. (%) erőssége Kezelt minta 66 54 A B 57 46 C D 50 41 E F 40 32i/2 I J normális szélességben készítettük. A Z szövet fonott műselyemből készült ruhaszövet volt, melynek a láncát rövidrostú viszkózamüselyemből fonitl 15s fonalszámú fonalak alkották, melyeknek felváltva bal- és jobbsodratuk volt, míg a ^ncfonalat rövidrostú viszkózamüselyemből font 15s fonálszámú jobbsodratú fonál alkotta. A szövetkezeiéit a következőkben részletesen ismertetett eljárással foganatosítottuk. Mindegyik szövetmintát a fent felsorolt, hígított katalizált reakciókeverék egyikével impregnáltak, úgyhogy az 80 súlyszázalék folyadékot tartott vissza, gőzzel fűtött hengereken részben megszárítottuk, azután kereten normális szélességre szárítottuk. 13 izonyos mintákat atmoszferikus nyomáson 2a/4 percig 160 C°-on hígítottunk, anélkül, hogy gőzt adtunk volna hozzá (ezit a kezelési módot az alábbiakban
