142381. lajstromszámú szabadalom • Távközlési kapcsolóberendezés
142.381 3 "jesszék a vonalválasztó keféjéig, amellyel az előfizetői vonalra adott azonosítási hang megkereshető, úgy a vonalvákeBtómak azt a helyzetét, melyben e haingoit megtalálta, megálLapítlhatjuk a keíekocai nyugalmi helyzetéből való kimozdulása utián adott előremenő vagy visszaküldőit áram-lökések számaiból. JMás lehetséges megoldás szerint azt állapítjuk meg» hogy a kefekocsinak hány lépést kell tennie, hogy nyugalmi helyzetébe jussom vissza arról a kivezetésről, amelyiken az azonosítási hangot meg-' találta. A hívó vonalhoz tartozó tízesek csoportja is különféleképen határozható meg. A megoldás a vonalválasztók szerkezeti kivitelétől függ. Azoknál a vonalválaisztóknál, amelyeknek két külön mozgásit kell végezniök a választások végirehajtásához, az azonosítás művelete köziben az egy •bizonyos vonalcsoportra való beállítást az azonosításvezérlő áramkör -"ből kell vezérelni, amely áramkörnek e célbői a csoport azonosságát annak révén kell megkapnia, hogy az előfizetői vonalak 10 vagy 20 vonalas csoportok-, ban közösítettek a vonalválasztó érintkező mezejébe bekötött vonalcsoportoknak megfelelően. Azoknál a vonalválasztókmál, amelyeknek csak egyetlen mozgást kell végezniök, hogy az ér intkezőmezej ükbe bekötött minden vonalat elérjenek, egy közös ponthoz a vonalválasztó befogadóképességétől függően: például 100 vagy ,200 előfizetői vonal köthető és a vonalválasztó használható fel a tízes csoport azonosságának jelzésére az azonosításvezérlő áramkor felé. Ennek különféle megoldási lehetőségei vannak. Az alábbiakibam részletesebben ismertetett megoldásnál tíz előfizetői vonalas csoportonként az egyéni vonalakon különböző jellegzetességü váltóáramú feszültségek vannak és a vonalválasztó úgy rendezhető el, hogy számlálja, hogy egy bizonyos jelleg-Izetességű feszültséggel hányszor találkozik, mialatt nyugalmi helyzetétől addig a vonalig mozog, amelyen az azonosítási hang van, amiből megállapítható, hogy hány tízes előfizetői vonalcsoporton kel'iett áthaladnia, mielőtt az azonosítandó vonalra ért. Más változatnál a vonalválasztó ívek két különböző sorába kötünk be jellegzetes feszültségeket és az egyik sorit a megfelelő előfizetői szám tízes számjegyének, a másikat pedig egyes számjegyének azonosítására használjuk. E megoldásnál a tízesek és egyesek számjegyei az azonosításvezérlő áramkörben a vonalvá'iasztó mozgása alaitt végzett minden számlálás nélkül, közvetlenül állapíthatók meg, amint a vonalválasztó az azonosítandó vonalra megérkezett. A vonal azonosításának módja tehát attá függ, hogy a vonalVálasztó az említett 139.396. lajstromszámú (S—19034 alapszámú) leírásban ismertetett különböző lehetőségek közül melyiknek megfelelő módon működik, mindegyik esetben azonban ugyanazt az eszközt, amely válaszitásnál a vonalválasztőt Mvott előfizetői vonalra a számjegyző vezetése alatt állítja be, használhatjuk arra, hogy azonosítási célból jelezze a vonialváiastztó-toefefcocsi helyzetét az azonosítáavezérlő áramkörnek. Részletes áramkörismertetés. A találmányt égy kiviteli alakjában a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra találmány szerinti berendezés különböző áramköreinek összefüggését staemléltető csatlakozási vázlat. A 2. ábra a csoport-és vonalválasztóként alkalmazott egységes választóáramkör kapcsolása. A 3. ábra az azonosítás céljából alkalmazott váltóáramok útjának vázlata. A 4. és 5. ábra együtt az azonosításvezérlő áramkör kapcsolása. Ä 6. és 7. ábrák a 4. ábra részei, míg" a 8. álbra az 5. ábrában foglaltatik. Az 1. ábra többközpontos hálózat példaképeni távbeszélő központja, amelyben az előfizetők helyi összeköttetései híváskeresőkön, csoport- és vomalválasztókon át ismeretes módon létesülnek. Az azonosítást igénylő összeköttetések, mint például az önműködő helyközi, az ú. n. gyorshelyközi vagyis a bejelentéssel egyesített vonalszolgálatú, valamint a díjtöibbszörözéses falurendszerű összeköttetések, első csoportválasztóin át Q helyközi főközpont felé továbbítódnak. A hívó S előfizető azonosítása a főközpontból a csatlakozási vonalvezetéken át bármely alkalmas időpontban kezdeményezhető. A csatlakozás helyi központbeli végződésének az azonosítási művelet indításához szükséges felszerelése van. E felszerelés, melynek egy résziét a 7. ábra szemfiíélteti, csatlakozásonként rendiezihető el, vagy közös áramkörként különválasztható. Az indítás két műveletből áll. A csatlakozási áramkör lefoglal egy szabad azonosításvezérlő áramkört (4. és 5. ábra) a rendelkezésre álló csoportból és ugyanakkor hangfrekvenciájú áramot kapcsol az előfizetői vonaláraimkor c-vezetékére első csoportválasztó és első és második; híváskereső áramkörön át a 3. ábra szerinti úton. A lefoglalt ICC azonosításvezérlő áramkör ICF keresőgépe a hívó hang megkeresésére indul és azt oly ponton át fogja el, amely az első híváskeresők egy csoportját, vagyis az előfizetőik egy százas csoportját képviseli. E közös pont kapcsolását a 4. ábra baloldalához illesztett 6. ábra szemlélteti. Az ICF gép helyzete mutatja meg ekkor az azonosítáavezérlő áriamkörnek, hogy a vonalválasztók melyik csoportja fér hozzá a hívó előfizető vonalát tartalmazó 100 előf izetői vonalhoz. Az azonosításvezérlő áramkör egy szabad vonalválaszitót foglal le második és harmadik csoportválasztón át és forgatja a vonalválasztót, .amíg a hívó hanggal nem találkozik az előf izetői vonaláramkor c-vezetékén. Ekkor az előfizető azonosságát az ICF gép helyzete és a vonalválasztó helyzete határozzák meg. Az előfizető számának ezres és százas jegyét ICF adja meg, a tízesek és egyesek pedig a vonalválasztó helyzetével adottak. Ezután az azonosítáavezérlő áramkör kiadja a számjegyeket a csatlakozási áramkör fele, lahonnian ismét kiadódnak albba iá főközponti áramkörbe, amely aíz előfizető, számát kérte. Az azonosításhoz csupán egy áramút áll rendelkezésre. A találmány ezért két különböző frekvenciájú Tj és T2 hangot hasznosít a hívás és kiadás céljaira. E két hangot, melyek az áramúton adott időpontban egyszerre lehetnek jelen, az áramúit végein F1 és Fa hangolt szűrők választják szét. A 3. ábrán nyilak jelzik a T1 hívó hang útját, amelyre először az ICF gép, azután a vonalválasztó gép áll be. Más nyilak vannak az ár&mlökéskiadás áramköre menteni, amelynél T2 hang van alkalmazásban. Fj szűrő a Tj hang számára, Fi pedig a T3 hang számára áteresztő szűrő. Az azonosítási műveletben résztvevő különböző
