142377. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőszerkezet és eljárás porózus, vezető indítócsík létesítésére villamos kisütőszerkezetek üvegburkolatán

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.377. SZÁM. 21 f. 82-87. OSZTÁLY. - E-6191. ALAPSZÁM. Villamos kisütőszerkezet és eljárás porózus, vezető inditócsik létesítésére villamos kisütőszerkezetek üvegburkolatán International General Electric Company, Inc. cég, New York, mint Lemmers Eugene kutatómérnök, Cleveland Heights-i (Ohio, USA) lakos jogutóda Pótszabadalom a 140.010 lajstromszámú (E—6159 alapszámú) törzsszabadalomhoz A bejelentés napja: 1947. június 4. USA elsőbbsége: 1946. június 5. A. találmány ionizálható közeggel pl. gázzal vagy gőzzel dolgozó villamos kisütőszerkezet, főként pedig ennek indítócsíkja, valamint eljárás kisütőszerkezetek üvegburkolatán a vezető indítócsík létesítésére. A találmány a törzsszabadalomban ismertetett indítócsíknak és előállító eljárásnak továbbképzése. A találmány szerint új, tökéletesebb elegyet alkalmazunk; ennek olyan nem-olvadó, nem-reagens összetevője van, amely az üveg olvadási pontja fölött is porózus tömeg marad. A mellékelt rajz a találmány szerinti kisütőszerkezet egyik kiviteli alakját példaképpen, oldalnézetben és részben metszetben tünteti fel. Az 1 kisütőszerkezetnek, ill. lámpának hosszúkás csőalakú, ill. hengeres 2 burkolata van, végeibe forrasztott 3,4, ill. 5,6 árambevezető huzalokkal, melyek villamos összeköttetésben állnak az elektródákkal, pl. a 7. ill 8 elektronemittáló elektródákkal. A lámpaiparban közönségesen használt 9,10 foglalatokban egy-egy pár 11,12, ül. 13,14 érintkezőpólus, ill. -dugasz van, melyekhez, a 3,4, ill. 5,6 bevezetőhuzalok csatlakoznak. Nem ábrázolt szervek az érintkezőpólusokat, ill. -dugaszokat valamilyen villamos energiaforráshoz köthetik •• két elektróda közötti gázkisülés elindítására és ' fenntartására, valamint az elektródák esetleg " szükséges hevítésére, amikor is ilymódon az • elektródákat izzási és emittálási hőmérsékletre hozzuk. A 7,8 termionikus elektródák az ábrázolt példában tekercsek, előnyösen kétszeres wolframtekercsek, melyeket bárium- és stronciumoxid szokásos keverékével aktiválunk. A 2 burkolat ionizálható közeget tartalmaz, mely valamely ritka gázból, pl. néhány mm nyomású kriptonból, neonból, argonból, vagy ezek keverékéből, valamint kis mennyiségű higanyból állhat. Utóbbinak nyomása a lámpa működése alatt csupán mintegy 10 mikron nagyságú. A 2 burkolaton belül a 15 csepp a higanyt jelzi, melynek mennyisége több lehet, mint amennyi a szerkezet működése alatt, elpárolog. Az 1 szerkezet kis nyomású, pozitív oszlopú fluoreszkáló lámpa lehet, megfelelő világítóanyaggal, mely az ionizálható közegen áthaladó kisülés hatására fluoreszkál. A 2 burkolat külső oldalán, közvetlenül a 3 elektródához kötve, vezetőelegyből álló 16 indítócsík van, mely a burkolat ellenkező végének közvetlen közelében végződik. E csíkban olyan összetevők vannak, amelyek az üveg olvadáspontja fölötti és alatti hőmérsékleteken az üveghez tapadnak és porózusak maradnak. Pontosabban: az üvegburkolathoz alkalmazott új elegy az üveg olvadáspontját meghaladó hőfokú hőkezelés után erősen tápadó porózus hártyát alkot, mely mindenütt egyenletesen elosztott fémrészecskéket tartalmaz. Az elegy nagyjából a következőket tartalmazza: vezetőanyagú összetevőt, továbbá olyan kötőanyagot, amely a kisütőszerkezet gyártása folyamán alkalmazott hőmérséklet alatt megolvad, valamint olyan hordozóanyagot, amelynek olvadási hőfoka a kötőanyagé fölött van, és amely az elegy kívánt porózusságát biztosítja és fenntartja, miután az elegyet a kisütőszerkezetre felvittük. Az indítócsík az üvegedénynek akár külső, akár belső oldalán lehet és azt az edény két végéhez köthetjük, de kívánatos lehet olyan megoldás is, amely szerint az indítócsík „lebeg", vagyis a kisütőszerkezet hossza irányában elnyúlik és e szerkezet végeinek közvetlen közelében van, anélkül, hogy az elektródákkal kapcsolatban állna. A találmány szerinti indítócsík a törzsszabadalom szerintinek tökéletesbítése, amit az anyag módosításával érhetünk el. Az új indítócsík felépítése és anyaga, ül. összetétele ugyanis olyan, hogy jobb vezetést és jobb kopásállóságot érünk el. Az anyag végleges állapotát, amely beáll, miután azt a burkolatra felvittük, hordozó anyagokkal szabhatjuk meg, ül. szabályozhatjuk. Ilyenek a beril-