142376. lajstromszámú szabadalom • Acélfegyverzet acélbetonszerkezetekhez, valamint azzal készült hegesztett rácsszerkezet

2 142.376 A találmány szerinti acélfegyverzet olyan, különleges kialakítású idomacél, amely a szokásos idomacélokhoz hasonlóan betonvázak készítéséhez különösen alkalmas. Ezt az újszerű idomacélt azonban felületszerű fegyverzetek (rácsszerkezetek) gyártásához alapelemként is használhatjuk. Egy ilyen rácsszerkezet kialakításának az a lényege, hogy a hosszrudakból (huzalokból, ill. szálakból) és hegesztett harántrudakból (huzalokból, ill. szálakból) álló fegyverzetcsíkok a hegesztett rácsszerkezetnek legalább az egyik irányban fekvő elemeit alkotják. A harántirányban fekvő elemek célszerűen akkora távolságban vannak egymástól, amely a hosszirányban fekvő fegyverzetcsíkokban lévő harántrudak kétszeres vagy többszörös távolságával egyenlő. A mellékelt rajzok a találmány szerinti acélfegyverzet több kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra az acélfegyverzet egyik megoldási alakjának felülnézete. A 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra II—II vonalán. A 3. és 4. ábra egy másik megoldás felülnézete, ill. keresztmetszete a 3. ábra IV-—IV vonalán. Az 5. és 6. ábra a találmány szerinti fegyverzettel ellátott acélbetontartót hosszmetszetben, ill. az 5. ábra VI—VI vonalán vett keresztmetszetben szemlélteti. Itt kettőnél több hosszrúdhoz a 3. és 4. ábra szerinti harántrudakat hegesztjük. A 7. ábra a találmány szerinti acélfegyverzettel előállított hegesztett rács egyik megoldási alakjának felülnézete. A 8—15. ábrák a találmány szerinti acélfegyverzet négy további kiviteli alakját mutatják, mégpedig egy-egy nézetben és egy-egy keresztmetszetben, a IX—IX, XI—XI, XIII—XIII, ill. XV—XV vonalak mentén. Az 1. és 2. ábra szerinti acélfegyverzet csík, ill. sáv alakú. A két, egymással párhuzamos 1 hosszrudat a közöttük elhelyezett, hozzájuk hegesztett 2 rúddarabok kötik egymáshoz, melyek 3 távolságban fekszenek egymástól. Az 1, 2 rudak közül elsősorban az 1 hosszrudak magas nyúlási határú acélból vannak. Az 1 hosszrudak keresztmetszete kerek, esetleg alakos lehet, míg a 2 harántrudaké kerek, ovális, téglalap- vagy .négyzetalakú. Hoszszúkás keresztmetszeti idomok a fegyverzetcsík hosszkiterjedéséhez viszonyítva élükre állítva is elhelyezhetők. A harántrudak tehát pl. sajtolással, csákozással, stb. készült idomdarabból is gyárthatók. A behegesztett harántrudak a két hosszrúd között teljesen szilárd kapcsolatot létesítenek,, mely a fegyverzet elcsúszását a betonhoz képest, a behegesztett harántrudak körzetében, tökéletesen megakadályozza; a lehorgonyzó rögzítést csak a beton húzott. övének teljes szétroncsolásaval lehet megszüntetni. A harántrudak távolságának megfelelő megválasztásával, alkalmas acélminőség mellett, a megengedhető résszélességet megszabhatjuk. A harántrudak 3 távolsága célszerűen 200 mm-nél kisebb. Ami az 1 hosszrudak belső 4 térközét illeti, ez előnyösen egyenlő az 1 rúd átmérőjével, ill. vastagságával. 20 mm-en aluli rúdátmérőnél a 4 távolság célszerűen ne legyén kisebb 20 mm-nél. A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alak az 1. és 2. ábra szerinti, már ismertetett megoldástól abban tér el, hogy a 2 haránt összekötő elemek az 1 hosszrudak egyik vagy mindkét oldalára hegesztett 2' rúddarabok. Ezek az 1 hosszrudak külső távolságánál valamivel hosszabbak is lehetnek; úgyhogy végeik az hosszrudak oldalain valamivel túlnyúlnak. Amint az 5. és 6. ábrából kitűnik, csíkalakú acélfegyverzet létesítésére több magas nyúlási határú 1 hosszrudat is összehegeszthetünk a 2' harántrudakkal. A 3 távolság nagysága a rudak kialakítása és átmérője, valamint a hosszrudak belső távolsága tekintetében értelemszerűen mindaz érvényes, amit az 1. és 2. ábrával kapcsolatban mondtunk. Az 1. és 2., ill. 3. és 4. ábrák szerinti csík alakú acélfegyverzeteket végül hegesztett rácsos tartók gyártásához is hasznosíthatjuk. A 7. ábra ilyen» rácsszerkezet egy példáját tünteti fel, melynél kétmagas nyúlási határú 1 hosszrúd és a 2, ill. 2' harántrudak, vagyis az 1—2., ill. 3—4. ábrák szerinti 11 fegyverzetcsíkok a hegesztett rácsszerkezet p irányú elemei. A másik, vagyis 9 irányban fekvő 12 elemek ugyancsak az 1—2., ill. 3—4. ábrák szerinti fegyverzetcsíkokból állhatnak, vagy pedig azok a 7. ábra szerinti egyszerű rudak, melyeket a csomópontokban a 11. fegyverzetcsíkokkal összehegesztünk. A 12 harántelemek 13 távolságban lehetnek egymástól, mely távolság a hosszirányú fegyverzetcsíkokban előforduló 2., ill. 2' harántrudak kétszeres vagy többszörös 3 távolságával egyenlő. A 8. és 9. ábra szerinti acélfegyverzet szintén csíkalakú, és azt egymással párhuzamos két darab 1 hosszrúd alkotja, melyeket térközönként 2" harántrudak kötnek össze. A harántrudak lapos idomdarabok, melyeket az I hosszrudak közé helyezünk és ezekkel úgy hegesztünk össze, hogy a harántrudak a 3 távolságban legyenek egymástól. A 10. és 11. ábra szerinti acélfegyverzetnél a harántrudak hullámalakra hajlított egyetlen 2'" rúdból állnak. E rúd az 1 hosszrudak között halad és annak hullámcsúcsait felváltva hegesztjük az 1 hosszrudakhoz. A 3 távolság a fél hullámhosszal egyenlő. A hullámos rúd keresztmetszete kör, de lehetne más is. A 12. és 13. ábra szerinti kiviteli alak a 10. és 11. ábra szerinti, most ismertetett acélfegyverzettől csak a 2'" harántrúd alakjában különbözik, mely most zeg-zugosan vonul az 1 hosszrudak között. A 2'" rúd keresztmetszete négyzet. A 14. és 15. ábra szerinti megoldásnál a zegzugos alakra hajlított 2"" rudat az 1 hosszrudak egyik oldalához hegesztjük és így 3 távolságokban harántirányú kapcsolatot létesítünk az 1 hosszrudak között. A zeg-zugos vágy hullámos 2"" rúd az 1 hosszrudaknak akár egy oldalán, akár mindkét oldalán lehet felhegesztve, amint a 15. ábra szakadozott vonalai jelzik. Ilyenkor a hulámcsúcsok adott esetben fél hullámhosszal eltoltak lehetnek. Az 1 hosszrudak magas nyúlási határú acélból készülnek; keresztmetszetük kerek vagy alakos lehet.A találmány szerinti acélfe^yverzet, különösen az 1—4., ill. 8—15: ábrákon szemléltetett keskeny csíkalakú fegyverzet olyan idomacélt alkot, amely-