142366. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fázisban vagy frekvenciában modulált rezgésekhez

2 142.366 rőn keresztül egy második frekvenciamodulátor bemenetéhez van kapcsolva, mely második frekven­ciamodulátor a második nagyfrekvenciás oszcillátor­ral kapcsolatos. Változatként az elsőnek említett találmány sze­rinti kapcsolási elrendezés úgy is módosítható, hogy egy alacsonyabb frekvenciájú impulzüsgensrátor­nak egy fázisban vagy frekvenciában modulált .lágyfrekvenciás feszültséggel való kényszerképp o­latát érjük el, minek eredménye aránylag alacsony közép frekvenciájú és csekély pásztázású rezgés létrehozása. A kapcsolási elrendezés ekkor a nagy­frekvenciás rezgés frekvenciája és annak modulá­ciója tekintetében frekvenciaosztóként működik, melynek osztási tényezője újból igen magas, pl. 100 vagy 200 lehet. • A találmány ezen alkalmazási lehetőségének to­vábbi kifejlesztésében a nagy közép frekvenciájú frekvenciamodulált rezgést az alacsony frekvenciájú impulzusgenerátor frekvenciájának egy magas har­monikusára rétegezzük és az így kapott eredő rez­gési terméket azután fázisösszehasonlítófokozatban az alacsonyabb frekvenciájú oszcillátor frekvenciá­jának egy alacsonyabb harmonikusával hasonlítjuk össze, minekutána ennek a fázisösszehasonlítófoko­zatnak kimenőfeszültsége az alacsonyabb frekven­ciájú generátor frekvenciáját és modulációját ve­zérli. A találmányt alantiakban részletesebben a csa­, tolt rajzokkal kapcsolatban ismertetjük, melyek an­nak néhány példaképpeni foganatosítási alakját szemléltetik, éspedig az 1. ábra a találmány szerinti frekvencia- vagy fá­zismoduláló kapcsolási elrendezést szemléltet, a 2. ábra diagrammja az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés egy részének működésmódját szemlél­teti, a 3. és 4. ábrák a találmány szerinti frekvencia­vagy fázismodulált adókészülékeket szemléltetnek, míg az 5., ül. 6. ábrák frekvenciában vagy fázisban mo­dulált olyan jelzőrendszer főállomását, ill. alállo­mását szemléltetik, mely rendszer arra való, hogy kiterjedésű körzetet gazdaságosan legyen képes ki­szolgálni. Az 1. ábrán látható kapcsolási elrendezésnél a triódatípusú 1 kisütőcső ismert módon kristály­oszcillátorként van kapcsolva, rácskörében a •2 kristály, anódkörében pedig az egymással párhu­zamosan kapcsolt 3 kondenzátor és 4 önindukció foglal helyet, melyek a 2 kristály frekvenciájára vannak hangolva és a csőnek anóda- rács-kapacitása hatására működnek. A pentódatípusú 5 kisütőcső is­mert módon reteszelőoszcillátorként van kapcsolva, mely fűrészfogalakú feszültséghullámokat hoz létre és az anódja és rácsa közé kapcsolt és a bevezetett feszültségimpulzusok polaritását megfordító 6 im­pulzustranszformátor révén működik. Az 5 cső ger­jesztette fűrészfogalakú feszültséghullámok ismét­lődési periódusát a 7 kapacitás és 8 ellenállás szor­zata, valamint a 8 ellenálláshoz a potenciométerként kapcsolt 9, 10 és 11 ellenállások révén betáplált nagyfeszültségű tápfeszültség aránya határozza meg. Az 5 cső árnyékolórácsfeszültségét a 12 ellenállá­son át kapja és az árnyékolórács a földhöz képest a 13 kondenzátor révén van rezgésképtelenné téve. Az 5 cső „elsütésének" pontos pillanatát, továbbá e cső forgáspotenciálja határozza meg, így pl. ha az 5 cső egy EF 50 típusú Mullard-cső, akkor ez az a pillanat, melyben a fogórács a katódához képest kb. —15 Volt feszültséget ér el. A 4 önindukció sarkain fellépő és pl. kb. 15 Volt amplitúdójú oszcillálófeszültség egy részét lecsapol*­juk és a 14 kondenzátoron át a diódatípusú 15 cső anódáramköréhez vezetjük, mely csövet a 16 ellen­állással és a 14 kondenzátorral kombináltan korlá­tozódiódaként használjuk, úgy hogy e cső azt bizto­sítja, hogy a hozzávezetett rezgések legpozitívebb csúcsai lényegileg a dióda katódapotenciálján tar­tódnak. Ezt a katódapotenciált kissé változtatja a? audiofrekvenciás 17 feszültségforrásból származó azon modulációs feszültség, mely a 18 transzformá­tor szekundértekercsének sarkain lép fel. A 2. ábrán az A görbe azt a deformált szinuszalakú rezgést szemlélteti, mely az 5 cső forgórácsán annak következtében lép fel, hogy a 15 dióda katódpoten­ciálja a B görbe által jelzett módon változik. Az áb­rából látható, hogy azok a Pi, P2, P3... Pe pontok, amelyeknél a fogórács feszültsége —15 Voltra, vagy az 5 cső által meghatározott bármely megfelelő más feszültségre csökken, a modulációs feszültségnek megfelelően fázisban előretoltán vagy késleltetten jelentkeznek, ill. fordulnak elő. Feltéve, hogy a 18 transzformátorba betáplált mo­dulálófeszültség (EF 50 típusú Mullard-cső haszná­lata esetén) 15 Volthoz képest csekély, a fázismodu­láció lényegileg a modulációs feszültség lineáris függvénye. Ennek folytán viszont a fűrészfogalakú feszültséghullám is fázisban modulált lesz és ezt a fázisban modulált fűrészfogalakú fészültséghullámot viszont a 19 impulzustranszformátor differenciálja az idő függvényében. A 19. impulzustranszformátor kimenete a 20 csatolókondenzátoron át a 21 diódát tartalmazó fázisösszehasonlítókészülékbe van betáp­lálva, avégett, hogy nagyfrekvenciás oszcillátort re­teszelhessen. A nagyfrekvenciás oszcillátort a 22 trióda alkotja, melynek anódakörében hangolható rezgőköre van, amelyet a 23 hangoló kondenzátor és 24 öninduk­ció alkotnak, míg e cső rácsáramkörében a 25 visz­szacsatolókondenzátor foglal helyet, a kimenőkap­csolókat pedig 24a-nál tüntettük fel. A 22-—25 osz­cillátorral frekvenciamodulátor kapcsolatos, mely a 22 oszcillátortriódával párhuzamosan kapcsolt 26 triódából áll. E cső reaktanciacsőként működik, azon oszcillátorfeszültség révén, melyet a 90°-os fázisel­tolású műhálózaton át, mely a 27 kondenzátort és a 28 rácslevezetőellenállást tartalmazza, e cső rá­csához vezetünk. Az oszcillátorfeszültséget egy előnyösen kis ka­pacitású 29 csatolókondenzátoron át a 21 dióda ka­tóda hozzá vezetésébe beiktatott 30 önindukcióhoz vezetjük, avégett, hogy fázisát a 19 transzformátor­ból kapott impulzusfeszültség fázisával hasonlítsuk össze. A dióda a kombinált feszültségek részére csúcsdetektorként működik és a 31 kimenőellenállás sarkain olyan kimenőfeszültséget hoz létre, mely az impulzusfeszültség és oszcillátorfeszültség fázisvi­szonyaitól függ. Ezt a kimenőfeszültséget vezérlő­feszültségként a 26 reaktanciacső rácsához egyen­áramot átengedő olyan összekötőszerveken át vezet­jük, melyek a 32 sorosellenállást és 33 párhuzamos kondenzátort tartalmazó alulvágószűrőt foglalnak magukban. Ez az alulvágószűrő egyrészt elég kis

Next

/
Thumbnails
Contents