142362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sűrített gázkeverékek, kiváltképen levegő bontására

~ ^ 7

"-: ' Megjelent 1954. évi október hó 15-én. > .' : ;

"•.._• ^ •

• , " i • .•.••''..•. : __^_— •' ) • : • : -———_-.• . 1 , . ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.362. SZÁM. 17. g OSZTÁLY. - LI-28 ALAPSZÁM. Eljárás sűrített gázkeverékek kiváltképpen levegő bontására Gesellschaft für LIMDB's Eismaschine« A. G. Höllriegelskreuth A bejelentés napja: 1950. szeptember Zf.' Németországi* elsőbbsége: 1950. má*citis>9. Pótszabadalom a 141 978. számú törzsszabadalomHoz A 141.918 számú törzsszabadalom eljárást ismertét bontandó sűrített gázkeverékek tisztítására és hűtésére hőkicserélőkbsn, vagyis a hidegtárolókban, illetve válthat© felületi ellenáramú hőkicserélőkben, melyre az a jellemző, hogy a hőkicserélőkben hűtött .és tisztított főgázáram egy részét elágaztatjuk, felületi elnyeletőszerrel tisztítjuk, és a fő- és részáramot, illetve azok bontási termékeit, esetleges expandáltatás, illetve bontás után, hőkicserélőkben megint melegítjük. A találmány értelmében a hőkicéerélő egy részén való á'táramlás jután vételezett és felületi elnyeletéssel (adszorbeálással) tisztított gázt önmagával való eílenárámbaiT mintegy a környezet hőmérsékletére melegítjük középső vagy magas nyomásra sűrítjük, a kompressziós meleg elvezetése után, valamint mintegy a vételezési hőmérsékletre való újbóli lehűtés után, munkateljesítés közben expandáltatott hideg gáz újbóli részbeni felmelegítésére használjuk. A viszonylag kis mennyiségben alkalmazható felületi elnyeletőszernek a mély hőmérsékleten kifejtett rendkívüli nagy tisztító hatása a gáznak, pl. közönséges hőmérsékleten kémiai úton való külön .tisztítását takarítja meg. A találmány szerinti eljárás esetében a gáz gyakorlatilag már teljesen vízmentesen lép be az elnyeletőbe. Az ily módon tisztított és járulékosan sűrített gázt, amely a nyomásától és összetételétől függően a munkateljesítményit végző expandálandó gázzal való hidegkicserélés közben, kisebb vagy nagyobb mértékben cseppfolyósodat, ehhez csatlakozóan szétbonthatjuk. Például a bontandó levegőt messzemenősen cseppfolyósítjuk, az első bontási fokozat nyomására expandáltatjuk, és abba bevezetjük. Az expandálandó gáz részleges felmelegítésével az expanziós turbina hidegteljesítniényét, ismert módon, növeljük. Az úgynevezett kettős rektifikálással dolgozó levegőbontó berendezés esetében módunkban van a bontóberendezés • oxigénnyeredékét befolyásolni, mert azzal, hogy pl. az expandálandó és a felső oszlopba bevezetendő levegő részmennyiségét a nagyobb hidegteljesítmény miatt csökkenthetjük, az oxigén nyeredéke növekszik. Az összberendezés hidegteljesítményét valamelyest továbbá még azzal növelhetjük, hogy a járulékosan sűrített és lehűtött levegőt az alsó oszlop nyomására fojtáson át expandáltatjuk és így járulékosan hideget létesítünk. A járulékosa^ sűrített levegő mennyiségét és nyomását az összberendezés mindenkori üzemi állapotának megfelelő követelményekhez- szabjuk. Normális üzem folyamán a hidegteljesítményt a felmelegített gáz nyomásának a megválasztásával az üzem követeiményeihez idomítjuk. A hőkicserélő részszakaszának átáramlása után vételezett, és felületi elnyeletéssel tisztított gázt, pl. levegőbontásnál egészében nyomás alatt álló nitrogén felmelegítésére használhatjuk, melyet a bontókészülék nyomóoszlopából vételezünk és turbinában, munkateljesítés közben expandál tatunk. Ezt az esetet a találmány szerinti eljárás foganatogítági példájaként, példák kapcsán részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra értelmében a sűrített levegőt hidegtárolókban mélyhütjük és 6 mögött a bontó berendezés nyomóoszlopába vezetjük. Az 1. hidegtároló egy részén átvezetett, levegő egy részét 10-inél vételezzük, pl. géllel töltött elnyeletővel, pl. a 12-vel (a másik 13 elnyelétöt deszorbeáljuk) tisztítjuk, önmagával való hőkieserélés közben, vagyis vissza-