142346. lajstromszámú szabadalom • Bányaoszlop

Megjelent 1954. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.346 5. c. 1-11 OSZTÁLY. — OE-23. ALAPSZÁM. HPT Bányaoszlop österreichische-Alpine Montangesellschaft, Wien, ausztriai cég. A bejelentés napja: 1953. április 10. A találmány szekrényalakú szelvénnyel kialakított, vasból készült bányaoszlop, amely szorítókötés útján egymással összekötött felső oszlopból és alsó oszlopból van összeállítva. Az ilyen bányaoszlopoknál a fölső oszlop általában teleszkópszerüen eltolhatóan van az alsó oszlopban vezetve és a:z alsó oszloppal a rögzítő szervet tartalmazó zár útján van összekötve. Tekintettel a nagy hegynyomásra, amelyet az oszlopnak fel kell vennie, a szorító kötés létesítéséhez szükséges súrlódás elérése végett nagy szorító erőre van szükség és így a zárnak nagy hatóntirányú erőket kell felvennie, tehát megfelelően zömök kivitelűnek kell lennie. A fölső és alsó oszlop közötti egyszerű és megbízható szorító kötésnek kis erő felhasználásával való létesítése végett javasolták már mind a fölső oszlopon, mind az alsó oszlopon kettőnél több szorító felület elrendezését és ezeknek váltakozva egymás mögött a szorító szerv erővonulatába való iktatását. Ennek az intézkedésnek a következtében tehát megnövekszik a szorító felületek száma, úgyhogy a szorító "felületek mindegyikének a terhelés törtrészét kell csak felvennie. Minthogy e szorító felületek egymás mögött valamennyien a szorító szerv erővonulatába vannak iktatva, e felületek mindegyikére ható nyomóerőt ugyanaz a szorítóerő létesíti, úgyhogy e szorítóerő hatása lamellás kapcsolók esetéhez hasonlóan megsokszorozódik, így a szorítós'zervnek viszonylag kis szorítóerőt kell kifejtenie ahhoz, hogy a különböző szorítófelületeken a hegynyomás felvételéhez szükséges súrlódás létrejöjjön. A zárat ennek megfelelően lényegesen kisebb harántirányú erők terhelik, mint az ismert szerkezeteknél, a zár tehát ennek megfelelően gyengébbre és könnyebbre méretezhető. Minthogy a" létesítendő szorítóerők ily körülmények között kisebbek, a eaorítószerv is egyszerűbb kivitelű lehet és a szükséges szorítóerő létesítése végett például egyszerű excenteres emeltyű- vagy egyszerű ékként alakítható ki. A találmány mármost oly bányaoszlop, amelynél •a, fölső oszlop végén támadó húzósaervek járulékos szorítófelületeket alkotnak és a találmány lényegében abban van, hogy oly vonóéket alkalmazunk, amely acélszalagból álló húzóelem szembenfekvő felülétén megfekvő szorítótesttel az acélszalagot körülfogó toldatok útján van összekapcsolva, úgyhogy az acélszalagnak a szorítótesten való súrlódása a vonóék menesztését elősegíti. Ilymódon biztosítva van, hogy a vonóék a fölső oszlop besüllyedédésekor menesztődik és a terhelődés a kívárit; módon megy végbe. Szükség esetén a fölső oszlop önmagában ismert módon rézsüvei is ellátható, úgyhogy a szorítóerő és az oszlop terhelhetősége az oszlop további' besüllyedésekor mindinkább megnövekszik. A találmány szerinti bányaoszlopnál azonban, fekintetteil a szükséges szorítóerő kisebb értékére, az erő szabályozása viszonylag könnyebb és laz oszlop terhelhetőségének határa énnek következtében nagy szabatossággal állítható be. Különösképen lehetővé teszi a találmány a bányászatban a lehetőleg merev ácsolatra irányuló követelmény teljesítését. A találmány ezerinti bányaoszlop egyik célszerű kiviteli alakjánál a szokásos szekrényalakú szelvénnyel kialakított fölső oszlopnak a szorítószerv erővonulatába iktatott járulékos szorítófelületeit a fölső oszlop alsó vége köré helyezett acélszalag oldalfelületei alkotják. A fölső szlop alsó végére ez esetben célszerűen ívelt alakdarabot helyezünk, amelyen az acélszalag támad. Az acélszalag az oszlop test mindkét oldalán a zár test .illetőleg a szorítószerv, valamint az alsó oszloppal összekötött szorítófelületek között van elrendezve. E szorítófelületeket egyszerű módon lamellaözfarű Bzorítótestek alkothatják, amelyek az alsó oszlopon illetőleg a zártesten eltólhatóan vannak elrendezve. A fölső oszlop két oldalán az ^alsó oszlop szorító felületei között elrendezett acélszalaggal felszerelt ilyen kiviteli alaknál tehát a fölső oszlopnak hat szorítófeíülete van, amelyek az alsó oszlop megfelelő szorítófelületeivel dolgoznak együtt és egymás mögött a szorítószerv erővonulatába vannak iktatva. Az ilyen kiviteli alaknál tehát a szükséges szorítóerő azonos szorítóhatás fenntartása mellett egyharmad részére csökkenthető. Ha például a fölső oszlop mindegyik oldalán két acélszalag van elreir-