142346. lajstromszámú szabadalom • Bányaoszlop

Megjelent 1954. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.346 5. c. 1-11 OSZTÁLY. — OE-23. ALAPSZÁM. HPT Bányaoszlop österreichische-Alpine Montangesellschaft, Wien, ausztriai cég. A bejelentés napja: 1953. április 10. A találmány szekrényalakú szelvénnyel kiala­kított, vasból készült bányaoszlop, amely szorító­kötés útján egymással összekötött felső oszlopból és alsó oszlopból van összeállítva. Az ilyen bányaosz­lopoknál a fölső oszlop általában teleszkópszerüen eltolhatóan van az alsó oszlopban vezetve és a:z alsó oszloppal a rögzítő szervet tartalmazó zár útján van összekötve. Tekintettel a nagy hegynyomásra, amelyet az oszlopnak fel kell vennie, a szorító kötés létesítéséhez szükséges súrlódás elérése végett nagy szorító erőre van szükség és így a zárnak nagy hatóntirányú erőket kell felvennie, tehát megfele­lően zömök kivitelűnek kell lennie. A fölső és alsó oszlop közötti egyszerű és meg­bízható szorító kötésnek kis erő felhasználásával való létesítése végett javasolták már mind a fölső oszlopon, mind az alsó oszlopon kettőnél több szorító felület elrendezését és ezeknek váltakozva egymás mögött a szorító szerv erővonulatába való iktatását. Ennek az intézkedésnek a következtében tehát meg­növekszik a szorító felületek száma, úgyhogy a szorító "felületek mindegyikének a terhelés tört­részét kell csak felvennie. Minthogy e szorító felü­letek egymás mögött valamennyien a szorító szerv erővonulatába vannak iktatva, e felületek mind­egyikére ható nyomóerőt ugyanaz a szorítóerő léte­síti, úgyhogy e szorítóerő hatása lamellás kap­csolók esetéhez hasonlóan megsokszorozódik, így a szorítós'zervnek viszonylag kis szorítóerőt kell ki­fejtenie ahhoz, hogy a különböző szorítófelületeken a hegynyomás felvételéhez szükséges súrlódás létre­jöjjön. A zárat ennek megfelelően lényegesen kisebb harántirányú erők terhelik, mint az ismert szerke­zeteknél, a zár tehát ennek megfelelően gyengébbre és könnyebbre méretezhető. Minthogy a" létesítendő szorítóerők ily körülmények között kisebbek, a eaorítószerv is egyszerűbb kivitelű lehet és a szük­séges szorítóerő létesítése végett például egyszerű excenteres emeltyű- vagy egyszerű ékként alakít­ható ki. A találmány mármost oly bányaoszlop, amelynél •a, fölső oszlop végén támadó húzósaervek járulékos szorítófelületeket alkotnak és a találmány lényegé­ben abban van, hogy oly vonóéket alkalmazunk, amely acélszalagból álló húzóelem szembenfekvő felülétén megfekvő szorítótesttel az acélszalagot körülfogó toldatok útján van összekapcsolva, úgy­hogy az acélszalagnak a szorítótesten való súrló­dása a vonóék menesztését elősegíti. Ilymódon biz­tosítva van, hogy a vonóék a fölső oszlop besüllyedé­désekor menesztődik és a terhelődés a kívárit; módon megy végbe. Szükség esetén a fölső oszlop önma­gában ismert módon rézsüvei is ellátható, úgyhogy a szorítóerő és az oszlop terhelhetősége az oszlop további' besüllyedésekor mindinkább megnövekszik. A találmány szerinti bányaoszlopnál azonban, fekin­tetteil a szükséges szorítóerő kisebb értékére, az erő szabályozása viszonylag könnyebb és laz oszlop ter­helhetőségének határa énnek következtében nagy szabatossággal állítható be. Különösképen lehetővé teszi a találmány a bányászatban a lehetőleg merev ácsolatra irányuló követelmény teljesítését. A találmány ezerinti bányaoszlop egyik célszerű kiviteli alakjánál a szokásos szekrényalakú szel­vénnyel kialakított fölső oszlopnak a szorítószerv erővonulatába iktatott járulékos szorítófelületeit a fölső oszlop alsó vége köré helyezett acélszalag oldalfelületei alkotják. A fölső szlop alsó végére ez esetben célszerűen ívelt alakdarabot helyezünk, amelyen az acélszalag támad. Az acélszalag az osz­lop test mindkét oldalán a zár test .illetőleg a szorító­szerv, valamint az alsó oszloppal összekötött szorító­felületek között van elrendezve. E szorítófelületeket egyszerű módon lamellaözfarű Bzorítótestek alkot­hatják, amelyek az alsó oszlopon illetőleg a zártesten eltólhatóan vannak elrendezve. A fölső oszlop két oldalán az ^alsó oszlop szorító felületei között elrendezett acélszalaggal felszerelt ilyen kiviteli alaknál tehát a fölső oszlopnak hat szorítófeíülete van, amelyek az alsó oszlop megfe­lelő szorítófelületeivel dolgoznak együtt és egymás mögött a szorítószerv erővonulatába vannak iktatva. Az ilyen kiviteli alaknál tehát a szükséges szorító­erő azonos szorítóhatás fenntartása mellett egy­harmad részére csökkenthető. Ha például a fölső oszlop mindegyik oldalán két acélszalag van elreir-

Next

/
Thumbnails
Contents