142345. lajstromszámú szabadalom • Makókerék-tám
Megjelent 1954. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.345. SZÁM. 45 a. 6-40 OSZTÁLY. - LA—155. ALAPSZÁM Mankókerék-tám A. Magyar Állam, mint a feltaláló, Lacsny Árpád mátyásföldi lakos jogutóda, Budapest. A bejelentés napja: 1950. november 11. Mankókereke« ekéknél azt a. követelményt kell kielégíteni, hogy a mankórekek neesak arra szolgáljon, hogy az eke hátsó részéka kiemelt állapotában hordja, hanem hogy a rnunka fázisában jelentkező oldalerőkelt adja át a barázdafalnak, s ezzel csökkentse az ekenád igénybevételét. Emellett kívánatos, hogy kiemelt állapotában a mankókerék minden irányban szabadon beálihaeson,' s az ekének ívben való haladását ne akadályozza. Leeresztett helyzetében pedig a mankókerék rögzíttessék azért, ha az ekével hátra kell tolatni, a mankókerék ne forduljon az ekefej alá és ezzel jelentkező, gyakori törések és görbülések elkerülhetők legyenek. E feladatok maradéktalan megoldására tett kísérletek ezideig nem sikerültek. A jelen találmány ellenben a mankókerekeket az eke leeresztett állapotában — egyenesen — rögzíti, a felemelt állásában pedig szabadon beállóvá teszi. így az ívben való haladásnál a mankókerék farolása nem következik, be. Ívben való leeresztéskor sem akad a kerék, mert a rögzítése csak akkor történik meg, mikor az egyenesbe fordul be. A mellékelt rajz a találmány egy példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. Éspedig az 1. ábra a találmány tárgyát hátulnézetben, a 2. ábra oldalnézetben, a " 3. ábra felülnézetben, a ' 4. ábra a mankókerék-tenge.y támjának forgási csapjain és a működtető kar forgási tengelyén át vett metszetben mutatja a találmány tárgyát. Az (1) mankókerék (2) tengelyének felső vége a (3) támban van, elforgathatóan ágyazva. A (2) tengelynek a (3) támból kinyúló végével mereven kapcsolt (4) keresztfejhez (5) csavarokkal, a körkerületű (6) féltányér vagy keretszerű vezeték van hozzáerősítve. E (6) tányérba, az ekekeret felé eső élébe (7) bevágás van kiképezve, úgy,'hogy annak határoló vonala ívesen megy át a féltányér kerületének körívébe. A mankókerék (3) támja a (8) csap körül elfordul akkor, amikor a támban ágyazott (9) görgőt a (10) csap körül elforgatható (11) állítókar alsó, (12) karja megemeli, ill, a munkahelyzetbe leengedi. A (8-—10) csapok a (13, 13) keretben vannak. rögzítve. Az (1) mankókeréknek munkahelyzetében a (2) tengellyel való elfordulását, a (4) keresztfejen áthatoló, állítható (14) csavar határolja). Középhelyzetében viszont, amikor az eke egyenesbe halad, a (11) állítókar felső karja, behatol a (7) bevágásba, rögzíti a (2) tengelyt, Ha az ekekeret leeresztésekor az állítókar még nem vág be a (7) bevágásba, "a (6) tányér szélén felütközik, s amikor az (1) mankókerék az egyenesbs fordul, becsappanik a bevágársba. A szerkezet az eke mankókerék tengelyének és csapágyainak, valamint az ekenádnak élettartamát lényegesen növeli amellett, hogy megszünteti a mankókerekek' teng'elygörbüléséből, töréséből származó elég gyakori üzemkieséseket. Szabadalmi igénypontok. * 1. Mankókerék-tám jellemezve a mankókerék tengelyére mereven kapcsolt féltányérral, amelyet az ekekeretet emelő állítókar a kerék keresztéit helyzetében, a keréknek egyenesbe beállásakor rögzít. 2. Az 1. alatti szerkezet kiviteli alakja'azzal jellemezve, hogy a mankókerék rögzítésére a körcikkalakú féltányér kerülete kiképzett bevágásba behatoló állítókar szolgál. 3. Az 1., 2. alatti szarkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rögzítő bevágás ívvel csatlakozik: a féltányért határoló körívhez. 1 rajzlap, 4 ábrával A kiadásért felel i Tervgazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója. •153. Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
