142328. lajstromszámú szabadalom • Tartály tetraéderes csomagokhoz

2 142.328 egymásra helyezett tartályok rögzítése végett a - felső sarkok között, a szélek közepén kivágásokat létesíthetünk, vagy pedig a fenékszéleken, a sarkok­tól kétoldalt alaikíthatunk ki kivágásokat legalább­is azokon a helyeken, ahol a fenék széle az alsó tartály felső, széléhez támaszkodik. Egy másik változatnál ugyanebből a célból a tar­, tályokat a feneküktől felső szélükig terjedő mélye­désekkel alakíthatjuk ,ki, melyek száma legalább •három legyem, a tartály keresztmetszetében egyen­letesen elosztva, A mélyedések között a tartály falai akár görbék, akár síkok lehetnek. A .mélyedések mélysége akkora legyen, hogy az a kor, amelyen a mélyedések „csúcsa" a tartály felső határoló fe­lületének magasságában fekszik, kisebb legyen a fenék külső határoló körénél. Ebben az esetben is előnyös, ha a fenék szélét a mélyedések felső szé­lébe illeszkedő kivágásokkal alakítjuk ki, hogy tá­roláskor a tartályok oldalirányban ne mozdulja­nak el és így az egész rakás álléfconyabb legyen. Ha a tartályokat olyan kölcsönös helyzetbe hozzuk, hogy az egyik tartály mélyedései a másik tartály mélyedéseivel fedésbe jussanak, akkor a tartályo­• kat teles'zkópszierűen egymásba tolhatjuk. Függetlenül attól, hogy az ismertetett fenék­főalakok közül melyiket használjuk, ez az alak tel­jes vagy csonka kúp, teljes vagy csonka gúla, vagy pedig ezek közötti átmeneti alak lehet. A rajzok a találmány szerinti tartály több ki­viteli alakját példaképen tünteti fel. Az 1. ábra egy tetraéderes csomag távlati képe. A 2. ábra a találmány szerinti tartály egyik megoldásának távlati képe, részben metszetben. A 3—5. ábrák a 2. ábra szerinti tartályt felül­nézetben, tetraéderek berakásának különböző fázi­saiban mutatják, még pedig a 3. ábra az alsó, a 4. ábra a középső és az 5. ábra a felső tetraéder­réteget. A 6. ábra a, 2, ábra szerinti tartályt oldalnézet­ben, részben felmetszve mutatja,, a tartályba helye­zett tetraéderek jobb szemléltetésére. A 7. ábra szerint megvalósított két tartályt egymásra helyezve mutatja. A 8. ábra a tartály további kiviteli alakját szem­lélteti, nagyobb magasággal és közbenső fenekek­kel. # A 9—10. ábrák a tartály fenekének változatai. A 11. ábra egymásra helyezett két hatoldalú tartályt tüntet fel, ferde oldalfalakkal és oldal­irányú elmozdulás megakadályozására a tartály felső szélén kivágásokkal. 12. ábra a 11. ábra szerinti megoldás olyan vál­tozatát mutatja, amelynél a kivágások a tartály alsó szélén vannak, úgyhogy a fenékélek a sarkok között lefelé irányuló nyelveket alkotnak. A 13. és 14. ábra két különböző tartályt mutat, mégpedig a 13. ábra lényegileg körkeresztmetszetű tartályt, a 14. ábra pedig szabályos hatszög keresztmetszetű tartályt, aholis a mélyedések min­den második él vonalálban vonulnak, a fenéktől a felső szélekig. A 15. ábra a 14. ábra szerint kialakított két tartályt egymásra helyezve szemléltet. A 16. ábra két ilyen tartályt egymásba tolva mutat. A rajzokon azonos hivatkozási számok azonos vagy egyenértékű elemeket jelölnek. A találmány szerinti tartályba csomagolandó 10 tetraédereket, amelyek külalakja oélszerűen iaz 1. ábra szerinti, 12 hosszvarrattal ellátott csőből vagy más efféle alakzatból úgy állíthatjuk elő, hogy azt egymásra merőleges két irányban fel­v váltva lelapítjuk és összeragasztjuk, majd az egy­másra merőleges ragasztások mentén levágjuk, mire egymással szemben .két sík 14 zárószélt kapunk, míg a többi élek kissé lekerekítettek. A 2—6. Arákon szemléltetett tartály alakja hatoldalú hasáb, hat lényegileg derékszögű, füg­gélyes 16 fallal és gyakorlatilag gúiaalakú fenékkel, melyet lényegileg összeillő, egyenlőszárú 18 három­szögek határolnak. A fenékgúlát határoló három­szögek találkozó éleinél 20 mélyedéseket alakítha­tunk ki. Hasonlóan a gúla 20 csúcsa ia süllyesztve lehet, hogy amikor a tetraédereket az alább köze­lebbről ismertetendő módon a második (közbülső) rétegbe rakjuk, azok 14 széleinek helyet biztosít­sunk és ezek ne a fenékre támaszkodjanak, ami hátrányos terhelésüket okozná. A tartály -fenék­része körül ennél a kiviteli alaknál 24 erősítő pere­met alkalmazunk, mely egy másik tartály felső szélére illik és így több tartály egymásrarakásakor támaszként szerepel (7. ábra). A 24 perem.eső ellen stb. is védelmet nyújt, amennyiben a lefolyó vizet az alatta levő tartály külső felületére vezeti. A tartály szilárdítására annak felső szélét befelé fáncolhatjuk. A 26 fánc további feladata a tar­tályba az alább 'ismertetendő módon berakott tetra­éderek rögzítése. A tartályok felemelésének és kézi szállításának megkönnyítésére azoknak legalább két szemben­fekvő függélyes szélén (előnyösen azonban vala­mennyi szélén) 28 mélyedéseket alakítunk ki, amelyeknél fogva a tartály kézzel vagy 30 kengyel­lel hordozható (7. ábra). A 28 mélyedések fala szilárdítja a tartályt és támaszt alkot az alább ismertetett imádon csomagolt tetraéderek középré­tege számára. A tetraédereket a következőképen rakjuk be az ismertetett tartályba. Először a 3. ábra szerint a hat darab 10a tetra­éderből álló alsó réteget rakjuk be olymódon, hogy a tetraéderek egyik oldallapja a fenéfcgúla egyik háromszög-lapjához feküdjék, amikór is az egyik le­lapított 14a záróéi a fenék és az egyik 16 függélyes fal közötti lapszögletbe fekszik. A 14a záróélből ki­induló másik tetraéderlap gyakorlatilag hozzá­fekszik a függélyes 16 falhoz, minthogy a fenék és e fal közötti élszög nagyjából egyenlő a tetraéder élszögével. Az ismertetett alsó réteg 10a tetraéderei között ékalakú köztér jön létre, melynek ékszöge egyenlő a tetraéder élszögével, minthogy a gúlaalakú tar­tályfenék két-két szomszédos iháromszög-lapja közötti, befelé nyíló élszög a tetraéder élszögének háromszorosa. Ezekbe az ékalakú közökbe a 4. ábra szerint hat darab 10b tetraédert helyezünk, melyek a második, közbülső réteget alkotják. A köz­bülső réteg mindegyik 10b tetraéderének alul levő, lelapított 14b záróéle a gúlaalakú fenék három­szög-lapjai közötti egyik 20 mélyedésbe ill. vályúba nyúl, úgyhogy a közbülső réteg 10b tetraédereinek

Next

/
Thumbnails
Contents