142325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réteget nem képező fémionokat tartalmazó foszfátfürdőkben az iszapképződés megakadályozására
2 142.325 \ adalékot, például .az etiléndiamintetraecetsav nátriumsó ját 1—5 g mennyiségbet adjuk. Ha az ortofoszíátnál víaben szegényebb foszfátokat alkalmazunk, akkor célszerűen az illető foszfát 1—10 g mennyiségével dolgozunk, miáltal az oldat nátriumtiairtaíma összesen valamivel magasabb, előnyösen 3 és 25 g/l között fekszik. A fürdőket, általában a dolgozó oldatokat szilárd sókból is elkészíthetjük. Evégből előnyösen a következő keveréket alkalmazzuk. 7—40 g mononátriumfoszfát, 2—15 g nátr.iumpirofoszfát, 0,4—3,0 g nátrkimnitrát, 3—25 g nátriumklorát. Az oldatok e sókból való beállításakor a kívánt pH-érték eléréséhez szükséges még hiányzó savtartalmat előnyösen foszforsav alakjában visszük be. Az etiléndiamintetraecetsav nátriumsójának vagy más hasonló felépítésű karbonsavszármazékoknak bemerítéshez használt fosafatáiló fürdőkhöz oly mennyiségiben való adagolásával, amely függ a foszfatálás köziben oldatba menő fém mennyiségétől, iszap keletkezése még iákkor is megakadályozható, ha a fürdőn nagy mennyiségű árut vezetünk keresztül. Iszapnak a fürdőben való keletkezése megakadályozható, ha- az 1. példában megadott mennyiségekkel dolgozunk. 1. Példa: 142 g/l P2 0 5 -öt NaH a P0 4 alakjában, 42 g/l P2 0 5 -öt H 3 P0 4 alakjában, 118 g/l C10 3 -t NaC10 3 alakjában és 15 g/l N03 -at NaN0 3 alakjában tartalmazó kiindulási oldatot vízzel 4 térfogatszázaléka fürdó'töménységre hígítottunk, és a fürdő pH-értékét szódával 4,5-re állítottuk be. A fürdőt minden 1 m2 felületű bádog átvezetése után a kiindulási oldattal kiegészítettük. 40 C° hőmérsékleten acélbádogból álló részeket merítő eljárásban 3 percig vezettünk át és időközönként, minden zavarosodás alkalmával etiléndiamintetraecetsav nátriumsójának kis mennyiségeit adtuk hozzá, míg a fürdő ismét feltisztult. A fürdőn átvezetett, minden négyzetméter fémfelületre számítva összesen Gg adalékra volt szükség. Az átvezetett próbák nem mutattak iszapilerakódást, mint aminők ugyanilyen fürdőkben ia mondott adalék nélkül keletkezni szoktak és felületük acélkék és fényes volt. Az iszap keletkezésének a mondott fürdőkben való megakadályozása végett a találmány értelmében adalékként vízben oldható foszfátok is alkalma-sak, amelyek molekulájukban kevesebb vizet tartalmaznak, mint az ortofoszfátok. Ilyenek például a pirofoszfátok, metafoszfátok és polifoszfátok. Ezek a víziben szegényebb foszfátok egyformán alkalmasak fecskendezéses és merítő eljárásokhoz, míg az etiléndiamintetraecetsav nátriumsója különösen jó . eredményeket ad a merítő eljárásban. Hogy az ortof oszf átnál vízben szegényebb foszfátok hidrolízisét, tehát azok ortofoszfátokká való átalakulását laidtott határok között tartsuk, előnyö-. sen az alacsony hőmérsékleteknél könnyebben hidrolizálható metafoszfátokat és polifoszfátokat, és magasabb fürdőhőmérsékletnél pirofoszfátokat választunk. Adott esetben előnyös, ha a víaben szegényebb foszfátok* illetőleg vízben szegényebb foszforsavak ortofoszfátokká vagy ortofoszforsavvá való lassú hidrolízisét vizes oldatokban azáltal veszr szűk figyelembe, hogy a mindenkor választott munkahőmérsékletnek . megfelelően ia foszfatálófürdők kiegészítéséhez legalább is részben piro-, foszfátokat és/vagy polifoszfátokat alkalmazunk. A minden egyes alkalmazási esetben legkedvezőbb anyagok töménysége és viszonya függ a hőmérséklettől, a pH-értéktől, a kezelés időtartamától és a fürdők üzemi idejétől. Pirofoszfátok alkalmazása különösen előnyös a 2. példában megáldott töménységű fecsikendezéses eljáráshoz szánt foszfatáló oldatokhoz. 2. Példa: Az 1. példában •megadott összetételű kiindulási fürdőt fecskén dezéssel felvitt foszfatáló oldat (4 térfogatszázalék) elkészítéséhez használtuk fel, és az oldathoz semleges és savanyú pirofoszfátot adtunk és mennyiségét úgy választottuk meg, hogy pH = 4 érték állott be, amelyet a foszfatáló e4árás közben fenntartottunk.. Ezután 40 C° hőmérséklet mellett 100 betétben a fürdő literére számítva egyenként 0,04 m2 bádogfelület kezelése közben, amikor a fecskendezési idő 1,5 perc volt, négyzetméterenként 1,0 g P,05 -t, mint semleges és savanyú pirofoszfátot 1:2 viszonyban alkalmaztunk. A kezelt bádogok acélkékek voltak és nem mutattak iszaplerakódást, mint a találmány szerinti adalékok nélküli oldatok alkalmazása esetén. A fürdőoldatban a fémfelület négyzetméterére számítva 0,8 g iszap keletkezett. A találmány szerinti oldatokban kezelendő tárgyakat előzetesen célszerűen ismert módon zsírtalanítjuk és pácoljuk. A zsírtalanításhoz az alkalikus és az oldószeres zsírtalanításon kívül emulziós tisztítószerekkel való zsírtalanítást is alkalmazunk. Ha a fém felületén csak kis mennyiségű tisztátlanság* például olaj és zsír van, úgy különleges zsírtalanításra akkor nincsen szükség, ha a találmány szerinti kezelést a fecskendező eljárásban, ortof oszf átnál kisebb, víztartalmú foszfátok alkalmazásával foganatosítjuk. A találmány szerinti oldatok zsírtalanító hatása felületileg aktív anyagok,, például szulfonátok hozzáadásával, vagy alacsony pH-értékű, nem ionogén felületileg aktív :anyagokat, például oly szerves vegyületeket tartalmazó fürdők alkalmazásával fokozható, amelyek molekulájukban oxigénhez kötött poliétercsoportokat tartalmaznak; ugyanez a hatás érhető el oxetilezett, nagymolekulájú alkoholokat, különösen zsíralkoiholokat tartalmazó fürdőkkel is. A zsírtalanítás, a pácolás és a találmány szerinti oldatokkal való kezelés után az árut célszerűen nzzel alaposan mossuk. Előnyös, ha a találmány szerint kezelt tárgyakat önmagában ismert módon krómsiaív, foszforsav vagy oxálsav és/vagy azok sóinak vagy e savak és sók keverékeinek vizes oldatával utánöblítjük, hogy ilymódon a felületek korrózióállóságát javítsuk, mielőtt azok megszáradnak, vagy azokra festékeket vagy lakkokat viszünk fel.
